Fiú Egyetemi Bajnokság – Nyugat – 12. forduló PTE-PEAC – SMAFC 2020. február 10. (hétfő), 20.15 – Pécs, PTE TTK Sportcsarnok Farkas Dávid (beharangozó): „Rendkívül nehéz mérkőzésre számítok, hiszen egyetlen hazai vereségünket pont Földi Sándor tanítványai ellen szenvedtük el. Ennek köszönhetően a nyomás nem rajtunk lesz, és bár nem is teljes kerettel tudunk utazni, megpróbálunk méltó tovább →

Fiú Egyetemi Bajnokság – Nyugat – 12. forduló PTE-PEAC – SMAFC 2020. február 10. (hétfő), 20.15 – Pécs, PTE TTK Sportcsarnok Farkas Dávid (beharangozó): „Rendkívül nehéz mérkőzésre számítok, hiszen egyetlen hazai vereségünket pont Földi Sándor tanítványai ellen szenvedtük el. Ennek köszönhetően a nyomás nem rajtunk lesz, és bár nem is teljes kerettel tudunk utazni, megpróbálunk méltó tovább →

Az influenzafigyelő szolgálat megyei adataira, valamint a lázzal járó légúti betegségek megnövekedett számára hivatkozva a Soproni Gyógyközpont 2020. február 7. napjától részleges látogatási tilalmat rendel el.

Az influenzafigyelő szolgálat megyei adataira, valamint a lázzal járó légúti betegségek megnövekedett számára hivatkozva a Soproni Gyógyközpont 2020. február 7. napjától részleges látogatási tilalmat rendel el.

Az év végéig tartó átmeneti időszak után 2021-től a kemény Brexitre van a legnagyobb esély, azaz az Egyesült Királyság nem lesz része az EU közös piacának – hangzott el a Brexit következményeiről szóló EY-rendezvényen. A konferencián résztvevő vállalati döntéshozók a vám és az ÁFA területén számítanak a legtöbb kihívásra, ennek ellenére alig minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy szervezeténél már vannak kiépített vámfolyamatok. illusztráció – montázs / cyberpress.hu A Brexit január 31-én valósággá vált, az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unió intézményrendszeréből. Ezzel az év végéig tartó átmeneti időszak vette kezdetét, az úgynevezett puha (soft) Brexit, amely alatt megindulnak a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódjon az Egyesült Királyság és az EU gazdasága. „Az optimista álláspont szerint létrejönnek a megfelelő megállapodások, de a hasonló nemzetközi egyezmények letárgyalása általában éveket vesz igénybe. A cégeknek nem érdemes kivárni, meg kell kezdeniük a felkészülést a Brexitre. Még ha létre is jönne valamiféle kereskedelmi megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, nagy valószínűséggel a vámkezeléseket el kell végezniük” – mondta el Dr. Nagy Áron, az EY associate partnere. A szakember hozzátette, hogy tapasztalatuk szerint a hazai cégeknek még rengeteg teendője van a felkészülésben. „Az általunk megkérdezett vállalati szakemberek szerint a vám és az ÁFA (31-31%) területén érezteti [...]

Az év végéig tartó átmeneti időszak után 2021-től a kemény Brexitre van a legnagyobb esély, azaz az Egyesült Királyság nem lesz része az EU közös piacának – hangzott el a Brexit következményeiről szóló EY-rendezvényen. A konferencián résztvevő vállalati döntéshozók a vám és az ÁFA területén számítanak a legtöbb kihívásra, ennek ellenére alig minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy szervezeténél már vannak kiépített vámfolyamatok. illusztráció – montázs / cyberpress.hu A Brexit január 31-én valósággá vált, az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unió intézményrendszeréből. Ezzel az év végéig tartó átmeneti időszak vette kezdetét, az úgynevezett puha (soft) Brexit, amely alatt megindulnak a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódjon az Egyesült Királyság és az EU gazdasága. „Az optimista álláspont szerint létrejönnek a megfelelő megállapodások, de a hasonló nemzetközi egyezmények letárgyalása általában éveket vesz igénybe. A cégeknek nem érdemes kivárni, meg kell kezdeniük a felkészülést a Brexitre. Még ha létre is jönne valamiféle kereskedelmi megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, nagy valószínűséggel a vámkezeléseket el kell végezniük” – mondta el Dr. Nagy Áron, az EY associate partnere. A szakember hozzátette, hogy tapasztalatuk szerint a hazai cégeknek még rengeteg teendője van a felkészülésben. „Az általunk megkérdezett vállalati szakemberek szerint a vám és az ÁFA (31-31%) területén érezteti [...]

Az év végéig tartó átmeneti időszak után 2021-től a kemény Brexitre van a legnagyobb esély, azaz az Egyesült Királyság nem lesz része az EU közös piacának – hangzott el a Brexit következményeiről szóló EY-rendezvényen. A konferencián résztvevő vállalati döntéshozók a vám és az ÁFA területén számítanak a legtöbb kihívásra, ennek ellenére alig minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy szervezeténél már vannak kiépített vámfolyamatok. illusztráció – montázs / cyberpress.hu A Brexit január 31-én valósággá vált, az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unió intézményrendszeréből. Ezzel az év végéig tartó átmeneti időszak vette kezdetét, az úgynevezett puha (soft) Brexit, amely alatt megindulnak a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódjon az Egyesült Királyság és az EU gazdasága. „Az optimista álláspont szerint létrejönnek a megfelelő megállapodások, de a hasonló nemzetközi egyezmények letárgyalása általában éveket vesz igénybe. A cégeknek nem érdemes kivárni, meg kell kezdeniük a felkészülést a Brexitre. Még ha létre is jönne valamiféle kereskedelmi megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, nagy valószínűséggel a vámkezeléseket el kell végezniük” – mondta el Dr. Nagy Áron, az EY associate partnere. A szakember hozzátette, hogy tapasztalatuk szerint a hazai cégeknek még rengeteg teendője van a felkészülésben. „Az általunk megkérdezett vállalati szakemberek szerint a vám és az ÁFA (31-31%) területén érezteti [...]

Nagy a valószínűsége annak, hogy a környezetvédelmi hatóságok 2020. március 1. után már képtelenek lesznek fellépni az illegális háztartási égetések ellen. – írja kétségeit a Levegő Munkacsoport a közösségi oldalán. illusztráció / fotó: Leczovics Zsolt – cyberpress.hu Mint azt írják, egy kormányrendelet ugyanis az illegális háztartási égetésekkel kapcsolatos ellenőrzéseket a lakossághoz viszonylag közel lévő járási szintű hivataloktól a fenti időponttól megyei szintre helyezi át. Hozzáteszik, hogy álláspontjuk szerint az  illegális égetések elleni hatósági fellépés hatékonysága az elmúlt években jelentősen csökkent az egymást követő, átgondolatlan intézkedések hatására és  úgy látszik, hogy ez a kedvezőtlen folyamat tovább folytatódik. A kormány ugyanis a tavalyi év végén elfogadta a kormányhivatalok működésének átalakításáról szóló terjedelmes módosító csomagot, ami egyebek mellett a levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok rendszerét is megváltoztatja. Tény az is, hogy hazánkban sajnos a műanyagok, a  gumik, a bútorlapok és az egyéb hulladékok égetése nagyon elterjedt a háztartásokban, pedig ez a tevékenység az mellett hogy illegális, az emberi egészségre különösen veszélyes is. Ezen termékek égetése rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, amely évente több százezer különféle megbetegedést, több ezer idő előtti halálesetet is okoz, a gazdasági károk nagyságáról nem is beszélve. Megjegyzendő az a tény is, hogy a megyei környezetvédelmi hatóságok súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek, hiszen  [...]

Nagy a valószínűsége annak, hogy a környezetvédelmi hatóságok 2020. március 1. után már képtelenek lesznek fellépni az illegális háztartási égetések ellen. – írja kétségeit a Levegő Munkacsoport a közösségi oldalán. illusztráció / fotó: Leczovics Zsolt – cyberpress.hu Mint azt írják, egy kormányrendelet ugyanis az illegális háztartási égetésekkel kapcsolatos ellenőrzéseket a lakossághoz viszonylag közel lévő járási szintű hivataloktól a fenti időponttól megyei szintre helyezi át. Hozzáteszik, hogy álláspontjuk szerint az  illegális égetések elleni hatósági fellépés hatékonysága az elmúlt években jelentősen csökkent az egymást követő, átgondolatlan intézkedések hatására és  úgy látszik, hogy ez a kedvezőtlen folyamat tovább folytatódik. A kormány ugyanis a tavalyi év végén elfogadta a kormányhivatalok működésének átalakításáról szóló terjedelmes módosító csomagot, ami egyebek mellett a levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok rendszerét is megváltoztatja. Tény az is, hogy hazánkban sajnos a műanyagok, a  gumik, a bútorlapok és az egyéb hulladékok égetése nagyon elterjedt a háztartásokban, pedig ez a tevékenység az mellett hogy illegális, az emberi egészségre különösen veszélyes is. Ezen termékek égetése rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, amely évente több százezer különféle megbetegedést, több ezer idő előtti halálesetet is okoz, a gazdasági károk nagyságáról nem is beszélve. Megjegyzendő az a tény is, hogy a megyei környezetvédelmi hatóságok súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek, hiszen  [...]

Nagy a valószínűsége annak, hogy a környezetvédelmi hatóságok 2020. március 1. után már képtelenek lesznek fellépni az illegális háztartási égetések ellen. – írja kétségeit a Levegő Munkacsoport a közösségi oldalán. illusztráció / fotó: Leczovics Zsolt – cyberpress.hu Mint azt írják, egy kormányrendelet ugyanis az illegális háztartási égetésekkel kapcsolatos ellenőrzéseket a lakossághoz viszonylag közel lévő járási szintű hivataloktól a fenti időponttól megyei szintre helyezi át. Hozzáteszik, hogy álláspontjuk szerint az  illegális égetések elleni hatósági fellépés hatékonysága az elmúlt években jelentősen csökkent az egymást követő, átgondolatlan intézkedések hatására és  úgy látszik, hogy ez a kedvezőtlen folyamat tovább folytatódik. A kormány ugyanis a tavalyi év végén elfogadta a kormányhivatalok működésének átalakításáról szóló terjedelmes módosító csomagot, ami egyebek mellett a levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok rendszerét is megváltoztatja. Tény az is, hogy hazánkban sajnos a műanyagok, a  gumik, a bútorlapok és az egyéb hulladékok égetése nagyon elterjedt a háztartásokban, pedig ez a tevékenység az mellett hogy illegális, az emberi egészségre különösen veszélyes is. Ezen termékek égetése rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, amely évente több százezer különféle megbetegedést, több ezer idő előtti halálesetet is okoz, a gazdasági károk nagyságáról nem is beszélve. Megjegyzendő az a tény is, hogy a megyei környezetvédelmi hatóságok súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek, hiszen  [...]