Most hunyja le a szemét néhány percre, és képzelje el, amint egy rövid időre kiszakad a hétköznapok könyörtelen világából! Egy nyitott elektromos kisbusz kényelmes bőrülésén ül. Sopron nevezetességei közel kerülnek Önhöz. A hangszóróból áradó lágy hang ismerteti a látnivalókat.

Az 53.000 lakosú Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.

Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemléki védelem alatt áll.

Sopron környékén a bortermelés több mint 2000 éves múltra tekint vissza. 2004 óta Sopron hivatalosan is a „Kékfrankos fővárosa” cím büszke birtokosa.

A Bécsi külváros a soproni gazdapolgárok vagy poncichterek és kézművesek negyede. Itt épült fel Sopron legelső temploma, majd további három templom. Ezért a Bécsi külvárost templom negyednek is nevezik.

A Római Birodalmat védelmező légiósok a III. századtól a városokat városfallal vették körül. Scarbantia városfalának helyét a Borostyánkő-út határozta meg. Két kapun keresztül lehetett Scarbantiába bejutni. A kapuknál fegyveres őrök teljesítettek szolgálatot. A várfal erősségének és a városlakók küzdelmének köszönhetően Sopront ritkán sikerült bevennie az ostromlóknak.

A Várkerület a régi várárok külső peremén jött létre, a régi városfalak ívét követve. A 12. századtól kezdve a város kereskedelmének fő színtere.

A Tűztorony Sopron jelképe. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható.

A Fő tér minden épülete műemlék. Sopron egyik legszebb épülete a Storno-ház. A család három nemzedéke rendkívül gazdag és értékes magángyűjteményt hozott létre.

A Lackner- vagy Generális-ház Sopron híres polgármesterének volt a lakhelye. Másik elnevezése onnan ered, hogy ebben a házban szállásolták el évszázadokon keresztül a város katonai parancsnokait.

A Fabricius-házat egy római kori középület maradványain emelték a középkorban. Fabricius Endre – mint líceumi diák – látta el a Sopronban katonáskodó Petőfit könyvekkel.

A Patika-házban a 16. századtól működött az Angyal Patika. Neves orvosok és gyógyszerészek éltek falai között.

A Gambrinus-házat tartják Sopron legrégebbi városházának. Az erkély mögötti szobában jegyezte le Gugelweit János, városi jegyző a Soproni virágéneket, amely a magyar nyelvű világi költészet legrégibb példája.

A Fő téren álló Kecske-templom több építési korszak jegyeit viseli magán. Az épület három koronázás és öt országgyűlés színhelye volt a történelem során.

A Fő tér közepén álló Szent Háromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. A fogadalmi szobrot a 18. század végén fellépett pestisjárvány idején emelték.

Kirándulásunk során felkeressük Fertőrákost is. Fertőrákos Soprontól 7 kilométerre, a Fertő partján fekszik. Természeti és történelmi emlékeiért turisták tízezrei keresik fel évről évre.

Fertőrákos környékét már a rómaiak is kedvelték. Ebből a korból származik a Magyarországon egyedülálló Mithras- szentély is, amely az egykori Scarbantia környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

1002-ben lett a győri püspökség birtoka a település. Szép fekvése, jó levegője, a festői Fertő közelsége indíthatta a püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt maguknak. A kastély nyári rezidenciaként, olykor menedékként szolgálta a győri püspököket. A régi városfalakkal határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll.

A fertőrákosi lajtamészkő a történelem során a közeli és a távolabbi környék kedvelt építőköve volt. Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. Amikor az 1. világháború után a műkő és a vasbeton elterjedt, egyre jobban kiszorult az építkezéseknél a terméskő.

A fertőrákosi kőfejtőben 1948-ban megszűnt a bányászat. Az utókornak egy hatalmas katlan és ehhez kapcsolódó gigantikus termek földalatti labirintusa maradt vissza. Itt alakították ki a Barlangszínházat, amely 1970 óta a Soproni Ünnepi Hetek előadásainak egyik helyszíne.

Ön is szívesen felkeresné ezeket a helyszíneket? Akkor miért ne szakítana rá időt? Legyen része Önnek is egy felejthetetlen soproni kirándulásban!

Ismerje meg Ön is Szerdahelyi Gergely idegenvezető soproni kirándulóprogramjait!

SOPRONI KIRÁNDULÓPROGRAMOK CSALÁDOKNAK

A Fertő-tóA Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon.

A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

A Fertő-tóA Fertő-tó

A Fertő az eurázsiai sztyep tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között.

Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el.

A Fertő-tóA Fertő-tó

A Fertő-Neusiedler régió viszonylag kis területén különböző klimatikus viszonyok uralkodnak; a kontinentális, a szub-mediterrán és az alpesi éghajlati hatások találkozása változatos növény- és állatvilágot eredményez.

A tó partját a kontinentális szikes tavakra és tengerpartokra jellemző sótűrő vegetáció díszíti. A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madár-paradicsom.

A tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdő maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejéből.

Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertőrákosi kőfejtő ma színházi- és operaelőadások különleges díszlete. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete.

A Fertő-tó közelében található települések – Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő – középkori eredetűek. A környék jelentős kastélyai a XVIII. században épültek.

A fertődi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzőként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a “legnagyobb magyar” életművét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertőbozra. A klasszicista Gloriettről páratlan kilátás nyílik a tóra.

A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.

A táj állandó változását az itt élők mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez.

A Fertő-tó – Neusiedler See környéke olyan egyedülálló, természeti és földrajzi fejlődés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követő népcsoportok kultúraváltásainak.

A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet nem jellemez a földrajzi megosztottság.

A Soproni SörSOPRONI SÖR – SOPRONI SÖRGYÁR

9400 Sopron, Vándor Sándor u. 1.

Sopron környékén nemcsak a bornak, hanem a sörnek is nagy hagyományai vannak. A sörgyártásra utaló első írásos emlékek a XVI. századból valók.

A soproni sörgyárat, Első Soproni Serfőzde és Malátagyár néven Lenck Gyula alapítja 1895-ben, a Brünni Serfőzde Részvénytársasággal közösen. 1918-ban a gyár fuzionál a Nyugat-magyarországi Serfőzde és Malátagyár Rt-vel. 1949-ben az államosítást követően, a gyár Soproni Sörgyár Nemzeti Vállalat elnevezéssel önállósul.

1971-ben a gyár csatlakozik az összes magyar sörgyárat magába foglaló Magyar Országos Söripari Tröszthöz. 1982-ben, az akkor már 500.000 hektoliter éves értékesítéssel bíró gyár, újra önálló lesz.

1992-ben a privatizáció során a gyár újra részvénytársaság lesz, majd a Brau Union Göss-Reininghaus Österreichische Brau AG. megszerzi a részvénytöbbséget. 1993-ban nagy fejlesztési program indul, melynek köszönhetően a gyár technológiája eléri a világszínvonalat.

1994-ben megtörténik az elsőbbségi részvények tőzsdei bevezetése. 1997-ben a Soproni Sörgyár Rt. fúzióra lép az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársasággal, és nevét megtartva folytatja működését.

1998. január 1-én a Soproni Sörgyár Rt. a konszernhez tartozás jegyében nevét Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatja.

2007.-ben a Soproni Sörgyár a Heineken tulajdonába kerül

A Soproni Sörgyár nemzetközi elismerései, Monde Selection Aranyérmek:

  • 1983. Róma
  • 1984. Madrid
  • 1985. Lisszabon
  • 1987. Brüsszel
  • 1988. Athén
  • 1989. London
  • 1990. Luxemburg
  • 1996. Lisszabon

Soproni Múzeumok 1.részSopron a múzeumok városa, múzeumváros. Mennyire találó ez a megállapítás! A belső városrész kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves kapui, míves erkélyei, műemlékei, középületei és az elő-elő bukkanó városfalai egyedülálló művészeti egységet alkotnak. Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városaként méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. A Fő tér különleges hangulatát színeinek és fényeinek játékossága adja, mely egy tavaszi napsugaras reggelen vagy egy aranysárga őszi délutánon a legszebb.

Először útikönyv nélkül – csupán a hangulatnak engedve – érdemes bejárni a történelmi városrész utcáit, benyomásokat szerezni egy-egy kapualjba bekukkantva. A legkülönbözőbb korokat és stílusokat képviselő emlékek a várost járó idegent azonnal rabul ejtik. A gótikus, barokk és reneszánsz építészeti megoldások mellett itt egyszerre jelen van a borpincékkel kialakított falusias városrészek hangulata.

A múzeumok és gyűjtemények értékes kiállítási anyagai teljes körű képet adnak Sopron történelmi emlékeiről, gazdag kultúrájáról és élénk művészeti életéről.

TŰZTORONY

Sopron, Fő tér 1.

Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált.

Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A város lakóinak figyelmét felhívták az idegen bort szállító szekerek és a katonák közeledtére. A muzsika terén is megmutatták tehetségüket, hiszen a városi tanáccsal kötött szerződés szerint esküvőkön, temetéseken és a városi mulatságokon ők szolgáltatták a zenét. A soproniakat az idő múlására trombitaszóval a körerkélyről negyedóránként figyelmeztették, a XVI. századtól pedig a toronyórát is kezelték. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és királynői koronázás emlékére.

A torony tetejére – csak a nagy tűzvész után – Lipót császár neve napjára rendezett ünnepség alkalmával került. 1893-ban, amikor a régi városházát lebontották, a torony alapja megingott, megerősítésére Schulek Frigyes építész tervei alapján a széles kaput befalazták.

A Tűztorony a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozásukat. Az esemény emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült, felette a szoborcsoport “Hungária előtt hódoló soproniak” Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása. A látogatók közel 200 csigalépcső után, az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában.

STORNÓ-HÁZ, STORNÓ-GYŰJTEMÉNY

Sopron, Fő tér 8.

Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége ez a palotaszerű barokk sarokház. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik 1482-83 telén Mátyás királyt is vendégül látták, midőn Bécset ostromolta. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics címerrel díszített toszkán féloszlopokkal közrefogott kosáríves kapu és a remekmívű Pelikános kopogtató. A XV. században a házban Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt működött.

A család Svájc Tessin tartományából származik. Idős Storno Ferenc 1821-ben Kismartonban született és Landshutban nevelkedett. Korán megmutatkozott rajztehetsége, ám a szegény kéményseprő család nem tudta taníttatni, így folytatni kényszerült apja mesterségét, de minden szabadidejét rajzolással töltötte.

Vándorlásai során 1845-ben telepedett le Sopronban, ahol azonnal munkába állt egy kéményseprő mesternél. Annak halála után az özvegyet feleségül vette, így a vállalkozás megélhetését biztosította. Pártfogói révén, akik felismerték és méltányolták művészi tehetségét, csakhamar a Monarchia egyik legkeresettebb restaurátora lett. Az 1850-es években hónapokat dolgozhatott Bécsben, ahol műemlékek felmérésével, tárgyak tervezésével foglalkozott, többek között Habsburg Lipót főherceg részére. Az 1860-as évektől bekapcsolódott a hazai műemlékfeltáró munkákba.

Nevéhez fűződik többek között a soproni Szt. Mihály templom, valamint a pannonhalmi bencés apátság kriptájának, majd templomának restaurálása. A hetvenes évektől már fiaival – Ferenccel és Kálmánnal dolgozott együtt, akik a családi hagyománynak megfelelően kitanulták a kéményseprést, majd külföldi akadémiákon a művészi mesterséget is elsajátították. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt műértéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Stornó-gyűjtemény alapjait.

A régiségekkel és a családtagok alkotásaival berendezett enteriőrök képet adnak a XIX. század végének lakáskultúrájáról. A kiállítás darabjait értékes bútorok, fegyverek, porcelán és üvegmunkák képezik, amelyek a második emeleti szobákban tekinthetők meg, ahol 1875-1984-ig a család lakott.

HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

Sopron, Fő tér 8.

A Storno-ház első emeletén a Helytörténeti kiállítás bemutatja Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. Az 1867 óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányozásával Sopron és környéke eseményekben, fejlődésekben és megtorpanásokban gazdag története tárul a látogatók elé.

A XVII. századot a török elleni honvédő- és a Habsburgok elleni függetlenségi harc jellemezte, mégis e század volt Sopron egyik fénykora. Öt országgyűlést, két királynő és egy királykoronázást tartottak itt, melyek emlékét az első terem őrzi.

Több iparág önálló céheinek kialakulását, dinamikus fejlődését a szabályzatok és mesterkönyvek bizonyítják, a kiállított kancsók, pisztolyok, szablyák, puskák és páncélöltözet pedig látványosabbá teszik a kiállítást.

Egy gazdag mészáros ebben az időben annyira fontosnak tartotta fia zenei műveltségét, hogy az evangélikus kántort felkérte tanítására. Wohlmuth János az oktatás megkönnyítésére zongoraiskolát írt a fiúnak, ezzel megszületett Magyarország első zongoratankönyve.

A XVIII. században a barokk kiteljesedését a különlegesen szép, szekrény nagyságú betlehem példázza. A XIX. századot bemutató anyagból Kossuth Lajos 1835-ből származó országgyűlési tudósításainak kézzel írott másolatát érdemes kiemelni. Széchenyi István is több szállal kötődött a városhoz. Magyarország második vasútvonala, a Sopron-Bécsújhelyi Vasút, 1847-ben az ő segítségével jött létre.

Liszt Ferenc többször adott hangversenyt Sopronban, e témakör emlékei között megtalálható annak a hangversenynek a plakátja, melynek meghallgatására Petőfi kiszökött a kaszárnyából.

A Csatkai Endre emlékszoba, a helytörténeti munka legnagyobb alakjának, a Kossuth-díjas művészettörténésznek állít emléket.

FABRICIUS-HÁZ

Sopron, Fő tér 6.

Az épület egyik érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. A XIV. században a telken két ház állt, a hátulsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű a gótikus nagyterme, figyelemre méltó a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is.

Az épület tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Névadója – Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg a házat. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. Az épület három kiállításnak ad otthont.

A pincében Scarbanciából, a római kori Sopronból ill. környékéről előkerült kőemlékek láthatók: sírkövek, oltárkövek, szobrok, kőúrnák, szarkofágok. Ugyan miről is mesélhetnek a Római kori kőtár unalmas kövei?

A figyelmes szemek előtt ezek beszélni kezdenek! A sírkövek felirataiból az egész élet kiolvasható! Itt látható a gyűjtemény legrégebben (1541) előkerült darabja, Marcus Vibius sírkőtöredéke, melynek alsó fele az 1676-os tűzvész során megsemmisült. A városi tanács nagyon fontosnak tartotta, hogy ez a becses emlék megmaradjon, ezért a formailag nem teljesen hű másolaton az eredeti szöveg jól olvasható.

A középkori pince impozáns nagyterme méltó környezetet biztosít a több méter magas capitóliumi istenek szobrainak. Jupiter, Juno és Minerva töredékesen is lenyűgöző hatalmas márványalakjainak szentélye hajdanán Scarbantia fórumán állt. Kivételes értéket képviselnek Caius Sextilius Senecio márványból faragott, gazdagon díszített síremléke, valamint a Mithras-szentély áldozati oltárának relifje.

Az épület hátsó traktusának két emeletén a „Háromezer év a Borostyánkő út mentén című régészeti kiállítás látható. A gazdag leletanyag az illírek, kelták, rómaiak és a honfoglaló magyarság életét, kultúráját, valamint Sopron várossá válásának történetét (XIII-XVI. sz.) demonstrálja. Itt látható az a világon szinte egyedülálló kora vaskori lelet, a napkorong, melynek eredeti funkciója ma sem ismert.

Érdemes megcsodálni az illírek fekete rovásdíszes halotti urnáit, a tüzikutyákat, valamint a kelták pénzeit és ékszereit. A római kori anyag rendkívüli gazdagságát a borostyánkő ékszerek, az arany- ezüst használati tárgyak villantják fel, a népvándorlás korának egyik legértékesebb darabja pedig a kb. 1200 esztendős Cunpald-kehely.

A homlokzati szárny első és második emeletén a XVII. és XVIII. századi polgári lakáskultúra változását – korabeli tárgyakon és a bútorművészet remekein – lehet végigkövetni. Megfigyelhető, hogy a korábbi puritánabb berendezkedést hogyan váltja fel egy már igényesebb, gazdagabb későbbi lakáskultúra.

KECSKE TEMPLOM ÉS KÁPTALAN TEREM

Sopron, Templom u. 1.

A Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, a Kecske templom (népies nevén) a bencések temploma lett.

Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt. Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek.

A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a káptalan teremhez, amely imahelyként szolgált, majd temetkezési, végül Lorettó kápolna lett. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.

A szimbolikus alakokkal díszített oszlopfejezeteken a levélornamentikába bújtatott maszkok és állattestű, emberfejű figurák a főbűnöket jelenítik meg. Ez a terem a gótikus egyházépítészet egyik legszebb alkotása.

PATIKA MÚZEUM

Sopron, Fő tér 2.

E házhoz fűződik Magyarország első „műemlékvédelmi intézkedése. II. Lajos király idején a városi tanács a tér megnövelése érdekében le akarta bontani az épületet, azonban a király az engedély kiadását megtagadta azzal, hogy az a tér harmonikus szépségét megbontaná. Az épületben a XVII. század közepétől az egykori Angyal patika működött, s ettől kezdve gyógyszerész, orvos családok lakhelyéül szolgált. Közülük az egyik leghíresebb Gensel Ádám (1677-1720) orvos meteorológus volt, aki az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását már ekkor felfedezte. A ház az 1850-es átalakításig lábasház volt.

A Gensel család a patika bővítését azonban az árkádos homlokzat és a folyosórész elfalazásával oldotta meg. Az épületben az 1966-67-beli helyreállítás után a soproni Patika Múzeum nyert elhelyezést.

A kiállítás egy régi gyógyszerkiadó helyiség, melynek munkaasztala, szekrényei és a gyönyörű edényzete a XIX. század elejéről származik. Különösen szépek a bécsi, angyalfej díszítésű Altwien porcelántégelyek és az alkimistajelzéssel ellátott üvegcsék. Kuriózumnak számít az a szülésznő oklevél is, amelyen Semmelweis Ignác aláírása szerepel. A gyógyszerkészítés régi eszközei mellett a népi gyógymód ill. a kuruzslás, a babona tárgyi emlékeit is kiállították: ilyenek a szemmel verés ellen védő amulettek és a gyermekfrász ellen védő sapka. A kiállítás értékes könyvanyaga a gyógyászat és orvostudomány tárgyköréből került ki. Pl. Paracelsus: Colligatuma 1572-ből, vagy Agricola-Poppius: Observationese 1638-ból.

SCARBANTIA FÓRUMA

Sopron, Új u. 1.

Az egykori Római Birodalom Pannónia provinciájának egyik határállomása Scarbantia, a mai Sopron, volt. Kiemelt szerepét a Borostyánkő út, mint fontos kereskedelmi útvonal, menti fekvésének köszönhette.

A város magját, a mai belvárost, a középkorban várfal és várárok vette körül, mely erődrendszer az utcaszerkezet kialakulására is hatással volt. A római oppidum központja a fórum volt, melynek legfontosabb épületét – a capitoliumi templomot – 1893 telén a városháza építésekor találták meg. Az 1960- és 1970-es évek ásatásaival végül sikerült meghatározni a fórum teljes kiterjedését és elhelyezkedését.

Az egykori tér lajtamészkő burkolólapjait a fertőrákosi kőbányából szállították ide. A tér déli részén három bronz lovas szobor talapzata került elő, a fórum egyes oldalain pedig különböző istenek oltáraira bukkantak. A három főisten Jupiter, Juno és Minerva temploma a város legmagasabb pontján állt.

A gladiátorjátékok megrendezéséhez tágas oszlopközöket mértek ki, az oszlopcsarnokokban pénzváltó bódékat, az emeleten pedig erkélyeket alakítottak ki. Scarbantia igazi római városként működött, az itáliai utazó mindent megtalált, amit hazai földön megszokott: nyüzsgő piacot, istenek szentélyeit, kényelmes fürdőt és természetesen gladiátorjátékokat.

A kiállítás a hatalmas építészeti mű feltárt részleteivel felidézi a látogatóban az egykori római kori városberendezkedést. A lelet jelentősége abban rejlik, hogy ez az egyetlen Pannónia földjén megmaradt fórum, mely itáliai minta szerint épült.

Ó-ZSINAGÓGA

Sopron, Új u. 22.

A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert, az azonban bizonyos, hogy az Új utcában már a XIII. században 10-16 család élt. A kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdagok, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó vallás szerint csak egy olyan templom van, ahol a Teremtő a maga személyében jelen van, az pedig Jeruzsálemben található.

A zsinagóga tehát imaház, gyűlésterem, iskola is egyben. Mellette a vándoroknak is szállást adó ispotály állt, valamint a ma is megtekinthető rituális fürdő. A zsinagóga bejáratától folyosó vezet a nagyterembe, melynek csúcsíves, timpanonnal díszített főbejárata és két oldalsó kávája 1300-ból, a zsinagóga építési idejéből származik.

A zsinagóga két középpontja az Áronfülke és a szószék. Az Áronfülkét gazdagon díszített kőkeret és timpanon díszíti, rajta a természet színeivel kifestett szőlőfürtök és levelek motívumai. A hatszögletű szószéknek csak az alapja eredeti, de elrendezése, lépcsője, magas korlátja, kelet felé forduló olvasópultja az eredeti mintát követi.

A nőknek külön imatermük volt saját kijárattal, a nagyteremben zajló eseményeket csak a keskeny ablakréseken keresztül követhették. A műemlék múzeum érdekes része a rituális fürdő. A zsidó vallás ősidőktől szigorúan megkülönböztette a tiszta és a tisztátalan dolgokat, ezért a fürdőnek mindig kiemelt szerep jutott.

A mózesi törvények folyóvízben való alámerülést írnak elő, de ezt itt csak a kút természetes vizével lehetett megoldani. 1526-ban a zsidókat elüldözték Sopronból, így a zsinagóga is pusztulásnak indult, majd lakóházakká alakították át. Ez a különlegesen szép épület az 1967-es kutatások során kaphatta vissza régi fényét.

második rész

A VOLT FesztiválA VOLT Fesztivál története

A leggyakrabban feltett kérdés a VOLT Fesztivállal kapcsolatban talán az esemény nevére vonatkozik. „Miért éppen VOLT?” Valamikor a ’90-es évek elején nagyjából húsz számot élt meg a VOLT névre hallgató pop-kulturális magazin, amely a rendszerváltás utáni években igazán új színfoltot hozott a hazai lappiacra. A magazin méretét tekintve akkora volt, hogy egy lakótelepi WC-ben képtelenség volt átlapozni, tartalmilag, szerkesztésileg, küllemileg pedig máig emlékezetes a szerencsés olvasók számára.

A lap két főszerkesztője akkortájt kultikus pesti figurának számított, és ma is meghatározó arcok. Hegyi Hill Zoltán, az egykori Sexepil magyarul beszélő frontembere, a VOLT-al párhuzamosan a Reform kultúr rovatának egyik fő eleme volt. Ligeti Nagy Tamás, ugyancsak a Reform kötelékéből volt ismerhető. Akkoriban leginkább „CULT” néven jegyezte cikkeit, amely elég beszédes és szimpatikus gesztus…

A VOLT FesztiválAz ő nevéhez fűződik többek között a Rockstúdió című tv-műsor, amelyet akkoriban Geszti Péter vezetett, illetve ő volt pár évig a Blikk első embere is. Tamás ma többek között a Wan2 Magazin főszerkesztője. Bár jó pár évig mindketten csak lélekben vettek részt a VOLT Fesztiválon, amióta egyszer kipróbálták, beleszerettek. Mindkettejüknek sokat köszönhet a VOLT Fesztivál!

Fülöp Zoli és Lobenwein Norbi 19 évesek voltak, amikor Ligetiéktől „kölcsönkérték” a VOLT nevet azzal a szándékkal, hogy fesztivált szervezzenek a helyi Sportcentrumban. Az első VOLT-nak a Csarnok legkisebb terme adott otthont. Április 4-ét írtunk.

A VOLT Fesztivál1993-ban még bájos geget jelentett „(F)elszabadulásnak” hívni egy épp’ április 4-re eső bulit, utalva ezzel arra, hogy 4 évvel korábban még állami ünnepnek számított e szép tavaszi vasárnap. A vicces elnevezés egyébként Müller Péter Sziámi fejéből pattant ki. A jegyár ’93-ban 220 Ft volt, a fellépők száma 5, a közönségé 800. A fellépő ötösből a meghirdetettől eltérően hiányzott az Európa Kiadó, az őket menedzselő kft. a buli napján egy kétsoros faxban tudatta: „a koncert betegség miatt elmarad”.

Az esemény professzionalitását jelzi, hogy a plakátok tervezésekor a grafikus két apró hibát is ejtett: lefelejtette a Perfect Name zenekar felét (így cak „Perfect”-ként szerepeltek a poszteren) és a VOLT Fesztivál teljes nevét…

1993 után a VOLT Fesztivál fejlődése – mai szemmel nézve – évről-évre, lépésről-lépsre történt.

A fellépők száma egyre nőtt, velük együtt pedig évről-évre kétszeresére, háromszorosára nőtt az érdeklődők létszáma is.

Előbb a VOLT a kisteremből átköltözött a Sportcsarnok nagytermébe, majd a folyosót, a bejárat környékét, a környező utcákat és tereket is programsátrak lepték el. Később az egyre nagyobb területek is szűkösnek bizonyultak, és az intézmény kapujára sokadszorra is kikerült a „teltház” tábla.

Ebben az időben – 2001ig – a VOLT Fesztivál nagyjából a tavaszi szünet tájékán nyitotta meg a fesztiválszezont. Húsvét vasárnap gyakorta egybeesett a VOLT-al. Sopronban március-április táján még nemigen nyitottak ki a város kempingjei, sokszor az időjárás sem kedvezett a sátrazáshoz. Ennek ellenére az akkoriban már több ezres fesztiválozó turistahadak – miután megtöltötték a város kollégiumait, panzióit, de még a legjobb szállodákat is – a belváros parkjaiban tértek nyugovóra a hajnali koncertek után.

2002-ben a VOLT szervezői (akik akkor már évek óta a Sziget Szervezőiroda munkatársai voltak) megállapodást kötöttek a Szigettel, amely értelmében a VOLT az elsőszámú hazai fesztiválszervező cég portfoliójába került.

Ugyanebben az évben a VOLT a tavaszi időszakról nyárra költözött, és azóta a meseszép soproni Lővérekben várja vendégeit.

A VOLT Fesztivál „új időszámítása” ez idáig igazolni látszik a szervezők szándékát. Amellett, hogy a közönség visszajelzései alapján a VOLT jó hangulatúnak, tartalmasnak és színvonalasnak mondható, a fesztivál mára országosan elismert esemény lett.

2003-ban a Magyar Turizmus Rt. „Kiemelt kulturális esemény” címet adományozott a VOLT-nak, 2004. decemberében pedig a két főszervező vehetett át „Sopronért” érdemrendet Walter Dezsőtől, a város polgármesterétől.

A szervezők szándéka 1993 óta nem sokat változott. Céljuk, hogy a VOLT műfajoktól függetlenül csupa olyan programnak adjon otthont, amelyet ők maguk színvonalasnak, izgalmasnak, érdekesnek tartanak.

Így lehetséges az, hogy rock koncertek, elektronikus zenei sztárok, világzenei előadók, jazz koncertek, filmek és beszélgetések akár egy időben zajlanak, egymástól nem messze. Az eklektikus programkínálat nyitott gondolkodású fiatalokat vonzott. Talán ennek köszönhető, hogy sokak szerint a VOLT közönsége páratlanul „jó fejnek”, szeretni valónak mondható…

A Soproni BorvidékA SOPRONI BORVIDÉK TÖRTÉNETE

A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező szőlőtermő vidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon 1400 hektáron terül el.

A Fertő tó partját övező termőterületek különleges sajátossága, hogy a vízfelület tükörfelületként felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben-csillámpalában, illetve agyagban való gazdagsága – megfelelő alapot teremt egy kiváló szőlőkultúra megteremtéséhez.

A borvidék eredete a keltákig (i.e. 300 évvel) vezethető vissza, a kedvező éghajlati és természeti adottságokat már ekkor felismerték. A szőlőművelés meghonosítását azok a szőlő magvak igazolják, melyekre a sírok régészeti feltárása során bukkantak.

A Római Birodalom idején Própus császár ültetett katonáival szőlőt az egykori Scarbantia köré. Később a Frank Birodalom védelme alatt, bajor telepesek teremtették meg a máig folyamatos szőlőtermesztés és borkészítés alapjait.

A XIV. sz elején Sopron már Magyarország legjelentősebb bortermelő vidéke és kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország akkori határain. A soproni bort kitűnő volta miatt királyok és főhercegek asztalára is rendelték és olykor az európai béke megteremtésénél, civakodó fejedelmek kibékítésében is szerepet játszott. A városi levéltár több hasonló tartalmú levelet őriz, így a feljegyzések hol királynék gyomorbaj elleni gyógyszer borkénti alkalmazásáról, hol a királyi udvartartás és birodalmi gyűlések rendeléseiről tesznek említést.

Sopron a sz. kir. város kiváltságai révén számos borral kapcsolatos privilégiummal rendelkezett. Igazi fénykorát az jelentette, amikor fokozatosan a magyar, sőt az európai borkereskedelem központjává, a Kárpát-medence nyugati kereskedelmi kapujává vált. A soproni polgár a hozzáértő szőlőművelés és gondos pincekezelés mellett féltékenyen védte borainak jó hírét.

Nem csoda, hogy oly drasztikus rendszabályokat alkotott saját boraik védelmére mint a bordézsma, a bormérési jog, vagy éppen az idegen borok városba szállítására ill. a borkereskedés szabályozására vonatkozóan. A XIX. sz.-tól a szorgalmukról híres gazdapolgárok, más néven poncichterek munkája nyomán a város szőlő- és borkultúrája messze földön híressé vált. Sopronban az ország más vidékeitől eltérően a pincéket nem a szőlőterületeken, hanem a városon belül, a kőházak alá építtették.

A saját ház alatti pince így biztonságot nyújtott, és a várostól átengedett jog alapján ki-ki helyben, a saját Buschenschank-ban mérhette ki borát. A Filoxéra pusztítása azonban megtorpantotta a borvidék fejlődését, melyben sokáig az ültetvények újratelepítése sem hozott kedvező fordulatot.

Az addig fehér borairól híres Soproni borvidék területeinek háromnegyed részét a vörösborszőlő telepítések miatt ma már ezen borfajták uralják, de a fehérborszőlők továbbra is megbecsültek.

Az itt termett borok savhangsúlyosak, tanninban igen gazdagok, melyek elsősorban az igényes fogyasztók körében kedveltek. Más borvidékek bortermelői is előszeretettel vásárolják a soproni bort, hogy a sajátjaikkal házasítsák.

A borvidék uralkodó fajtája a Kékfrankos, barrique-olt változata pedig egyes termelők kezében a nemzetközi mércével is rangos elismeréseket arat. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és a Pinot noir ültetvények.

A fehérborfajták közül a Zöld veltetlini, Chardonnay, Sauvignon blanc, Tramini, Irsai Olivér Zenit, Korai piros veltelini, Királyleányka emelhető ki.

SZŐLŐFAJTÁK

Vörösborszőlő-fajták:

  • Kékfrankos

A kutatások szerint a Kaszpi-tenger partvidékéről származik. Jó termőképességű, és mivel fagytűrése megfelelő, termése hosszú időn keresztül a tőkén tartható. Október elején, közepén szüretelhető. Borát dús csersavtartalom, jellegzetes rubin vörös szín, kellemes, fajtajelleges zamat jellemzi.

Ajánlás: Vadszárnyasokból és vaddisznóból készült ételekhez, de jó kísérője a sertés és marhahúsból készült ételeknek is.

Szervírozási hőmérséklet 16-18°C.

  • Cabernet sauvignon

A kékszőlők között a világfajták legismertebbje, a vörösborok királyának tartják. Későn érő és közepesen termő fajta. Bora könnyen felismerhető, kifejezetten fajtajelleges. Szín- és cserzőanyagokban gazdag, kellemes. A mély gránátvörösbe hajló színű száraz vörösbor zamata intenzív, hosszú. Bora érlelést igényel, hosszú ideig eltartható.

Ajánlás: Nagyvadak és egészben sült marhahúsok ideális kísérője.

Szervírozási hőmérséklet: 18°C.

  • Merlot

A világfajták egyike, Franciaországból származik. Termőképessége közepes. Kései érésű, cukortartalma magas. Önálló borként is megállja a helyét, de inkább a Cabernet fajták lekerekítésére alkalmazzák. Bora kiváló minőségű, mélyvörös színű, illat- és zamatanyagokban gazdag. Megfelelő cserzőanyaggal bíró, mégis bársonyos bor.

Ajánlás: Vadételekhez, marhahúsokhoz illik.

Szervírozási hőmérséklet: 18°C.

  • Zweigelt

Osztrák szőlőfajta, melyet Fritz Zweigelt állított elő 1920-ban, a Kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták keresztezésével. Megfelelő tőketerhelés mellett igazán szép bort ad, és házasításhoz is kitűnő. Jellegzetesen csersavdús, színanyagban gazdag, harmonikus bor.

Ajánlás: Barna húsú szárnyasokhoz, libához, kacsához, galambhoz kínáljuk.

Szervírozási hőmérséklet: 16-18°C.

  • Pinot noir

Franciaországból származik, Burgundia és Champagne egyik fő fajtája, a híres Champagne-i pezsgő egyik alapanyaga.

Termése közepes mennyiségű cukrot és színanyagot, sok savat tartalmaz. Két-három éves érlelés után, kedvező esetben meggyre emlékeztető illat- és zamatanyagok alakulnak ki benne. Csersavban nem túl gazdag, rubinvörös bor.

Ajánlás: Az igazán jó minőségűt önállóan, esetleg erdei gyümölcsökkel készített nagyvadakhoz, egyébként inkább barna húsú szárnyasokhoz kínáljuk.

Szervírozási hőmérséklet: 16-18°C

Fehérborszőlő-fajták:

  • Zöld veltelini

Ausztria fő fehérszőlő fajtája. Jó termőképességű, kiegyenlített, minden évben megfelelő minőségű és mennyiségű bort ad. Fagyérzékeny. Bora kellemes illatú és zamatú, élénk-elegáns savtartalmának köszönhetően üde.

Ajánlás: Ha száraz, a legjobb halbor, de zöldséges ételeknek is kiváló kísérője lehet.

Szervírozási hőmérséklet: 10-12°C.

  • Királyleányka

Erdélyi eredetű, bőtermő fajta. Közeli rokonánál, a Leánykánál illatgazdagabb bort ad. Élénk savtartalmú, zamatgazdag. Mint magyar fajta, több figyelmet érdemelne.

Ajánlás: Mandulás pisztránghoz, roston sütött fogashoz.

Szervírozási hőmérséklet: 10-12°C.

  • Sauvignon blanc

Franciaországból származik, a világ egyik legismertebb fajtája. Divatos bor. Illatos, bodzára, egresre, csalánra, vágott fűre emlékeztető, jellegzetesen zöld jegyekkel.

Ajánlás: Zöldséges ételek, elsősorban kelvirág, brokkoli kiváló kísérője, de jól illik a kaporral elkészített fehér húsú halakhoz is.

Szervírozási hőmérséklet: 10°C.

  • Tramini

Nevét a dél-tiroli Tramin községről kapta. Nagyon sok zöldmunkát igénylő, jó cukortermelő fajta. Bora intenzíven illatos, gyümölcsös ízű, magas savtartalmú. Ha túlérésben szüretelik, szép desszertbor készíthető belőle.

Ajánlás: Száraz borként fehér húsú szárnyasokhoz, az édes változatot gyümölcsös édességekhez kínáljuk.

Szervírozási hőmérséklet: 10-12°C.

  • Chardonnay

A legismertebb világfajta. Burgundia fehérborai szinte kizárólag Chardonnayból készülnek. Bora mindig nagy kihívást jelent a borászok számára, hiszen semleges íze engedi, hogy a termőhely jellege és borászati stílusa érvényesüljön. Alkoholban gazdag, magas savtartalmú bor.

Ajánlás: Halak és fehér húsú szárnyasok kísérője lehet, de karakteresebb, nehezebb változatai a borjúhúsból készült ételekhez ajánlhatók.

Szervírozási hőmérséklet: 10-14°C.

GYSEV kosárlabdacsapatának történeteAz első lépésektől a 90-es évekig Az 1921-ben alakult egyesület történetében a kosárlabdázás a II. világháborútól jegyezhető. Az első időkben férfi csapat is működött, de a minőségi versenysportot egyre inkább a hölgyek képviselték. Az 1958-ban NB. I-be felkerült csapat a lelkes, de teljesen amatőr játékosokkal csak egy idényben tudott a legmagasabb szinten helytállni. A 60-as, 70-es években hol jobban, hol kevésbé jobban, de stabil szakosztályként szerepeltek. A GySEV törődése vasutas munkahelyekben, utazások szervezése, hálókocsi biztosítása terén mutatkozott, és nagyban befolyásolta a sikeres, eredményes időszakot. Sajnos a folytonosságot, a fiatalítást nem sikerült megoldani, a csapat a hetvenes évek közepén többnyire a tabella alján tanyázott. A központi sugallatra egyesített “közlekedési” egyesület megszervezése kis híján megadta a kegyelemdöfést az SVSE sportéletének. Az SKMSE korszakot mintegy 4-5 év alatt sikerült kiheverni, s a tartós felemelkedés 1982-től, Edlinger János ügyvezető-elnökségétől számítható. A történet akár sporttörténeti témának is felfogható:

Hogyan válik egy vidéki, teljesen amatőr kis csapat 10 év megfeszített munkája révén stabilan eredményes, profi csapattá? Az 1982-88 közötti évek a tervszerű, tudatos szakosztályi építkezésben az alapok lerakását, majd megerősítését jellemzik, s itt mindenképpen neveket kell említeni, akik a sokszor ellenséges közegtől, visszautasítástól el nem rettenve újra és újra megpróbálták elképzeléseiket keresztülvinni: Rákóczi József, Mérei Mária, Hrabovszky László, Bognár Antal, Balázs József, Bartha Péter, Bokor Károly és Szabadvári János. A teljesség igénye nélkül az induló játékosállomány: Vitéz Éva, Bálint Edit, Magosi Zsuzsa, Szíjártó Zsuzsa, Szabó Mária, majd Tóth Klári, Tóth Ági, Vacu Kinga, Horváth Eszti, Brand Andi.

Az alábbiak közül akkor fontos történések ma minden bizonnyal mulatságosak:

– több játékosnál sikerült elérni, hogy a három műszakos munka helyett kettő, vagy egyműszakos (éjszakai) beosztása legyen,

– az öt “öreg” néni fondorlattal kalóriapénzt kap, így már nem saját zsebre sportolnak,

– a felnőtt csapat bőr Tisza-cipőt kap, majd egy év múlva martfűi Adidas-t,

– leigazoljuk a Veszprémtől Tóth Klárit, az első profi játékost, mert nem dolgozik, csak fiatalokat edz és kosárlabdázik,

– Vitéz Évát eladjuk az Ikarusnak 7.000 Ft-ért,

– sporthatósági engedéllyel évente egyszer ausztriai tornán vehetünk részt, sőt néha kétszer is.

Közben a csapat folyamatosan erősödik, majd 1985. augusztusában Zagorska jelenlétével ászt húz. A 112-szeres lengyel válogatott irányító mentalitásával, játéktudásával hozza azt a pluszt, ami az NB. I-es élcsapatot bajnokká teszi.

A csapat ugyanis évek óta az Alba Régiával, Postával, Saváriával, Nagykanizsával együtt az első öt hely között liftezett. Az MNK-ban elért NB. I-es csapatok elleni győzelmek (TF, KSI, Alba Regia) már jelezték, hogy több van a csapatban, s az álom 1986-ban valóra válik. A minőségi ugrás a játékosállományban, de a szakosztály felépítésében is jelentős változásokat igényel.

A Bajáról igazolt Kovács Andi, Kmetovics Timi, Szombathelyről Pósfai Kati, a BEAC-os Dévai Mária, majd a sokszoros válogatott Dalnoki Ildi már valódi NB. I-es szintet ígér, de egyben az eddigi felállásban domináló helybéli játékosok kiszorulását is. A szakmai stáb az alaposan megnövekedett feladatokat, utazást, szervezést egyre kevésbé tudja ellátni, Mérei Mária után a többi mellékállású edző Bertha Péter, Bognár Antal, Balázs József, majd az 1986/87-es idény végén a vezetőedző, Rákóczi József is feladja.

Az új edző Novák Gábor, aki főállású vezetőedzőként az utánpótlást is felügyeli. Az NB. I-es lét első két évében az eredmények biztos bennmaradást hoznak (15. ill. 16. hely). Az akkori versenykiírás szerint az NB. I. B. csoport első négy helyezettje az A csoportba kerülésért, a többi csapat a kiesés elkerüléséért, majd a 15-17. helyért játszik.

A bent maradást a csapat 87-ben az OSE ellen (105-69 és 82-62) 2-0 arányban biztosította. Mindezek ellenére ezzel búcsúzott a legmagasabb osztálytól. A MNK-ban 1987-ben a csapat a Kandó, Ikarus, TFSE legyőzésével a legjobb 8-ig jutott, s a BEAC ellen esett ki.

Az eredményesség a csapat körülményeit, image-ét jelentősen javítja. Az SVSE csarnokot felváltja a színvonalas Egyetemi Csarnok, nemegyszer 6-800 néző előtt játszik a csapat. A felkészülést edzőtábor, gyúrás, uszoda, konditerem segíti, az eredmény lemérhető az egyre rangosabb tornákon való szereplésben.

A világ kitágul a csapat előtt. Az osztrák és szlovák kiscsapatok elleni erőfelmérést bukaresti, bulgáriai, belga, svéd csapatok elleni oda-vissza találkozók egészítik ki. A SÜH ill. November 7. kupára mind jobbnevű csapatokat fogadunk.

A szakosztály költségvetése a százezres nagyságrendről 3 millió fölé kúszik.

Mindezek ellenére egyre világosabban látszik, hogy ez a hőskor lezárul, a továbblépéshez ismét fejleszteni, váltani kell.

Néhány jellemző esemény ebből az időszakból:

– utánpótlás-nevelésünk büszkeségeit a 190 m-es Knábel Mónikát és a 187 cm-es Brand Andit elviszi a mindenható KSL,

– Zagorska első kétéves szerződését évente hosszabbítjuk, ára a lengyel klub felé rettenetes mennyiségű Adidas tornacipő,

– belekeveredünk a kapitalizmus embertelen körülményeibe. A 60 db mérkőzéslabdáért eladott Tóth Klári árát a belga vevő nem fizeti,

– soha nem tudjuk behajtani,

– jellemző tapasztalatokat szerzünk környezetünkről: Bukarestből a sötétben bukdácsolva fel 7. emeleti szállásunkra villanyfényben úszó városképet küldözgetünk,

– Bulgáriában a szállásunkon nincs víz,

– Svédországból a kemping szélén álló fülkéből néha 4-5 óra is kellett, mire meghallgathattuk a hazaiak hangját,

– Belgiumban a bajnokság 2. Helyezettjével a lemenő nap sugarainál, szabadtéren kell játszani,

– az olaszországi Muggiában a Fő-téren, szabadtéren, este 10-kor kezdődő mérkőzésen a hazai csapat ellen 3 játékosunk maradt (hetet kipontoztak).

A szükséges váltás 1988-ban következett be. Az egyesület élére ügyvezető elnökként Bácskai Kornél került. Az egyesületi és társvállalati vezetés egyértelmű célként az A csoportba kerülést jelölte meg, s ehhez a feltételekben is ugrásszerű fejlesztést teljesített.

A csapatba a Zagorska, Bencze, Kovács, Kmetovics, Pósfai, Brand, Dévai mag mellé a sokszoros válogatott Winter és Sinka, majd Hatvani Dóra és Zsolnai is Sopronba kerül. A csapat nagyon jó, a B. csoport bajnokságát biztosan nyeri: I. SVSE 18 17-1 1560-1206 35 pont.

A rájátszásban a csapat az elérhető második legjobb helyen végez. (NB. I. A csop. 8. hely). Mint a legjobb, de FIBA versenyen nem induló csapat a nemzetközi Duna kupában köteles indulni, s ha már indul, meg is nyeri.

Hivatalos végeredmény: I. SVSE 10 9 1 829-634 19 pont, a ZTS Kosice, Szarvas, Grazer AK, DBB Wien, Slovan Bratislava előtt végezve.

MNK szereplés. – a legjobb 16 között 104-71 arányú győzelem idegenben az OSC ellen, a 8-ba kerülésért hatalmas közönség előtt nagyon jó játék és 78-80 (43-39) vereség.

1989/1990

Az első A csoportos idényét kezdő SVSE előrehozott bajnoki nyitányon veri a bajnokot. SVSE – MTK 91-90 !!! A bajnokság az akkori kiírás szerint 3 szakaszból áll: I. oda-vissza meccs csapat ellen, 18 mérkőzés, II. 1-6. helyezett oda-vissza, egymás ellen, 10 mérkőzés, III. play-off: 1-4 vagy 5-8, majd helyosztó. 3. SVSE 18 11 7 1372-1381 29 p.

Sajnos a középszakaszban a kimondottan erősebb ellenfelek ellen még győzni sem sikerül. Összesített eredmény: 6. SVSE 28 11 17 2054-1971 39 p.

A play-off első körében a PVSK ellen 2-1-es győzelmi arány után helyosztó s Szarvas ellen. A Szarvas 2-1-re győz, ezzel legjobb vidékiként 5., csapatunk 6. helyezett. A Magyar Kupában ismét Szarvas, de már 84-81 arányú győzelem a legjobb 8 közé jutásért.

A legjobb 8 között az akkori BSE túl nagy falat 53-90, majd 48-90 arányban kettős vereség. Az utánpótlásban az első halovány eredmények jeleként ifjúsági és serdülő csapatunk is döntős. 1990. május 7-16.

Megérkezik az első nagycsapathoz illő nemzetközi tornameghívás (BEAC helyett) Messinában, majd Palermoban. A csapat: Sinka, Zagorska, Kovács A., Bencze, Zsolnai, Pósfai, Kranjecz, Winter, Dezsó, Brand, Kmetovics, Dévai és Kancsár. Az olasz bajnokság középcsapatai ellen győzelem, kisarányú vereség a BEK győztes Enimont Priolótól. Már szerepel a Szporiból igazolt Kancsár, ugyanis csapata a 17. fordulóban megszűnt.

1990/1991

Jelentősebb változások a csapatban: távozik Zagorska, Pósfai, Kmetovics, Dévai, Kranjecz. Jön Kárpáti Csilla, Kancsár, Török Zsuzsa, Radnóty Krisztina. Az SVSE-vel már számolnak, ezért gyengébb szereplés az alapszakaszban, de jobb a középkörben. Pl.: SVSE-BEAC 86-81 (43-43) a Bubuval felálló ellenfél ellen, vagy a rekordgyőzelem SVSE-Szeged 128-67 (67-29) a volt soproni Knábel és a leendő soproni Mészáros Koni ellen.

Az eredmények: I. szakasz 5. SVSE 18 10-8 1339-1227 28 p.; II. szakasz 5. SVSE 28 13-15 2011-2004 41 p. A csapat közel állt a négybe jutáshoz, a középkörben a bejutó MTK-val azonosan 3 győzelem, 7 vereség. A play-off-ban a hagyományokhoz híven ismét a Szarvas az ellenfél és 2-0 az eredmény. Az 5. helyért a következő ellenfél a BSE, és 1-2 úgy, hogy itthon a 2 vereség, idegenben pedig hosszabbítás után győzelem, tehát ismét 6. hely.

A Magyar Kupában a legjobb 16 között KSC-SVSE 63-88, majd a legjobb 8 között a Szarvassal szemben kivívott 63-73 ill. 72-58. Ezután ismét mérföldkő a csapat életében. 1991. Február 15-16-án megrendezzük a (pályázat útján elnyert jog alapján) a Magyar Kupa döntőjét.

Ugyanakkor a szakosztály felveszi az SVSE-Raabersped nevet. A teltház előtt rendezett elődöntőben 91-83 (43-42) arányban vertük a PVSK-t. A BEAC elleni döntőn a csodálatos közönség kis híján győzelembe hajszolta a csapatot, de Balogh Bubu klasszisa a sajtó ellenszenve mellett elég volt a vereséghez. BEAC-SVSE 78-74.

A tulajdonképpen sikeres szereplés mellett a csapaton belüli összhang megbomlása érezhetővé vált, ezért néhány játékos mellett a négy éve edzősködő Novák Gábor szerződésének meghosszabbítására nem került sor.

1991/1992

A Novák Gábor helyébe lépő Magyar András siralmas helyzetben lévő csapatot örököl. Kovács Andi szülni készül, Sinka a Postába igazol, Kárpáti nem kíván a csapatunkban játszani, ezért 4 felnőtt és 4 ifjúsági játékossal kezdjük az idényt.

Az évközi igazolások Krischukaite, Orbán Móni, majd a 7. Fordulóban Thomas leigazolása helyreállítja a csapat létszámát, de a csapat csak az idény végére alakul ki. A 22 éves fekete bőrű Di Thomas igazolása történelem – az első amerikai kosaras Sopronban, de a női mezőnyben az országban is csak a Tungsramos Bolton R. előzi meg.

Az eredmények: I. szakasz 9. SVSE 18 5-13 1390-1596 23 p.; A II. szakaszban a 9-20. Helyekért játszhat a csapat a megváltozott kiírás értelmében. SVSE-Alba Regia Ep 2-0. A második körben a 9-12. helyért SVSE-OSC 3-1. Különösen emlékezetes a második, budapesti mérkőzés, ahol az OSC 91-91, majd 104-104, tehát kétszeri hosszabbítás után 120-113-ra győzött. A harmadik körben SVSE-KSC 2-1, tehát 9. hely. A Magyar Kupában a DKSK ellenében 87-78-as győzelem után 80-98-as vereség és kiesés a nyolcad-döntőben.

1992/1993

Ismét jelentős változások történnek a csapatnál. Zsolnai, Krischukaite, Galambos, Kalmár távozik, Balogh Bubu, Csávás és Pásztói érkezik. A Racing Paris volt játékosát a sok kérő közül csapatunknak sikerül leigazolni – s ez az év igazolásának bizonyul.

A BEAC csapatával ezután két évig peres viszonyban állt játékos, de az SVSE is, ugyanis a BEAC minden formában igyekezett megalapozatlan átigazolási követelését elismertetni. A bíróság a legfelső fórumon is egyesületünknek adott igazat. A csapat már a kezdetektől rendkívül jó sajtóval rendelkezik, a bajnoki cím esélyesének tekintik

Az eredmények igazolják a várakozást, ugyanis az alapszakasz során a csapat csak a DKSK-tól 99-95-re, a PVSK-tól 93-89-re, s a Kecskeméttől kap ki, riválisainál egyébként is jobb alapkör után. I. SVSE 22 19 3 1970-1638 41 p.

Az utóbbi két évben megszűnt a legjobbak ú.n. középköre, ami kevesebb szoros egymás elleni mérkőzés nélkül könnyebbé teszi a play-off-ot. SVSE-BEAC 2-0; SVSE-BSE 3-1; SVSE-MTK 3-0, hatalmas fölénnyel nyeri sorozatos teltházas mérkőzéseken a hazai csapat a bajnokságot.

A döntőre a szakosztály az SVSE-GySEV nevet veszi fel. 1993. március 27-én a diadalittas tömeg előtt megszületik Sopron város első csapatbajnoki aranyérme.

Akik kiharcolták: Balogh Judit, Csávás Andrea, Pásztói Krisztina. Thomas Darene, Galavics Edina, Horváth Mónika, Kovács Andrea, Orbán Mónika, Ördög Eszter, Stecina Katinka, Winter Ilona. S a stáb névsora: Magyar András, Bácskai Kornél, Szabadvári János, Meszlényi Róbert, Dr. Németh László.

A bajnokok újonnan alapított Sopronért címet és kosárlabda aranymedált vehettek át a város vezetőitől. A győzelem éjszakájának Fő-téri ünnepéről, a sokezres tömeg a csapat, a városi és vállalati vezetők közös ünneplésénél a sajtótermékek többkilónyi híradásai tudósítanak napokig. Magyar Kupa Posta-SVSE 72-128. A 16 között a Tungsramtól 2-0-ás vereség.

1993/1994

Az ünneplés múltával megoldandó feladatok tömege szakadt a szakosztályra. Balogh Bubu anyai örömök elé nézett, Kovács Andi a DKSK-hoz, Galavics Edina a Sabáriához távozott, Steczina Katinka megkezdte tanulmányait az USA-ban. Thomas-szal nem tudtunk megegyezni, de Magyar Andrással sem kötöttünk új szerződést. A csapat szakmai irányítását Vertetics István vette át, s új igazolásként Mészáros Kornélia Szegedről, Balogh Gyöngyi a Sabariatól, Halász Judit Pécsről került a csapathoz.

A két külföldit Arsenic Vesna és Bukovac Diana személyében véltük megtalálni. A 190 cm magas, de mozgékony szerbiai játékosokat a tesztelésnél, majd az előkészületi tornákon kiválónak találtuk, de későbbi teljesítményük sajnos nem ezt igazolta.

A csapat sorozatterhelés alatt állt, ugyanis a BEK-en kívül a Super Kupában és mellette a Magyar Bajnokságban is indult. A terveket egyik fronton sem sikerült megvalósítani. A BEK küzdelmeiben a Splittől 77-62, majd 69-65 arányban vereséget szenvedtünk.

A második éve zajló női Super Kupában (LBS) ugyancsak a háború sújtotta Split, továbbá a NSS Kosice, a Maribor voltak a nehezebb és két osztrák csapat a könnyebb ellenfelek. Végeredmény: 4. SVSE 10 5 5 722-675 15 p., ami azt jelentette, hogy a csapat nem került a pénzdíjas döntőbe. Sajnos, a hazai bajnokságra a csapat ez évi formáját hozta.

A kiemelt csoportban az LBS-nél nem erősebb ellenfelek megvertek bennünket. SVSE-MTK 63-79 SVSE-Tungsram 67-69, DKSK-SVSE 65-52, BEAC-SVSE 77-76. Talán igazi örömteli nagy eredmény a Pécs elleni idegenbeli 57-58! Érdekesség, hogy a teltházasnak várt Sopron-Pécs találkozó 1994. január 20-án elmaradt a Sportcentrum világításának megszűnése miatt!

Az állandóan várt feltámadás elmaradt, a csapat csak az 5-8. helyekért játszhatott, amit a BEAC elleni 2-1, majd a Szarvas elleni 2-0-ás győzelmekkel teljesített. Az 5. hely csalódás! A Magyar Kupában a Szekszárd ellen 90-60, ill. idegenben 87-63 arányban győztünk, de a következő ellenfél a Pécs a soproni 25 pontos veresége ellenére némi bírói segédlettel továbbjutott. Bukovac Dianával elégedetlen teljesítménye miatt a klub idény közben szerződést bontott.

1994/1995

Az új idényt hatalmas elszántsággal, továbbra is Vertetics István irányításával, dobogós célkitűzéssel kezdte a csapat. A távozott két idegenlégiós center helyett a 194 cm magas fehér amerikai Burge érkezett, míg irányító poszton a Diósgyőrből jól ismert Szenes Angélával erősödött a csapat.

A rangos felkészülési tornákon, különösen az Aranyszarvas Kupán mutatott játék bajnokesélyes csapatot sejtetett. A bajnoki rendszer változása csapatunkat kellemetlenül érintette. AZ SLB-ben kivívott jog alapján a Tungsrammal, Péccsel együtt nem indultunk – mert értelmetlen költségpazarlásnak ítéltük.

A helyettünk indulók viszont kiemelésre kerültek, és biztos legjobb nyolcba kerülők lettek. Ez sajnos éppen csapatunkat érintette. Szereplésünk nagyon vegyes képet mutatott. A bajnokverést (SVSE-Tungsram 71-59) a Postától elszenvedett vereség (61-66), majd a Sabaria elleni fiaskó (itthon 71-72) követte.

Sajnos a menetrendszerű győzelmeket további váratlan vereségek követték (Kecskeméten 75-80, majd itthon SVSE-MTK 58-63). Az alapbajnokság után 5. SVSE 22 14 8 1665-1488 37 p. Ez az eredmény azt jelentette, hogy a csapat összesítésben a 9. helyről csak mindig kedvezőtlenebb idegenbeli mérkőzésekkel mindenkit legyőzve kerülhet a legjobb 4, majd a bajnoki cím közelébe.

A bravúr kis híján sikerült! A 9-12 helyen a Kecskemét ellen 3-0, a 8. számú starthelyért a BEAC ellen 2-0. A következő páros mérkőzés már a Balogh Bubuval felálló play-off 1-8 keretében folyt. Ezen az öt mérkőzésen a csapat végre azt nyújtotta a biztos bajnokesélyes Dream Team-nek kikiáltott fővárosi csapat ellen, amit egész évben elvárt volna a közvélemény. A hazai két-két mérkőzést mindkét csapat hozta, a döntésre a legjobb összeállításban felálló BSE otthonában került sor.

A szinte végig vezető vendégcsapat Balogh klasszisát még ellensúlyozta de a szerencsével hadilábon állt. Bár kétszer is eldönthettük volna a mérkőzést, a kihagyott helyzetek a BSE-t juttatták 76-75-ös(!) győzelemhez, s a bajnoki döntőbe. A Ronchetti kupában a csapat kiemelkedően szerepelt.

A lengyel Bialystok ellen két győzelemmel, a román Cluj ellen ugyancsak kétszer győzve történetének legnagyobb sikerét érte el, bejutott a legjobb 16 csapat közé. A négyes csoportban a Zagreb, a Mirande, valamint a Tenerrife került ellenfélként. Nemzetközi meglepetést keltett a Zagreb elleni soproni mérkőzés.

A gyakorlatilag a horvát válogatottal felálló csapat csak nagyobb rutinja kétszeri hosszabbítás után tudott nyerni. A másik továbbjutó a Teneriffe elleni soproni 83-71 arányú győzelem szép fegyvertény volt, nemzetközi mércével mérve is.

A Magyar Kupában az erőltetett menet miatt szinte megváltás volt a Pécs elleni kiesés. A bajnokság helyosztóin először soproni, helyi rangadókra került sor. Posta-SVSE 95-73, 71-90, 57-94 1-2, majd az 5. helyért az MTK ellen két biztos győzelem. 5. hely ismét csalódás a jó Ronchetti szereplés ellenére.

1995/1996

Az elvártnál gyengébb bajnoki szereplés következményekkel járt, s edzői és szakmai struktúraváltásra is sor került. Szakmai irányítóként, menedzserként, vezetőedzőként Magyar András, edzőként Sterbenz Tamás működött a csapatnál. Jelentősen változott a játékosállomány Burge, Halász, Szenes, Winter, Orbán, Pásztói távozott, az amerikai Wicks, Campbell, az MTK-s Körmendi, a szegedi Radnóty, s az idegenlégiós, volt pécsi Hollós Anna érkezett.

A látványos, gyors kosárlabdát játszó csapat az elvárásoknak megfelelően szerepelt, s a 11. forduló után már az egyetlen veretlen. Végül a rájátszást csak a 2. helyről kezdtük, és az MTK ellen az esélyeshez méltóan 3-0-val abszolválta a továbbjutást.

Sajnos a DKSK elleni második körben valami megtört a csapatban, és belső viszályokkal terhelten a páros mérkőzést 3-1 arányban elvesztette. Az ugyancsak csalódott BSE ellen már egy Campbell nélküli játékerőben gyengült csapat lépett pályára és nem is sikerült talpraállni. SVSE-BSE 1-3, a 4. hely csalódás.

A Magyar Kupában a Posta ellen kiestünk. A Ronchetti-Kupában a török Fenerbahce elleni kettős győzelmet nehéz ellenfél a Vrsac követte és az eredmény két vereség.

1996/1997

Az előző bajnokságban elért negyedik hely ismét kudarcnak számított. Magyar András távozott a csapattól, helyére Sterbenz Tamás került vezetőedzőként. Az első forduló a bajnokcsapat Pécs otthonában zajlott, de Fortuna segítsége elmaradt, így 80-78-ra győzött a Pécs. Ezután a GySEV a bajnokságban több, már megnyert mérkőzését elvesztette, de a Ronchetti-Kupában csoportelső lett és továbbjutott.

Majd a 15. fordulóban a Pécs látogatott Sopronba, ahol egy fantasztikus, teltházas mérkőzésen 1 ponttal, 76-75-re legyőztük a bajnokcsapatot.(A mérkőzésen 18 tripla volt, Mészáros pl. 19/15-öt dobott.) Közben a GySEV a MK-ban bejutott a négyes döntőbe, melyet Sopronban rendeztek, ám csak harmadikak lettünk.

A Ronchetti-kupában is hatalmas sikert ért el a csapat, hiszen bejutott a legjobb nyolc közé, ám itt a Parma megállította a GySEV-expresszt. A Magyar Bajnokság alapszakaszában az SVSE csapata ötödik lett. A negyeddöntőben a Pécsnek csak óvás után sikerült 2-0-val továbbjutni. Így maradt a rájátszás az 5-8. helyért, de végül csak hatodik lett a csapat, mert 2-0-ás vereséget szenvedtünk a Postától.

1997/1998

A szezon kezdete előtt nyilvánvalóvá vált: óriási változások történtek a GYSEV háza táján. Új név, új edző és új játékosok egész sora került az együtteshez.

Armaghani Saeed személyében ambíciózus vezetőedző, Balogh Judit személyében világklasszis bedobó, Dalia Kurtinaitiene Európa-bajnok, Szvetlana Orehova Ronchetti-Kupa győztes, míg Béres Tímea újdonsült magyar bajnokként érkezett Sopronba.

Fábián Ildikó Kecskemétről, Csontos Eszter a S. Postásból, Horváth Andrea Nagykanizsáról érkezett a GYSEV SOPRON-ból GYSEV-RINGA névre átkeresztelt együtteshez. Palkovits Tamás, mint Armaghani segítője és az utánpótlás csapat vezetője, látott munkához. Csupán Hollós Anna, Mészáros Kornélia, Radnóty Krisztina és Török Zita maradt az előző év együtteséből.

A bajnoki rajt szenzációsra sikeredett. Az 50-60 pontos győzelmek között is kiemelkedett a DKSK-BORSODCHEM sztárokkal teletűzdelt csapatának megleckéztetése. 99-49!

Az eredmény hihetetlennek tűnt, ám pár héttel később a PVSK csapatának 73-48 arányú legyőzése már egyértelművé tette: az alapszakaszt utcahosszal nyeri majd az együttes.

Ám a szezon legszebb mérkőzése mégsem ez volt, hanem a csapat pécsi vendégjátéka!

5000 néző előtt hosszabbítás után, a sajtó által nemes egyszerűséggel az “évtized mérkőzésének” titulált találkozón 102-99 arányú vendégsiker született.

A káprázatos hazai menetelést még szebb, talán senki által nem is remélt nemzetközi diadal kísérte. Európa 7 országának 7 alakulata volt kénytelen fejet hajtani a GYSEV előtt, egészen a döntőig, sőt még azon túl is!!!

Az Aix-an Provance elleni finálé után ugyanis 15 év után nyert magyar csapatként európai Ronchetti Kupát a GYSEV-RINGA. A finálé különösen kedves marad számunkra, hiszen mind Sopronban, mind pedig Franciaországban győzni tudtak lányaink.

Balogh Bubu fantasztikus egyéni teljesítménye már csak hab volt a tortán, hiszen 72(!) dobott pontjával felülmúlhatatlant alkotott, mint ahogy az a 120 soproni “kalandor” is aki pénzt, fáradtságot nem kímélve keresztül utazta Európát és olyan hangulatot teremtett, amit csak egy nappal később a soproni Fő-tér 5000 főnyi közönsége – köztük a Franciaországból hazatért 120-akkal – múlhatott felül.

A szezont ” beárnyékolta” két ezüstérem is, melyek a mai napig fájdalmas emlékek a szakosztály életében.

A Magyar-Kupában, immár másodszor, emlékezetes rendezés mellett, hazai pályán, a Pécs visszavágott a decemberi hosszabbításos vereségért és hasonlóan izgalmas körülmények között, a túlóra során a maga javára fordította és ezzel másodszor is elvitte a kupát Sopronból.

A bajnoki döntő, hasonlóan a play-off egészéhez, inkább a botrányairól marad emlékezetes.

Talán még sehol a világon nem fordult elő az az eset, hogy egy csapatnak az ifjúsági együttesével kell kiállnia létfontosságú mérkőzésen, programtorlódás miatt! (Az MKOSZ a Ronchetti-Kupa döntőjének hivatalos időpontja előtt 47 órával a Ferencváros elleni elődöntő lejátszására kötelezte a GYSEV-et.)

Az is a program hibája volt, hogy a Ronchetti-Kupa győzelem után alig 3 nappal bajnoki döntőt kellett kezdeni 48 óránkénti játékkal, egy pihent és minden tekintetben felkészültebb Pécs ellenében.

A végeredmény: bajnoki ezüst, amely után Balogh Bubu hangos fogadalmat tett: JÖVŐRE VISSZAVÁGUNK…

1998/1999

…. ÉS VISSZAVÁGTUNK!!!
Nem voltak botrányok, nem volt manipuláció, bajnoki arany lett a vége. Az út azonban, amely odáig vezetett, talán minden korábbinál rögösebb volt.
A nyár a csapat megerősítésével telt….volna!

Történt ugyanis, hogy Török Zoltán és Saeed Armaghani keresztbe kasul beutazva Jugoszláviát, egy bizonyos Stevan Karadzic (ugye ismerős) javaslatára szerződtetett egy csiszolatlan gyémántot, Daliborka Vilipic személyében.

A 195 cm magas bosnyák óriást ekkor még nagyon kevesen ismerték Európában, bár a magyar válogatott megtanulhatta nevét az izraeli EB selejtezőn. Nos a nagy örömbe csupán egy kis üröm vegyült. Vilipicnek ugyanis érvényes szerződése volt korábbi egyesületével, a PORT MK BANJA LUKA csapatával.

Az utolsó pillanatban így az Ő szerződése meghiúsult (igaz csak átmenetileg) ugyanakkor Dalia Kurtinaitiene még szabad volt és ki tudja miért, várt. Török Zoltán nem, így Dalia Szvetával megkezdhette történetünk újabb sikerfejezetét.

Érkezett még Bagoly Vera (BSE), Anitics Lívia (DKSK) Hollósy Hajnalka és Dénes Krisztina (FTC). Ugyanakkor távozott Török Zita, Mészáros Kornélia és Fábián Ildikó, aki anyai örömök elé nézett.

A gondok kezdődtek rögtön a felkészülés elején. Dalia térde nem bírta a terhelést. A nyár elejei műtétet meg kellett ismételni. Nyolc hét kiesés. Bagoly Vera autóbalesetet szenvedett, felépült, majd október elején egy ártatlan mérkőzésszituációban súlyos térdszalag-szakadást szenvedett.

Pár nappal később Orekhova is megsérült. Rövid keresés után megtaláltuk Bagoly helyettesét egy igazi labdazsonglőr személyében. Vesna Bajkusa érkezett és rövidesen kiderült, hogy szerződtetése nyerő húzásnak bizonyult. Baloghhal olyan hátvédpárost alkottak amely a magyar bajnokságban megállíthatatlannak bizonyult.
Nem úgy a Ronchetti Kupában.

A legjobb 8 között ugyanis súlyos vereséget szenvedtük Sanchezéktól a spanyolországi Kanári-szigeteken, Las Palmasban. Hiába volt a visszavágó mindent elsöprő lendülete, a 23 pontos hátrány ledolgozása csak 18 pont erejéig sikerült. Kiestünk.

Hasonló kudarc ért bennünket a Magyar-Kupa küzdelmei alatt. Ekkora azonban egy második sérüléshullám ért utol bennünket, amely Béres részleges térdszalag-szakadásával kezdődött. Ideiglenes pótlására egy amerikai centert szerződtettünk Cass Bauer személyében, akinek nem sikerült igazán beépülnie a csapatba.

A miskolci döntő során ugyan még túljutottunk a S. Postás meglehetősen indiszponált csapatán, ám a döntő idegi terhelését ebben az összeállításban a Pécs bírta jobban.

Az alapszakaszt ugyanakkor egy vereséggel, meglehetősen nagy előnnyel, meggyőző fölénnyel nyertünk.

Kezdődhetett a bajnoki rájátszás, ahol a Zala Volán csapata az első körben nem tudott ellenállást kifejteni.

A DKSK annál többet. Áron Balázsné lányai összeszorított fogakkal küzdve öt nehéz és nagyon értékes mérkőzésre kényszerítették Bubuékat. Ez az öt mérkőzés összekovácsolta az addig ezer sebből vérző együttest.

A másik oldalon egy sztárokkal teletűzdelt, pihent PVSK várt ránk. Bajkusa azonban jobbnak bizonyult Grubinnál, Béres semlegesítette Cinthiát. Dália megharcolt honfitársával, Anitics “büntetett” volt csapata ellen, Bubu pedig feltette a koronát egész éves fantasztikus sorozatára.

Két hazai biztos siker között ugyan még feléledt a Rátgéber egyetem ( 25 pontos győzelem Pécsett), ám a negyedik mérkőzésen a GYSEV-RINGA ötezer lelkes pécsi és egy maréknyi soproni fiatal előtt bebizonyította: 1999-ben a SOPRON A JOBB!!!
Ami ezt követte, az már történelem. Kopaszra nyírt vezetők, éjszakai aranyjárat Sopronba, reggelig tartó utcabál!

Történelme második csapatbajnoki aranyát ünnepelte SOPRON!!!

1999/2000

Új év, új kihívások. Előző évi jó bajnoki szereplésünknek köszönhetően immár az Euroligában vártak ránk nagy feladatok a nemzetközi színtéren. Újoncként egy tisztességes debütálást vártunk a csapattól, és persze hazai vizeken címvédőként nem lehetett más célunk, mint a bajnoki serleg megőrzése. Sajnos felemásra sikeredett a szezon. Pedig nagy reményekkel vágtunk neki az évadnak.

A nyáron alapos vérfrissítésen esett át a játékosállomány. Olyan rutinos játékosok távoztak mint Orekhova, Bajkusa, Anitics vagy Kurtinaitene, ráadásul szülési szabadságra ment csapatunk egyik szimbóluma, Balogh Bubu is. A helyükre fiatal titánokat igazoltunk. Többek közt Daliborka Vilipicet, akit az előző nyár folyamán minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült megszerezni.

Nem adtuk azonban fel, és vezetőink kitartó munkája révén ha egy évvel később is, de immáron együttesünk tagjaként köszönthettük Dadot. Déli szomszédunktól érkezett a halálpontos bedobó hírében álló Lara Mandic is. Harmadik légiósunkat a csupaszív ausztrál irányító, Alicia Poto személyében leltük meg. A rivális PVSK gárdájától csábítottuk városunkba Donkó Orsolyát, aki a korábbi évek során többször tört borsot az orrunk alá.

Egyszer fent, egyszer lent. Valahogy így lehetne jól jellemezni az évet. Fényes sikerek Európában, érthetetlen megbotlások itthon. Nehéz mérkőzésekkel indult a szezon. A hazai pontvadászatban már a második fordulóban sor került a Pécs elleni rangadóra, melyet remek kezdés ellenére 7 ponttal elvesztettünk.

Ugyanakkor az Euroligában bravúrt bravúrra halmozva léptünk be az európai köztudatba. Két félelmetes erejű klub, a Como és később saját közönsége előtt a Wuppertal is térdre kényszerült velünk szemben. A PVSK elleni vereséget – az Euroligában elért eredmények mellett – valamelyest felejtették a BSE és a Fradi elleni sikerek.

Már-már egyenesben kezdtük érezni magunkat, mikor Diósgyőrben újra kellemetlen meglepetést tartogattak a piros-fehérek. Húsz pontos sima vereséggel elindítottak minket a lejtőn. Nem sikerült javítani Pécsen, sőt hosszabbításban alul maradtunk a városi rangadón is. A mélypontot a Fradi elleni súlyos vereség jelentett, mely után belső vizsgálat indult a klubon belül a vártnál gyengébb szereplés okainak feltárására.

Ennek következményeként Béres Tímeával azonnali hatállyal szerződést bontottunk. Ebben a feszült állapotban kellett pályára lépnünk a PVSK ellen Magyar-Kupa negyeddöntő visszavágóján. Óriási szívvel harcolva, közönségünk támogatása közepette majdnem továbbjutottunk, de a 19 pontos hátrány végül kicsit soknak bizonyult.

Az Euroligában ezzel szemben egymás után leckéztettünk meg olyan gárdákat, mint a Bourges vagy a Wuppertal. Utóbbi pont Nekünk köszönhette, hogy évek óta először nem jutott be a legjobb 8 közé. Mi viszont IGEN!

A Play-offban az orosz óriással, Stepanovával felálló cseh Brnoval kerültünk össze. Az esélytelenek nyugalmával léphettünk pályára. Érvényesült a papírforma, de a csehek soproni látogatását az oroszlán bajsza bánta. Csodálatos győzelemmel döntő párbajra kényszeritettük neves ellenfelünket.

Maradt a Bajnokság, ahol szintén megkezdődtek a rájátszás küzdelmei. Első körben kedves ismerőst üdvözölhettünk a BSE együttesében. Csapatunk egykori játékosa Darene Thomas megmutatta, hogy tudása cseppet sem kopott az évek folyamán. Sőt. Vezérletével a BSE verhetetlennek bizonyult hazai csarnokában.

Szerencsére Sopronban már kevésbé voltak megállíthatatlanok, így az elődöntőben következhetett a Posta. Ez már sima három lett, csakúgy, mint a bajnoki döntő. Béres távozása után már nem bírta el a csapat, hogy Dado autóbalesete révén tovább gyengültünk a palánkok alatt. Ebben a szerkezetben nem lehetett esélyünk. Győzött és bajnok lett a Pécs.

2000/2001

A bravúros Euroliga szereplés ellenére egy csalódást okozó év után álltunk. Alapvetően hiányoztak igaz vezéregyéniségek a csapatból. A nyári átigazolási szezon során ezen igyekezett változtatni a klub vezetése.

Hosszú tárgyalások során sikerült több válogatott szintű kosarassal megerősíteni a keretet. Az érkezettek közül elsőként mindenképpen Balogh Judit nevét illik említeni. Bubu egy évnyi szülési szabadság után döntött a folytatás mellett. Szlovákiából érkezett Sopronba a többszörös Euroliga győztes Rózsahegy csapatából két ifjú, de már rengeteg tapasztalattal rendelkező játékos.

A szlovák válogatott alapembereinek számító Zuzana Zirkova és Alena Kovacova meglepő leigazolása a nyár egyik szenzációjának számított. Ha már a válogatottaknál járunk. Seres Éva a pár héttel később megszűnő Ferencváros mezét váltotta fel zöld-sárgára.

Fél év erejéig nálunk szerepelt Nagy Viktória is, aki januárban visszatért a tengeren túlra, hogy folytassa egyetemi tanulmányait.

Felkészülésünket nagyban hátráltatta, hogy szlovák titánjaink szeptemberben még javában az Olimpián pattogtattak, és csak a bajnokság indulása után, október elején számíthattunk rájuk. Soproni bemutatkozásukat a Debrecen bánta.

A feldobott állapotban levő csapatunk 132 pontot szórt azon a találkozón. Meglepően eredményesen játszottunk ebben az időszakban. Nagy különbségű győzelmet arattunk a félelmetes Diósgyőri barlangban, majd a szezonnyitón is közel 30 pontos győzelem a BSE felett. A győzelem reményében utaztunk le a pécsi rangadóra.

Sajnos elég volt egy katasztrófális második negyed ahhoz, hogy az alapszakasz első helyének megszerzése távolabbra kerüljön tőlünk. Ez a vereség azonban csak kisiklásnak bizonyult, legalábbis novemberi eredményeink tükrében, mely elsősorban az Euroligáról szólt. November 15-e bizonyára még sokáig fog élni legkedvesebb emlékeinkben.

A Ramla és a Vilnius kiütése után utaztunk Comoba, ahol 4 éve nem tudott nyerni senki. MI VÉGHEZVITTÜK A LEHETETLENT! Drámai meccsen, hosszabbítás után 3 ponttal a mi győzelmünket hirdette az eredményjelző. Európára szóló diadalt arattunk, mellyel megnyílt ezzel az út az óhajtott csoportelsőség felé. A december azonban nem úgy sikerült a nemzetközi porondon ahogy azt elterveztük és vártuk. Nyolc nap leforgása alatt két vereség, egy Vilniusban, egy pedig a Como előtt hazai közönségünk előtt. Következmény? Második hely a csoportban, illetve Saeed Armaghani vezetőedzőnk lemondása. Utóbbi helyét az ifik edzője, Sterbenz László foglalta el.

A 2001-es év papírforma győzelmekkel indult mind a magyar bajnokságban mind az Euroligában. Nagyon készültünk február közepére, szerettük volna ledolgozni a Péccsel szembeni 15 pontos hátrányunkat. Nehéz feladatnak tűnt, de elmondhatjuk, nem sokon múlt. Az alapszakaszt a második helyen zártuk egyetlen egy vereséggel.

Márciusban már nehezebb akadályokkal kellett szembenéznünk. Az Euroligában az előző évhez hasonlóan ismét mi álltuk útját a német Wuppertalnak. Ezzel már a nyolc között jártunk, ahol egy addig még veretlen francia sztárgárda, az US Valenciennes ellen kellett volna kivívnunk a továbbjutás.

A fogalmazásból ki is találhatják, hogy bizony ez nem sikerült. Mindent megpróbáltunk, de a belga Ann Wauterssel felálló gallok nem adtak esélyt csapatunknak. Sajnos ezt megelőzően a Magyar-Kupában sem kaptunk esélyt a végső győzelemre, mely csupán egy “kézmozdulatra” volt tőlünk, de “leintettek” minket…

Nem maradt más hátra, mint a bajnoki rájátszás, melyre kettőzőtt erőbedobással készültünk. A döntőig nem történt meglepetés, hiba nélkül meneteltünk az aranykapuig. Minden idők egyik legszínvonalasabb, legizgalmasabb bajnoki döntőjét hozta május. Végül a hazai pálya döntött a két remekül felkészített csapat között a PVSK javára.

2001/2002

Egy viszontagságos, kedves és kevésbé kedves emlékekkel teli évad után bizakodva vágtunk neki az előttünk álló szezonnak. Hogy miért is?

A sokra hivatott, de az utolsó akadály előtt valamiért megtorpanó csapatunk játékosállományának magját sikerült egybe tartani, sőt a hiányposztnak számító irányítói szerepkörre is úgy tűnt, megtaláltuk a megoldást.

Csapatunkhoz kötelezte el magát a remek védőjátékos hírében álló ausztrál Tully Bevilaqua, aki WNBA-s múlttal a háta mögött érkezett Sopronba. Ugyancsak az irányító posztra igazoltuk a tehetséges Török Szilviát, aki Diósgyőrből tette át székhelyét városunkba.

A legnagyobb hal hálónkban azonban az elismert sikeredző, Farkas Sándor volt. „Sanyi”, férfi csapatok mellett eltöltött sok sikeres év után váltott jegyet a női vonalra. Bíztunk benne, hogy tapasztalatát, szakmai tudását nálunk is hasonlóan szép eredmények mellett tudja majd kamatoztatni.

A korábbi évekhez hasonlóan a felkészülés ezúttal is foghíjasra sikeredett, hiszen több játékos is válogatottbeli kötelezettségeinek tett eleget. Ez azonban cseppet sem látszott a kezdeti eredményeken. Sőt!

Minden színtéren villámrajtot vettünk, ellenfeleink sorra meghajoltak gárdánk előtt, mely magabiztosan menetelt, emlékezetesen nagy győzelmeket aratva.

A hazai pontvadászatban kiütéses győzelmekkel kezdtünk – az első tétmérkőzésen, Budapesten a BEAC ellen 136-39 arányban diadalmaskodtunk – igaz ellenfeleink nem tartoztak az acélosabbak közé.

A nemzetközi porondon a Valencia elleni sikeres hazai debütálás lendületével mentünk Brnoba, ahol egy máig emlékezetes összecsapáson fantasztikus véghajrával megfordítottuk a mérkőzést, és 73-71 arányú győzelmet arattunk a helyszínen tomboló 150-200 fős soproni tábor nagy-nagy örömére.

Vereség nélkül ért minket a szokásos novemberi szünet, mely szerencsére nem törte meg a lendületünket. Pedig nehéz december elé néztünk. Hazai vizeken a Diósgyőr legyőzése végül nem okozott gondot. Azt viszont legszebb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy a WNBA-s s világsztárokkal érkező Parma is közel 40 pontos zakóval távozik Sopronból!

Ekkor még joggal gondolhattunk arra is, hogy veretlenül Karácsonyozunk, de a lengyel Gdynia keresztül húzta számításainkat. A végjátékban elvesztett találkozó mély nyomokat hagyott a gárdában, mely bizony áthúzódott a következő naptári évre is.

Az erősebb állományt felvonultató Valenciennes elleni vereség után elbuktunk a spanyol Valencia otthonában, mely mint később kiderült, pályaelőnyünk elvesztésével járt az Euroliga rájátszásában. Talán még többet is vesztettünk ezzel…

Ugyan szorosabb összecsapásokon, de a magyar bajnokságban továbbra is hoztuk magunkat, a PVSK január közepi legyőzésével elmondhattuk, veretlenül zártuk az első kört.

Az Euroliga play-off-ot a Magyar-kupa döntő vezette fel, mely a kupaspecialista MiZo-PVSK végső sikerével zárult. Hazai közönsége előtt még csak megszorítani sem tudtuk riválisunkat.

Az Euroligában szerettük volna elfeledtetni ezt a kisebb kudarcot, de a szlovák Rózsahegy – élve a jobb pozíciójából adódó hazai pálya előnyével – megérdemelten jutott a FINAL4-ba. Ismét közel álltunk álmainkhoz, de az aranykapun nem tudtunk átlépni.

Nem volt más választásunk, előre kellett nézni. Minden erőnkkel a bajnoki cím megszerzésére összpontosítottunk. Veszteség is ért minket, hiszen Daliborka Vilipic távozott csapatunktól. A csapat vezetősége hamar betöltötte a helyén keletkezett űrt, Razija Mujanovic személyével.

A világhírű óriás emlékezetes alakításaival felejthetetlen élményekkel gazdagította szurkolóinkat (és klubunk munkatársait is).

Együttesünk nagy elszántsággal és hittel kosarazott a döntő mindhárom mérkőzésén, és magabiztosan hódította el a bajnoki serleget! Mind Sopronban, mind Pécsen győzni tudtunk, így június első vasárnapján együtt ünnepelhette szurkoló, játékos, vezető klubunk harmadik bajnoki címét a soproni Fő-téren!

2002/2003

Minden eddiginél nagyobb költségvetéssel és tervekkel nézhettünk a 2002/2003-as szezon elé, mely klubunk történetének egyik legnehezebb, legfájdalmasabb hónapjait hozta…

Vezetőedzőnk, Farkas Sándor nem kisebb neveket kapott a kezei alá, mint Eva Nemcova (az egyetlen európai játékos, aki valaha helyet kapott a WNBA All-Star 5-ösében), a rendkívüli adottságokkal megáldott orosz tehetség, Oxana Zakalyuzhnaya, és a brazilok csillaga Alessandra.

És akkor még nem is szóltunk arról, hogy továbbra is nálunk folytatta Balogh Judit, Tully Bevilaqua, Seres Éva. Értékes játékosok is távoztak ugyan tőlünk, de a helyüket bomba nevek foglalták el. Mint később kiderült, a sok sztár önmagában nem garancia a sikerre…

A csapat ezúttal sem tudott együtt alapozni, de ez már nem okozott különösebb meglepetést. Annál inkább problémát jelentett Éva Nemcova térde, mely az idő előrehaladtával egyre rosszabb állapotba került.

Olyannyira, hogy novemberben az orvosok közölték a keserű hírt: bedobónknak be kell fejeznie pályafutását. Kiesett ezzel egy láncszem a csúcsokra törő gárdából, de vezetőségünk munkájának eredményeképpen nem gyengültünk meg, hiszen nem kisebb nevet igazoltunk, mint Gordana Bogojevic-et, aki Euroliga-győzelmi tervekkel jött városunkba.

A játékosállomány mellett a szponzori körben is változások álltak be. A RINGA nem tudta hasonló volumennel támogatni együttesünket, de nem szakadt el az együttestől. A GYSEV mellett így új név tűnt fel a csapat nevében, az ORSI.

Az előző évaddal ellentétben már a rajt is kudarccal végződött. A szolnoki kínkeserves, hosszabbításban elért győzelmünk után könnyed győzelmeket hozott a hazai pontvadászat, az Euroligában azonban rögtön az első mérkőzésen kínos vereséget szenvedtünk, a papíron meggyengült Rózsahegy otthonában.

Megszenvedtünk a Városmajorban is, ahol a BSE rángatta meg a „bajszunkat”. Az örömjátékot hozó, a 15 éves Honti Kata emlékezetes pillanataival végződő Diósgyőr elleni 60 pontos győzelemmel úgy tűnt, minden rendben. A valóság azonban kiábrándítóbb volt. Farkas Sándor vezetőedzőnk váratlanul beadta felmondását, melyet a vezetőség kezdetben határozottan elutasított, de végül – több felmondás után – nem volt más választása, és elfogadott.

Még csak november közepét írtunk, de már gyűrűztek a problémák. És ekkor még nem sejtettük mi minden vár ránk.

Farkas Sándort a vezetőedzői poszton a tehetséges, ambiciózus, kissé tapasztalatlan, de az ifikkel sikert sikerre halmozó Dirk Bevilaqua vette át. Ekkor már minket erősített a tavalyról jól megismert Mujanovic is, aki a sérülését kúráló brazil centerünk, Alessandra pótlására érkezett. Sajnos nem egyedül, hanem férje társaságában, aki cselekedeteivel, viselkedésével rengeteg gondot és álmatlan éjszakákat okozott a klub körül dolgozók számára…

A novemberi szünet utáni első mérkőzésen kifejezetten jó játékkal leptük meg a lengyel Gdyniát, majd ezt követően Parmaból is győztesen tértünk haza. Pedig ott már nem játszott Mujanovic, aki férje botrányos tetteivel körítve cserben hagyta együttesünket. Távozásukkal a légkör valamivel nyugodtabb lett, a csapat szerkezetileg viszont foghíjas. Gödörbe kerültünk.

Az ünnepek előtt kikaptunk a Soproni Postástól és a MiZo-PVSK-tól, a szilvesztert pedig a Magyar-kupából való kieséssel „ünnepeltük”.

Januárban a Szeged szolgáltatta a bajnokság számunkra újabb kellemetlen meglepetését. Innen megindultunk felfelé néhány szép győzelmet aratva. Sőt, Gdyniában az utolsó másodpercig vezettünk, akkor azonban Dydek szétrombolta mindazt, amit addig felépítettünk.

A hátralevő mérkőzéseken – a klub történetének legjobb győzelmi-vereség arányát produkálva – biztosítottuk a harmadik helyet a csoportban, így ismét hátrányból kellett megkezdenünk a harcot a FINAL4-t. A cseh Gambrinus Brno azonban nagy falatnak bizonyult, és 2-1-es összesítéssel újfent lemaradtunk a négyes döntőről.

A kiesés megviselte a társaságot, így talán nem is volt annyira meglepő, hogy vereségekkel zártuk a bajnoki alapszakaszt is, melyet a 4. helyen fejeztünk be.

A rájátszást már új edzővel kezdtük meg, a rózsahegyi mágussal, Natalia Hejkovával, aki 3 éves szerződést kötött csapatunkkal! A kellemetlen ellenfélnek számító Szolnokon kettős győzelemmel jutottunk túl, de ugyanez a formába lendült pécsiek ellen már nem jött össze. Hiába léptük le a fekete-fehéreket hazai közönségünk előtt, ellenfelünk ugyanezt vitte véghez otthonában, így pályaelőnyét kihasználva magabiztosan és megérdemelten jutott tovább a döntőbe, melyet a későbbiek folyamán meg is nyert.

Számunkra maradt a 3. hely megszerzése. Ezt ha nehezen is, de teljesítettük.

Nagy csalódást hozott tehát ez a szezon, de a jelek szerint minden adott ahhoz, hogy a következő években újra nagy csapat épüljön Natalia Hejkova kezei alatt!

2003/2004

Egy csalódást hozó szezon után nagy reményekkel néztünk a 2004/2005-ös évad elé, mely egy 3 éves terv első lépcsőfokát jelentette. Konkrét, számokban megfogalmazott célok nem kerültek kitűzésre a fiatal csapat elé, legfontosabb szempontok egy új játékfelfogás elsajátítása, rutinszerzés, összeszokás és tapasztalatok szerzése volt. Edzőnőnk, Natalia Hejkova kezei alatt nagy részt fiatal, tehetséges, ám rutintalan játékosok – Honti Kata, Vajda Anna, Horváth Zsuzsanna, Szlimák Hajnalka, Török Szilvia – edződtek hétről hétre. Edzőnőnk a megszokottól eltérő edzésmunkát, játékstílust és egy neves erőnléti edzőt, dr. Laczó Jenőt hozott magával. Ennek az újszerű felfogásnak az elsajátítása időt igényelt, melynek átadásában, az edzéseken és a mérkőzéseken egyaránt, Natalia Hejkova nagy segítséget kapott néhány rutinos, sokat tapasztalt játékosától – Gordana Kovacevic, Iveta Bielikova, Sanja Vesel -, akikkel már dolgozott együtt, mielőtt Sopronba tette volna át székhelyét.

A már említett játékosok mellett csapatunkat erősítette a csapat szellemi vezére, kapitányunk, Seres Éva, illetve az orosz Oxana Zakalyuzhnaya, akitől további előrelépést várt a szakvezetés.

Kemény, hosszú alapozó időszak után kezdődött meg a szezon. Már ekkor látszódott csapatunkon, hogy az erőnléttel nem lesz gondunk, a kitartó munka látványos eredménnyel járt. A játékban – az előzetes várakozásoknak megfelelően – még nagyon hiányzott egy kialakult egység, összeérése több időt igényelt. Szerencsére a sorsolás kedvezett számunkra, így volt időnk gyakorolni.

A nemzetközi vizeken már nem volt ennyire egyszerű a helyzet, november végén bele is szaladtunk egy kiadósabb pofonba Franciaországban. Ami fájóbb volt, hogy az Euroligában kiharcolt néhány remek bravúr mellett, a magyar bajnokságban szoros küzdelemben, de elvesztettünk néhány, az alapszakasz végeredménye szempontjából meghatározó mérkőzést.

Nem estünk azonban pánikba, hiszen számítottunk rá, hogy lesznek nehéz időszakok a szezon során, és a fejlődés már így is látható volt.

A január és február várakozáson felülire sikeredett. A hazai pontvadászatban – annak ellenére, hogy a DKSK győztesen hagyta el városunkat -, egy remek hajrával befutottunk a második helyre az alapszakasz végén!

Hatalmas csatában győztünk ugyanis előbb Szolnokon, majd a jóval erősebb játékerőt képviselő Pécs otthonában is. Az Euroligában is kicentiztük a dolgokat, de egy hármas holtversenyben, jobb dobott/kapott pontarányszámunknak köszönhetően bejutottunk a Play-off-ba! Ki gondolta volna, milyen sokat számít majd a végelszámolásnál a Barcelona január végi kiütéses legyőzése!

A magyar bajnokságban a középszakasz fárasztó, de a sportág szempontjából mindenképpen szükséges sorozata, az Euroligában pedig a Play-off mérkőzései vártak ránk tavasszal. A klub vezetősége gondolt egy merészet, és néhány mérkőzés erejéig megerősítette fiatal csapatunkat egy igazi sztárral, a litván Jurgita Streimikytével, hogy eséllyel vehessük fel a harcot a bombaerős US Valenciennes ellen az Euroligában.

Jurga hamar beilleszkedett csapatunkba, mely óriási, 3 mérkőzést hozó párharcban, épphogy lecsúszott a FINAL4 küzdelmeiről. A mindent eldöntő franciaországi találkozón, az évad legnézettebb televíziós összecsapásán csupán 62-59 arányban maradtunk alul a későbbi győztes sztár-alakulat ellen.

A középszakasz nagy menetelésében kissé megfáradtunk, az emlékezetes győzelmek mellett fájó vereségeket is elszenvedtünk, és végül lecsúsztunk a 3. helyre. Ez azt jelentette, hogy az elődöntőben a pályaválasztói jog a jó formában lévő Szolnok kezébe került.

A bajnoki play-off előtt azonban még megcsillogtathattuk erényeinket a Magyar-kupa küzdelmeiben, ahol már a legjobb 8 között összekerültünk a MiZo-PVSK-val. Óriási meglepetést okoztak azonban a lányok szurkolóinknak, na és persze születésnapját ünneplő edzőnőnknek, Natalia Hejkovának, miután a visszavágón 90-70 arányban legyőzték ősi riválisunkat, bejutva ezzel a Magyar-kupa négyes döntőjébe, melynek Szeged adott otthont. A Tisza-parti város két napos rendezvénye végül a Szolnok sikerét hozta. Csapatunk 76-74 arányban maradt alul a döntőben.

Szép lett volna aranyéremmel távozni Szegedről ,de együttesünkre így sem lehetett panasz, hiszen jóval felül múltuk a várakozásokat.

Május hónapra nem maradt más hátra, mint a Magyar Bajnokság végeredményének eldöntése. Az elődöntőben mindkét csapat magabiztosan hozta hazai mérkőzésit, de ez egyben sajnos azt jelentette, hogy a Szolnok jutott a bajnoki döntőbe, míg számunkra maradt a bronzmérkőzés, a Diósgyőri KSK ellenében.

A bronzcsatában felszabadult játékkal, előbb itthon, majd a DKSK vendégeként is győzni tudtunk! Teljesen megérdemelten kerültek nyakunkba a bronzérmek, mellyel egyúttal kiharcoltuk a következő évi Euroliga szereplés jogát is!

Soproni Baseball Sportegyesület történeteA Soproni Baseball Sportegyesület története valamikor a 90-es évek elején kezdődött. A külföldi tévéadók hatására ekkor még csak egy baráti társaság próbálkozott megismerkedni a számukra különös sportággal.

A kezdetekben az Ágfalvi úti sportpályán (elég mostoha körülmények között) egy csapatnyi fiatal lelkesedett a sportágért. A házi készítésű felszereléseket lassacskán sikerült (saját zsebből) lecserélni olcsó, de már igazi baseball labdára, ütőre, kesztyűre.
Ekkor gondolták azt, hogy hivatalos gyökereket eresztve, megalakítják Sopronban is a baseball klubot. Az egyesület megalakításának pontos dátuma 1992. július 1. A működéshez szükséges pénzügyi hátteret együttes munkával(!) próbálták megoldani. A közösen végzett munka hatására – amit a soproni erdőkben végeztek – vették fel a Woodmen nevet. Még ez év decemberében felvételt nyertek a Magyar Országos Baseball Szövetség tagjai sorába. Közben a csapatlétszám nőtt, s mivel egyre több fiatal jelentkezett sikerült, serdülő csapatot is alakítani.

A következő évi bajnokságban – ahol még csak egy osztály volt – a 13 induló csapat közül a Sopron Woodmen a IX. helyet szerezte meg. Az 1993-as évi válogatott keretbe két játékosuk is meghívást kapott (Balogh Gábor, Takács Attila). Az 1994. május első hetében rendezett serdülő tornán a soproni csapat négy hasonló korú együttes közül az első helyet szerezte meg. A Magyar serdülő válogatottal két játékos (Nagy Gábor, Erőss Tamás) és egy edző (Takács Attila) kapott meghívást a Firenzei Serdülő Európa Bajnokságra. Ebben az évben a Nemzeti Bajnokságban már 16 csapat küzdött, felső- közép- és alsóágban. A Woodmen a középágban indult, ahol negyedikek lettek.

Az összesített Nemzeti Bajnokság végeredményénél ismét a IX. helyet csípték el. A csapat létszáma ekkor azonban már olyan nagy (32 fő) volt, hogy egy második csapat létrehozása is szükségessé vált. 1994. augusztus 28-án a Soproni Baseball Sportegyesület keretében 14 fővel alakult meg az Indians. Szeptembertől külön edzéseket folytatva technikai és erőnléti edzések mellett elméleti foglalkozásokkal is készültek az indiánok” első bajnoki idényükre.

1995-ben így már két soproni csapat indult a bajnokságban. Az új kiírás szerint a Woodmen a II. ligában, az Indians a III. liga nyugati csoportjában. Ezekre a liga elosztásokra, az országban egyre-másra rohamosan alakuló csapatok miatt volt szükség. Az ekkor már kiforrott játékosokat foglalkoztató Woodmen ligájában a II. lett, míg az Indians a II. ligába való kerülésért osztályozót játszott.

Sajnos a feljutás még nem sikerült, de az ifjúsági válogatottal ismét képviselhette városunkat egy játékos (Nagy Gábor). Az 1996-os esztendőnek újra teli önbizalommal és lelkesedéssel vágott neki mindkét csapat. Ez a bajnoki szezon az “indiánoknak” sikerült jobban: megnyerték a III. liga nyugati csoport bajnoki címét. Így ők is indulhattak volna a II. ligában, ahol találkozott volna a másik soproni csapattal (Woodmen), akik ekkor negyedikek lettek.

A csapatvezetők másként döntöttek. A két csapatot újra összevonták, s így egy jobb, ütőképesebb csapattal vágtak neki a 1997. évi bajnokságnak. Az új célkitűzések mellett a csapat új nevet is kapott: Sopron Westwind.

Eisenstadt történeteEisenstadt első ismert írásos említése 1264-ből származik. A latin nyelvű oklevélben „Capella sancti Martini de minore Mortin” bejegyzés található, amely jelentése: Szent Márton kápolnája „Kis Mártonban”, valamivel később németül „wenig Mertersdorff”-ként említik.

Akkoriban egy jelentéktelen falu volt, amely valószínűleg a fenti Szent Márton kápolnából és néhány házból állt. A 13. század végétől kb. a 14. század közepéig kismarton a Gut-Keled család birtokában volt, 1296-ban Mortunzzabou, 1300-ban pedig Zabemortun a neve.

Lajos király egyik 1371-es oklevelében a város a Hornsteini Uradalom részeként szerepel. Birtokosa a Kanizsai család, amely még ebben az évben a várost királyi engedéllyel erős fallal veteti körül („villa seu oppidum Zabamortum”). Egyidejűleg egy várat is építettek itt és ezzel megindult a város fejlődése is.

Eisenstadt története

A várost az erős védőfala miatt, miután bevehetetlennek tartották „Eherne” vagy „Eiserne” névvel is illették. Ebből alakult ki a mai Eisenstadt elnevezés.

A város ősi település helyén fekszik. Számos lelet bizonyítja, hogy a Burgstallberg már a Hallstatti kultúra idején is lakott volt. Később a kelták és a rómaiak telepedtek meg itt. Az egykori római település a mai kaszárnya területén volt, amit a számos feltárt lelet is bizonyít. A népvándorlás idején a környék különböző germán törzsek és a hunok küzdőtere lett.

568-ig a longobárdok éltek a környéken. Utánuk az avarok jöttek. A karolingok idején 800 körül megkezdődött a bajuvarok letelepedése, amely a magyarok leverése után tovább folytatódott.

1118-ban „castrum ferreum”-ról tesznek említést az análék, míg az első ismert írásos említés 1264-ből származik.

1300 körül a település neve „Zabemortum”, a szó „zabe” jelentése szabad, ami arra utal, hogy „Mortun” (Klein-Martinsdorf) már bizonyos szabadságjogokkal rendelkezett, valószínűleg vásárokat tartottak itt.

1373-ban kapott „Eysenstat” városjogot, 1388-ban pedig vásárjogot. Ebben az időben emelteti a Kanizsai család az erős városfalat és a falon belül épül meg a vízivár.

1440-45-ben a Kanizsaiak elvesztik a várost, amely VI. Albrecht herceg zálogába megy át.

Az 1491-es pozsonyi béke majd 15 éves osztrák fennhatóságot eredményez a városnak. A város a következő évtizedekben különböző osztrák nemesi családokhoz kerül zálogba.

1529-ben és 1532-ben a törökök elfoglalják és innen támadják Bécset. A városfalat megerősítik és bástyákkal látják el. 1530-ban a református gondolatok elérik Eisenstadtot is, a század közepén a polgárok többsége lutheránus. 1585-ben végbement az ellenreformáció a bécsi udvar segítségével. 1589-ben a város nagy része leég.

A Fraknói és az eisenstadti Uradalom elzálogosításával 1622-ben Esterházy Miklósé lesz a birtok és marad is a következő három évszázadban a család tulajdonában.

Amikor 1648-ban a nyugat-magyarországi elzálogosított részeket a császárság újra magához szerette volna venni., Eisenstadt polgármesterének, Paul Eisforthnak sikerült a várost 16000 gulden és 3000 mérő bor (értéke 9000 gulden) ellenében kivásárolnia, így lett Eisenstadt szabad királyi város.

1671-ben az eisenstadti zsidók lakóhelyüket a számukra kijelölt Alsóhegyre tették át. A gettó itt önálló egységet képezett a városon belül. 1674-ben létrehozták a kórházat és 1701-ben megkezdődött a Hegyi templom (Bergkirche) építése.

Először építőmunkások, majd a hercegi tisztviselők és művészek költöztek a Felsőhegyre.
1704-ben és 1706-ban a kurucok elfoglalják a várost. 1768-ban nagy tüzek pusztították el a várost, 1776-ban a városközpontot újjáépítették.

A virágzó polgári kultúra tükrözödött a 2-3 emeletes épületek megjelenésében. Részben még késő gótikus boltozatok, ill. barokk homlokzatok formájában. De középkori elemek is megfigyelhetők, a már említett városfal és a lőportorony esetében.

Mindezek ma is harmonikusan illeszkednek a város építészetébe, a Szent Márton templom (dóm) kimagaslásával. 1713-ban a pestis sok áldozatot szedett magának, egyebek között Esterházy Pál herceg is áldozatául esett.

1761-ben Joseph Haydn az Esterházy udvari zenekar helyettes vezetője lesz és ezzel új fejezet kezdődik az európai zenekultúra történetében, amely a várost világszerte ismertté tette.
A város I. és II. Miklós herceg idején élte virágkorát. 1809-ben a francia csapatok elfoglalják Eisenstadtot. 1813-ra a hercegi ház eladósodik, így kénytelenek lesznek takarékosabban bánni a pénzzel. A híres udvari zenekart feloszlatják .
Az 1848-as forradalom viharos eseményei a várost alig érintik. 1853-ban megkezdik a kadétképző iskola építését a város szélén.

A magyar közigazgatási reform szeint 1876-ban Eisenstadt elveszti a szabad királyi város jogot. Innentől kezdve „Stadt mit geregeltem Magistrat”, amely a vármegyének van alárendelve. 1897-ben az összekötő vasúti szakasz kiépítésével elérhetővé válik Sopron és Pozsony.

1918-ban az első világháború után, a Monarchia összeomlik és kérdésessé válik melyik országhoz is tartozik Eisenstadt.

A többéves tárgyalások eredményeként, a trianoni békeszerződés értelmében a mai Burgenland 1921. augusztus 28-án kerül Ausztriához. Miután Sopron 1922-ben a népszavazás szerint Magyaroszágon marad, ezért az új osztrák tartomány kormánya Eisenstadtban telepedik meg.

1925. április 30-án lesz hivatalosan is Eisenstadt a tartomány fővárosa és a tartományi kormány székhelye. 1938-ban elveszti a tartományi főváros funkcióját, mivel Burgenland Steiermark és Reichsgaue Niederdonau tartományba olvad be.

Eisenstadt neve magyar nyelvterületen mind a mai napig Kismarton (vö. Wien – Bécs).

A zsidók náci üldözése a Eisenstadt történetének legsötétebb fejezete.
1944. május 5-én súlyos bombatámadás éri a várost. 1945-ben a Vörös hadsereg csapatai elfoglalják a várost. A tartományi kormány székhelye az Esterházy-kastély lesz, Eisenstadt pedig úujra a tartomány fővárosa.

A szovjet megszállás vége, amikor is aláírásra kerül az osztrák államszerződés. 1960-ban a város a katolikus egyházmegye és egyidejűleg az evangelikus szuperintendancia székhelye lesz. A következő évtizedek a gazdasági növekedéssel a városképet is megváltoztatták.

A Fertőrákosi Kőfejtő és BarlangszínházA geológiai és kultúrtörténeti értékekben egyaránt gazdag Fertőrákos területén található kőfejtő a Fertő parti látványosságok egyik legismertebbike. A rómaiakra is jellemző sajátos bányaművelési módszer során oszlopcsarnokos formájúvá alakított fertőrákosi kőfejtő önmagában is turisztikai látványosság, Barlangszínházként pedig ismert színház- és előadóterem.

A FERTŐRÁKOSI KŐFEJTŐ

A Világörökség egyik kiemelkedő része a fertőrákosi Kőfejtő, egyedülálló geológiai, őslénytani, botanikai és kultúrtörténeti értékeket jelenít meg, amelyet a rómaiaktól 1948-ig műveltek.

Eredete 12 millió évre nyúlik vissza, amikor még a Pannon-beltenger volt az úr. Ebből ülepedett le és alakult ki a jó minőségű építőanyagot szolgáltató lajtamészkő, melyet rengeteg ma is álló soproni és bécsi épületbe használtak fel egykor.

A Fertőrákosi Kőfejtő és BarlangszínházA kőfejtő falaiban és törmelékes oldalaiban ma is megtalálhatók az egykori tengeri állatok maradványai. A bányászat során kialakult barlangban és résekben denevérek tanyáznak és nyaranta sarlósfecskék fészkelnek, melyeket mit sem zavar az itt kialakított barlangszínház.

Fertőrákos a Fertő tó nyugati partján, a magyar-osztrák határ közvetlen közelében található. Neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a község északi területén emelkedő domb kőbányájával.

A fehér, nagy szilárdságú, jól faragható lajtamészkövet a római uralom idején kezdték el bányászni. (Maga a “lajta” megjelölés a Fertő-parti Lajta-hegység nevéből ered.)

A környező településeken – elsősorban Sopronban és Bécsben – védőfalak, templomok, középületek és lakóházak épültek a Fertőrákosról és a szomszédos, burgenlandi Szentmargitbányáról (St. Margarethen) származó mészkőből.

A kőbányászat Fertőrákoson 1948-ban megszűnt. A különleges bányaműveléssel létrejött oszlopcsarnokos barlangrendszert ettől kezdve idegenforgalmi célokra alakították át és használták fel. Kezdetben a szabadtéri színpad, 1970-től pedig a kiépített Barlangszínház kínált a nyári hónapokra kulturális, főként zenei programokat.

Turisztikai értékét az is fokozza, hogy a dombtetőről kitűnő a rálátás a Fertő tóra, és hogy Ausztria is közel van. Az emlékezetes 1991. évi “nagy NDK-s áttörés” óta Fertőrákosnál gyalogosan és kerékpárral, valamint hajón is át lehet jutni Ausztriába.

A kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése mintegy 10-12 millió évre vezethető vissza, amikor is a környéket a Pannon-beltenger borította. Ennek sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok (Lithothamnium nemzetség), amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre.

Ebbe a mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja az ősi kristályos rétegekre rakódó lajtamészkövet.

A leggyakoribb, vezérkövület-alkotók a mohaállatok, a vastag héjú osztrigák, a fésűkagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat.

A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain, azaz a hajdanvolt tenger lerakódásaiban jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok. Bizonyos helyeken a mészkő magába zárta a környéken az idő tájt működő vulkánok hamuját is.

Erről tanúskodnak a világosabb mészkőtől elütő, sötét színű, néhány centiméter vastagságú tufarétegek.

A kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínén kevés a fa és a cserje. A sziklafüves és száraz kaszálórét számos védett és ritka virágos növényfajt őriz. Hazánkban csak ott fordul elő például a sziklai benge nevű cserje.

A kopár, sziklás oldalak nyári különlegessége a naprózsa. A kőfejtő tetején, a dolomitszerűen aprózódott lajtamészkő a pannon lejtősztyepp maradványfoltjainak ad helyet, mely sok érdekes és védett növénynek ad otthont.

Tavasszal mindent sárga virágszőnyegbe von a tavaszi pimpó (Potentilla areanaria), melyek közt előbújnak a védett tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) sárga, ill. lila virágai.

A nagy látogatottság ellenére találhatunk orchideaféléket és ezüstösen “hullámzó” árvalányhajakat (Stipa capillata, S. joannis), melyeket sajnos igencsak megritkítanak a turisták. Meg kell említeni, hogy az országban csak egyedül itt és a Szárhalmi erdőben él a sziklai benge (Rhamnus saxatilis).

A fertőrákosi kőfejtő szép számú állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A dróthálóval védett barlangfelszín oltalmában négy denevérfaj él együtt a nappal oly hangos sarlósfecskecsapattal, éjszakai ragadozója a macskabagoly.

A tengeri eredetű lajtamészkövet a Fertő-parti dombvonulaton többnyire lazább szerkezetű, durva kavicsréteg fedi. Ezt csaknem teljes egészében agyagbemosódásos barna erdőtalaj borítja, s rajta igen változatos növénytársulások alakultak ki.

A közeli Szárhalmi-erdő, a maga tölgyeseivel és sztyeprétjeivel, kiemelkedő fajgazdagságú védett területe; azt egy kiépített tanösvény kapcsolja össze – ez év májusától – a fertőrákosi kőfejtővel.

A mészkő őslényeinek, valamint a felszín sajátos növény- és állatvilágának tudományos feltárása és védelmének igénye a századforduló óta együtt jelenik meg. Varga Lajos soproni honvéd-főreáliskolai tanár 1931-ben “…a védelem szükségességét és megkésettségét” fejtette ki a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában.

Húsz évvel később a Műemlékek Országos Központja nyilvánította védetté a fertőrákosi kőfejtőt. A védelem, sajnos, nem említette a növény- és állatritkaságokat, pedig akkor még előfordult ott néhány molyhos tölgy árnyékában papucskosbor, a száraz kaszálóréten pedig rákosréti vipera is.

A BARLANGSZÍNHÁZ

A Soproni Ünnepi Hetek gerincét az Európa-hírű fertőrákosi kőfejtőben 1970-től rendszeressé váló előadások jelentik.

A kezdet kezdetén a soproni fúvósok úgynevezett sétahangversenyeket rendeztek. Az első előadást 1970. nyarán tartották. Egy 1982-ben készült építészeit szakvélemény szerint: “a kőfejtő külső és belső tereinek egybeolvadása, a fény és árnyék irracionális játéka olyan élményt nyújt, amihez hasonlót csak az ókori építészet tudott nyújtani.”

A hagyományokhoz híven elsősorban operaelőadásokat mutatnak be a számos operett, táncprodukció és zenekari hangverseny mellett.
A színház befogadóképessége: 743 fő

1 / 1112345...10... »

Partnerünk

Reklám

Reklám

Keresés az oldalon

Programok

Környező települések

Hírek

YouTube

Kapcsolat

9400 Sopron, Remetelak u. 12/a
Telefon: 06 20 457 00 77
Web: tigaman.hu
e-mail: tigaman@tigaman.hu

to top