Sopron   gazdasági   szövetében  megkülönböztetett   figyelmet   érdemlő   ágazat   a   turizmus:   a  sokrétű,   sokféle   vonzerőre   épülő,   a  jelentős   szerepet   játszó   egészségturizmust   is  magában  foglaló szektor foglalkoztatja a lakosság meghatározó részét, biztosítja  a megélhetést.

E fontos gazdasági szerepnek megfelelően a város – szándékai szerint – hosszú ideje stratégiai  ágazatként   kezeli   a   turizmust:   a   rendszerváltozást   követően   számos   turizmusfejlesztési  stratégia készült (a 2003-ban a GKI Gazdaságkutató Rt által készített komplex tanulmány magát  az X. anyagnak tekinti). A legutóbbi átfogó tanulmány 2007-ben készült, a város 2006 – 2010-es  turizmus  politikájának meghatározására  (Sopron  turizmus  politikájának  meghatározása 2006-  2010.) Az átfogó anyagok mellett számos rész-stratégia is készült.

A stratégiák szintjén meglévő  fejlesztési  szándék mellett   /  ellenére a  turizmusipar  gyakorlati  működése nem tükrözi ezt a tudatosságot. Bár a statisztikák a 2001-2002-ben tapasztalt  mélyponthoz  képest   folyamatos   javulást   tükröző adatokat   regisztrálnak,  a  jelen vizsgálathoz  kapcsolódó elemzések,  interjúk is az eddig készült anyagokban összegzett általános képet – a  lehetőségek alatt teljesítő szektor képét adják. A problémákra koncentrálva a következőket
lehet általános jellemzőkként kiemelni:

a kínálat tekintetében:

  • a   lehetőségekhez   /adottságokhoz   képes   nem   megfelelő   termékfejlesztés:
  • hiányzanak a húzó termékek, elmaradnak az évek óta tervezett fejlesztések
  • nem szervezett kínálat: hiányzik a desztináció menedzsment, a hálózatok
  • gyenge marketing, arculati, imázs problémák, hiányoznak a beutaztatók
  • nem  befogadó   attitűdű   lakosság:   hiányzik   a   turizmus   belső  marketingje,   a  lakosság  felkészítése,  általános pozitív  szerepvállalás a  turizmus  –   „városom gazdagságának forrása” – érdekében;

a kereslet tekintetében:

  • stabilizálódó, de stagnáló mennyiségű vendég és vendégéjszaka
  • viszonylag rövid átlagos időtöltés
  • szezonalitás

az   „elveszített”   háttérterületek,   ma   osztrák   települések   hasonló   adottságokkal,  vonzerőkkel   rendelkeznek   (Kismarton/Eisenstadt,   a   Fertő-tavi   települések   pl.  Fertőmeggyes/Mörbisch   vagy   Ruszt/Rust,   illetve   Szentmargitbánya/Sankt-Margarethen, Fraknó/Forchtenstein, Doborján/Raiding stb.) konkurenciát jelentenek; e  települések  –  a magyarországi   településekkel  ellentétben  –   igen  jelentős   fejlődésen  mentek   keresztül,   aminek   következtében  a   hasonló   vonzerőkre  magasabb minőségű,  szervezettebb, jobban értékesített kínálati elemek épülnek  Sopron számára fejlesztési  kényszert   jelent

„ha nincs  fejlődés,  a  turista  továbbmegy Burgenlandba vagy megáll Burgenlandban”

, „ha nincsen hazai fejlesztés, fejleszt majd az osztrák”

mondják a soproni  turisztikai szakértők

a  határ   teljes  megnyitásával   olyan  regionális   kínálat   kialakítása  válik   lehetővé,  mely  kiválóan megfelel   a   változatos,   de   kiegyensúlyozott   –   jó   –  minőségű   termékek   iránt  érdeklődő célcsoportok igényeinek együttműködési kényszert jelent, a burgenlandi kínálathoz már Sopron biztosítja a szállást a   burgenlandi   Fertőpart   háromszor   nagyobb   vendégforgalmat   bonyolít,   ami   óriási  lehetőség a hazai szolgáltatóknak

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. Az ország egyik legrégebbi ékszervárosa.

A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Sopron legfőbb vonzereje a természeti környezet, a történelmi hangulatú belváros, a kiváló alpesi levegő, a kirándulási lehetőségek, és a Fertő közelsége. További vonzerőt jelentenek a soproni borvidék minőségi borai, valamint, hogy elhelyezkedése miatt évszázadok óta híres kereskedő város.

Sopron egyik legnagyobb bevásárló- és szórakoztató központja, a Sopron Plaza, 1998. december 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A legfőbb feladatának a családok vásárlással egybekötött szórakoztatását, a szolgáltatások, a kínálatok bővítését, a minőség fokozását tartja a legfontosabb feladatának.
Közel 800 ingyenesen igénybe vehető parkoló várja a látogatók hadát.
A bevásárlóközpont profilja felöleli a kereskedelem és a szolgáltatások majd minden vállfaját. A Sopron Plaza üzletei mindennap este 20 óráig minőségi portékával, áru-bőséggel csalogatják a vásárlókat.
Az I. emeleten található színpad, már jó néhányszor adott otthont színvonalas rendezvényeknek. Látogatóink élőben megtekinthették, belépőjegy megvásárlása nélkül, a hazai és soproni előadóművészek majd teljes palettáját. A kétemeletes Sopron Plaza tehát exkluzív, tágas környezetben biztosítja a családok vásárlással egybekötött szórakozását, akár több órás időtöltését is.

A   NYME   a   város   talán  legjelentősebb   intézménye.   Az   egyetemnek   négy   kara  működik Sopronban,   a   tradicionális  erdő-  és   faipari  mérnöki   kar  mellett  pedagógiai   főiskolai  és  Közgazdaságtudományi diplomák szerezhetők.

A közelmúltban a Faipari  mérnöki  karon  Alkalmazott Művészeti   Intézet  (AMI)  kezdte meg  tevékenységét.  Az   egyetem  oktatóinak   száma  alapján  a  legnagyobb  foglalkoztatók  közé  tartozik Sopronban.

Jelenleg  csak  Sopronban  több mint  5200  diák   tanul,   azaz   a  város   lakóinak  száma  a  tanulmányi évben csaknem 10%-kal nő. A Sopronban tanuló diákok száma az elmúlt 7 évben  megháromszorozódott. Ezen az egyetemen is végbement az ország más intézményeire jellemző  mennyiségi növekedés, azonban a régión belül a többi megyei jogú városban az üteme nem volt ilyen nagy . A régión kívüli Eger is hasonló növekedést produkált az elmúlt néhány évben, ott a
diákok száma még nagyobb mint Sopronban (150diák/1000 lakó). Sopronéhoz hasonló a pécsi  diákok aránya (kb. 100 diák/1000lakos). Ugyanakkor, míg Pécs iskolaváros hangulatú, a diákok  belakják és élettel   töltik meg a városközpontot,  addig  Sopronban a diákok  jelenléte alig
vehető észre.

Ez  lehet  következménye a hirtelen növekedésnek  –  és  az  ebből   fakadóan a  tradíciók hiányának az új karokon – valamint a régi karok hagyományos elzárkózásának. Az   egyetem megnövekvő   létszámával  most   helyezkedik   el   a   városban.   Az   elmúlt   években  jelentős  beruházásokat  valósítottak,   illetve   indítottak  meg,   kb.   1 Md  Forint   értékűt  EU-s  pályázati pénzből, PPP alapon, tehát a magánforrás bevonásával több mint 10 Md Forintnyit.

Az újabb intézetek a belvárosban kaptak helyet; ez a diákok integrációját segíthetné elő. (Vita volt  arról,  hogy külterületen épüljön új  campus,  vagy  inkább a belvárosban az önkormányzat meglévő épületeinek átadásával és funkcióváltásával helyezzék el a közgazdasági és művészeti  intézeteket). Az egyetem központi épülete a Lőverekben található. Az erdészeti  és  faipari  mérnöki  karra az egész  ország  területéről  veszik  fel  a hallgatókat.  Az  óvópedagógus és közgazdászképzés főleg a régiót szolgálja ki.

Az Ausztria felé nyitással az egyetem most indul. Az erdőmérnöki faipari karon nincs idegen nyelvű oktatás, jóllehet nincs a környéken, Ausztriában hasonló profilú intézmény. A   közgazdasági   karon   van   német   nyelvű   képzés   és   Kismartonnal,   ahol   hasonló   intézmény  működik,  megegyeztek   arról,   hogy   a  mesterképzésbe  magyar   diákok   is   bekapcsolódnak.   A  pedagógiai   kar   közös   óvodai  pedagógiai   képzést   indított  Kismartonnal.  Ennek  ellenére  nem
beszélhetünk   arról,   hogy   Soproni   Egyetemnek  nemzetközi   vonzereje   volna.

Amennyiben Sopron   hatókörét   Burgenland   felé   is   növelni   akarja,   szükség   volna   az   oktatás   nemzetközi  jellegének fejlesztésére, külföldi oktatók, kutatók bevonására, külföldi PhD-sek foglalkoztatására. Az egyetem szerepe a városban több szempontból is fontos: az oktatók betelepedésével nő a  város magasan képzett, felelősen gondolkodó lakóinak száma, a diákok friss szellemet  hozhatnak,   valamint   évenként   újratermelődő  fogyasztói   réteget  jelentenek.   Különösen  a  műszaki karoktól elvárás a mai világban, hogy a gazdaság igényeihez kapcsolódva alkalmazott a kutatásra, egyelőre kevéssé tetten érhető, hogy az egyetem körül magas technológiai  színvonalú faipari cégek jönnének létre, laboratóriumok kínálnák szolgáltatásaikat a  hazai és burgenlandi vállalkozásoknak. (Ez a folyamat más magyarországi egyetemeknél is  nehezen indul.)

Az egyetem egészen az elmúlt  időkig  szigetként  volt   jelen a városban.  Ezért az egyetem a várost,   a   város   polgárai   az   egyetemet   hibáztatták.   Együttműködés   az  Aranyhegyi   IP inkubátorháza kapcsán indult, a fejlesztés célja az egyetem K+F tevékenységére támaszkodva  helyet   biztosítani   a   fiatal   oktatók,   kutatók   által   alapított   spin-off   cégeknek.   A   jelölteket   a  diplomamunkák alapján egy közös bizottság választotta ki. A projekt azonban kifulladt, mára már  az egyetem „Környezeti Erőforrás Gazdálkodási és Védelmi Kooperációs Központja” és „Erdő és  Faanyaghasznosítási Regionális Egyetemi T udásközpontja” sem kap helyet az inkubátorházban.

Ugyanakkor   az   IVS   készítése   kapcsán   szervezett  megbeszélésen  mindkét   fél   kinyilvánította  együttműködési szándékát,  az önkormányzat javasolta bizottság  létrehozását, amelynek  célja az együttműködés konkrét területeinek feltérképezése és fejlesztése lesz. Már az  első  megbeszélésen   felmerült,   hogy   az   önkormányzat   listát   készíthetne   a   számára   fontos  témákról,   az   egyetem   pedig   ösztönözné,   hogy   a   hallgatók   ezek   közül   válasszák  diplomamunkájukat.   (Ilyen  lehet  pl.  a város  faelemeinek  felmérése,   fásítási   terv készítése a  Jereván lakótelepen és a bevezető utaknál)

Az   egyetem  Erdészeti   kara   vezetése   részéről   elhangzott,   hogy  borászképzést  terveznek  indítani,  amely Sopron gazdasága  számára  fontos   terület,  és  ehhez   kapcsolódva akkreditált  laboratóriumot szeretnének létrehozni. Különösen   az   AMI   lát   jó   lehetőséget   a   várossal   való   együttműködésben;  utcabútorok  katalógusát,   cégérek,   portálok,   hagyományos   üzletek   rajzainak   összegyűjtését,  készítését   és   kiállítását   javasolták,  amelyet   az   Önkormányzat   az   ATT   fejlesztésében  felhasználhat.

A közgazdasági kar felkínálta a városi kkv-k megszervezésében való közreműködését.  Javasolták közös városi- egyetemi könyvtár  fejlesztési pályázat beadását is, amelyet a város  elfogadott. Az óváros élettel való megtöltésére javasolták a házak földszintjén kiállítótermek, design-  műtermek  létrehozását,  a műszaki  oktatók számára nívós  lakásbérleti   lehetőséget,  továbbá a Soproni Tudós Társaság elhelyezését. A fiatal oktatók megtartása érdekében „Fecskeház” építését látnák szívesen.

Kérték a várostól,  hogy  legyen mód nívós  helyen  –   a  Liszt  Ferenc  Konferencia Központban-  tartaniuk a gólyabált (a tornaterem helyett), ami rangot adna az eseménynek.

A   tárgyalások   alapján   remélhető,   hogy   az   együttműködés   megindul   az   egyetem   és   az  önkormányzat között, és hasznára válik a városfejlesztésnek.

A   javasolt   ötletek  megvalósítása   valószínűleg   segíteni   fog   a  diákok   integrálásában,   a  számukra vonzó klubélet   fizikai   feltételeit  önkormányzati  helységek kedvezményes bérletével  lehet biztosítani az egyetemi épületek környékén.

Ma a város a workshopok tapasztalatai alapján nem szereti az egyetemistáit, csak az éjszakai  hangoskodást  veszi  észre belőlük.  Ha sikerül  bevonni  őket a város ügyeinek megoldásába és  ennek nyilvánosságot biztosítani, várhatóan előbb-utóbb megváltozik a közhangulat.

A város legmagasabb presztizsű, legfőbb idegenforgalmi vonzerejét képező, de legtöbb feladatot  is adó része. Itt találhatóak a legfontosabb hivatalok, oktatási-nevelési és kulturális intézmények,  templomok,   bankok  és   pénzintézetek,  műemlékek,   turisztikai   látnivalók.

A  gyalogosforgalom  szempontjából a szűk magon kívül a Deák téri közpark és a vasúti pályaudvar előtti tér is fontos.  A közlekedési problémák is itt koncentrálódnak.

Közülük a legfontosabbak az alábbiak:

  • a belső úthálózat, a belső körút túlterheltsége, a közterület-kialakítás alacsony színvonala
  • a parkolás megoldatlansága
  • hiányosságok a gyalogos és kerékpáros közlekedés létesítményeiben
  • az autóbusz-pályaudvar kérdése

A Város elkötelezett a Belváros közlekedési tehermentesítésében, amire a tervelőzmények számos  javaslatot adtak.  A belső körút   (Várkerület   –  Ógabona  tér-Petőfi   tér-Széchenyi   tér)  forgalmának mérséklését biztosító gyűrű irányú utak közül a városrész határán halad a Belvárosi
forgalmi gyűrű (Külkerület). Az útvonalnak viszonylag jelentős része már ma is működik, hiányzik  viszont a nyugati szakasz. Az útszakasz tanulmánytervi szinten kidolgozott.

A Várkerület  Sopron  legélénkebb kiskereskedelmi  szolgáltató területe.  Minden ház  földszintjén  divat- ékszer- és más üzletek,  gyorsbüfék,  vendéglők,  bankfiókok stb.  találhatók,  az emeleten  orvosi   rendelők,   irodák vannak.  A Várkerületen van Sopron patinás   szállodája  (ami  egyúttal
egészségügyi szolgáltató hely is).

A Várkerület lakófunkciója kevésbé jelentős. Abban az időszakban, amikor Sopron az osztrák bevásárló turizmus központja volt, a Várkerület
kiemelten   fontos   kereskedelmi   területnek   számított.   Azóta   vesztett   jelentőségéből,   amiben  közrejátszott   az   árviszonyok   kiegyenlítődése   és   a  bevásárló   turizmus   visszaesése  mellett   a  bevásárlóközpontok létrehozása.

Jelenleg Sopronban három bevásárlóközpont működik és most épül a negyedik. A helyi lakosság  bevásárlásait  már   jelentős  mértékben   ezekben   bonyolítja.   A   Várkerület   üzletei   közül   azok,  amelyek az olcsóbb árukra és a gyengébb  fizetőképességű osztrák bevásárlókra szakosodtak  nehéz helyzetbe kerültek, és a profilváltás kihívásával kell szembenézniük.

A   kereskedelem   helyébe   a   Várkerületen   egyre   inkább   a   szolgáltatás   lép.   Virágzik   az  egészségügyi,  ezen belül  a  fogászati   turizmus és a szépségipar   (plasztikai  sebészet,   fodrász,  kozmetikus,  műköröm,   szolárium  stb.).  Ezek a  lakossági   szolgáltatások még  jóval   olcsóbbak

Sopronban, mint a határ osztrák oldalán. (A számlaadási kötelezettség és adózás szigorodásával az árkülönbség nyilván csökkenni fog.)

A Várkerület építészetileg igen értékes terület, számos műemlék épülettel, Sopron karakterét adó  apró,  hangulatos kereskedő házakkal  és értékes épületekkel.  A korábbi  századokban a belső várfal körüli lejtős területen voltak a piacok, közösségi találkozóhelyek.

A Várkerület  városképi   jelentősége és a  történelmi  belvárost  körülölelő,  bevezető,   ráhangoló  funkciója ma alig érvényesül, ugyanis a Várkerület jelenleg dominánsan közlekedési terület.

Ez Sopron harmadik  legforgalmasabb útja  (15,5 ezer  egységjármű/nap)  az ÉNY-  DK-i  átmenő forgalom jelentős részét bonyolítja, itt a legnagyobb a városban a buszforgalom. A parkoló terület  és a közút a Várkerület felszínének több mint felét veszi el. A célforgalom az itt kialakított órás  parkolók révén egészen a történelmi belvárosig behatol.

A jelenlegi közlekedési, parkolási rend, jóllehet   a   várkerületi   szolgáltatók  megközelítését   lehetővé   teszi,   de   leértékeli   a   történelmi  belvárost.

A   természet   elemeként   a   várost   átszelő   patakok   (Rák,   Ikva),   valamint   a   városba   benyúló  erdőterületek  jelennek meg a belterületen.  A patakok ökológiai   szerepe  –  különösen Sopron  belvárosában  –  csekély,  a bennük  rejlő  zöldfelület-fejlesztési   lehetőségek kihasználatlanok.

A  várost kiterjedt erdőségek (Soproni-hegység erdőterületei, Dudlesz erdő, Szárhalmi erdő) övezik,  szerves   kapcsolata az  erdőterületekkel  ennek megfelelően  a  Lőverek-Bánfalva városrésznek,valamint  az egyéb belterületeknek,  Balfnak,  T ómalomnak és a Soproni-hegységben megbúvó  településrészeknek van.

CirákCirák kapuvártól 16 km.-re helyezkedik el. 1265.-ben említették a település nevét először írásos oklevelek „Terra Zyrak” alakban. A Czirákyak tulajdonába volt a község.

A szabadságharcban 7 cziráky vett részt.

A földosztás 1854.-ben történt meg a településen, ebben az időben a lakosság földművelésből és állattenyésztésből élt. Mivel megélhetésüket így nehezen tudták biztosítani, a közeli városokba mentek a lányok cselédnek, a férfiak közül, pedig páran Amerikában próbáltak szerencsét. Majd hazatérve házat építettek és gazdasági felszereléseket, állatokat vásároltak. A lakosság egy része kereskedéssel foglalkozott, a „ciráki kupecokat” a szomszédos megyékben is jól ismerték. A két világháború alatt 51 ciráki lakos vesztette életét. Jobblét termelőszövetkezeti csoport 1951.-ben alakult meg és 5 év múlva már meg is szűnt.

A településen a lakosság szám igencsak csökkenő tendenciát mutat.

A Szent Mihály plébánia templom barokk épület 1366.-ban már említették írásos oklevelek, a toronysisak 1870.-ben készült el.

Király kápolna Cirák és Dénesfa között található, IV: Károly 1921.-ben itt ért földet repülőgépével.

Sopronhorpács Soprontól délre és Kőszegtől északkeletre a Kisalföld nyugati peremvidékén, a Répce-síkságon fekszik.

Első okleveles említése az 1220-as évekből származik, egy későbbi oklevélben Hurpach néven szerepel, 1464-ben már Puztahorpacz néven említik. 1906-ban kapja a mai, Sopronhorpács nevet, hogy megkülönböztethető legyen a hasonló nevű Nógrád megyei településtől. 1536-tól Nádasdy birtok, 1677-től viszont már a Széchenyi család birtokolja.

Római katolikus temploma Szent Péter és Pál nevét viseli. A XII. század utolsó harmadában egyszerű falusi templomként épült, később az Osl család nemzetségi templommá építtette át. Az idők folyamán az alapjáig tönkrement templom helyére a XIII. század elején épített kegyúri templom került. A XVI. század első felében a templomot oly mértékű tűz pusztította, hogy következményeképpen beomlott a szentély és a szentély előtere. 1737-ben a szentélyt, majd 1741 és 1747 között az egész templomot beboltozták. A templom feltárása és felújítása 1957-60 között történt, s ennek eredményeként nyerte el mai alakját. A templombelsőben a román és a gótikus, a barokk és a modern építészet stílusjegyei egyaránt megtalálhatók.

A volt Széchenyi-kastély 1772-1773-ban épült barokk stílusban. 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött Horpácson, a kastélyban Liszt Ferenc. Itt zenésítette meg Jókai Mór Petőfiről írt “Holt költő szerelme” című versét.

Kőszegpaty község igazgatási területe ma egységes területtel rendelkezik. Korábban két településből állt. Kispaty és Nagypaty egyesítésével jött létre a XIX. század elején. Kispaty jelentéktelen község volt 6 házzal, ugyanakkor Nagypaty a mai Petőfi utca környékét ölelte fel. Kispaty elnéptelenedett, már korábban eltűnt a települések közül. A település jelenleg Kőszeg jelenleg a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása és az Írottkő Natúrpark része. A XIX. század elején önálló jegyzőség, majd a tanácsi korszaktól lukácsházi székhelyű jegyzőség tagja. A községben élők alapfokú ellátása, napi ellátás, igazgatás, posta, egészségügy, általános iskola, óvoda stb. részben helyben vagy a körjegyzőség más településével együtt működve főleg Lukácsházán biztosítható. Ennél magasabb fokú ellátást a szomszédos Kőszeg város tud nyújtani. Felsőfokú ellátást a megyeszékhelyen kell igénybe venni.
Népesség számának alakulása XX. század elején 484 fő, XX. végén 223 fő már a korábbi évtizedektől kezdődően fogyó települések közé tartozik alapvetően a község. Kiemelkedően magas halandóságokat tapasztalunk. Ugyanakkor a születések számában nem volt ilyen radikális változás.
Népesség vallás szerinti megoszlása: a lakosok 98,5%-a római katolikusnak vallja magát. Az evangélikus, református, görög katolikus egyenlő kicsiny arányban található meg. A nemzetiségűek jelenléte, arányuk nem kimutatható: Minden lakóterület rendezési terv szerinti beépítés 36 db telek áll rendelkezésre.
A település a korábbi éveknél dinamikusabb fejlődést indított el és ennek folytatását szolgálja a lakóterületi kínálat: legjelentősebb fejlesztések a Kossuth Lajos utca vonalán találhatók. A település közintézményei falusi lakóterületekbe kerültek besorolásra, a temető különleges besorolást kapott.

Polgármesteri Hivatal: Kossuth út, óvoda Petőfi út. Kultúrház, könyvtár orvosi rendelő Kossuth út. Római Katolikus templom és plébánia, élelmiszerbolt Petőfi út. Italbolt, falugondnoki szolgálat, Kossuth temető,Szociális otthon (Festetics kastély)

Partnerünk

Reklám

Reklám

Keresés az oldalon

Programok

YouTube

Kapcsolat

9400 Sopron, Remetelak u. 12/a
Telefon: 06 20 457 00 77
Web: tigaman.hu
e-mail: tigaman@tigaman.hu

to top