Fekvése

A falu Szombathelytől 15 km-re északkeletre a Gyöngyös-patak síkságának északi részén fekszik. Határos települések: Acsád, Csepreg, Tömörd, Vasasszonyfa, Salköveskút, Kőszegpaty.

Nevének eredete

Neve a szláv Mislen személynévből származik.

Története

Területe ősidők óta lakott, a falutól északnyugatra fekvő Zádorerdőben őskori halomsírok találhatók. Határában római emlékeket is találtak. 1255-ben Mezlen néven említik először. Alapítói a honfoglalók harcos középrétegének tagjai lehettek, utódaik a győri püspök harcos jobbágyai voltak. Egykor területén állt Világos földvára is. Temploma a 13. században már állott, de csak 1430-ban említik először. A 15. században a falu a Meszlényi család birtoka volt. 1592-ben a templom a protestánsoké lett. 1598-ban és 1599-ben megyegyűlést tartottak itt. A 18. században a katolikusok visszakapták a korábban megosztva használt templomot. A reformátusok 1786-ban építettek templomot maguknak.

Fényes Elek szerint “Meszlen, magyar falu, Vas vmegyében, 386 kath., 300 evang., 20 zsidó lak. Kath. és ágostai paroch. szentegyházak. Gazdag buzatermő határ. Nemes közbirtokosoké, de lakják szabadosok, mesteremberek és kereskedők is. Ut. p. Szombathely.” [1]

1910-ben 640 magyar lakosa volt.

A római katololikua templom román kori részei

Nevezetességei

  • Római katolikus templomát 13. századi szentélyhez építették, Szűz Mária tiszteletére van szentelve. A 18. században barokk stílusban alakították át, ekkor készült a főoltár is.
  • Evangélikus temploma 1786-ban épült.

GyóróGyóró az ország észak-nyugati részén Kapuvártól délre helyezkedik el.
1241.-ben „Villa Gyorou” alakban említették először írásos dokumentumban.

A XVI. században birtokosai a Kisfaludy, Ladonyi és Monthor családok voltak. 1683.-ban török elleni harcok folytak a Répce-hídnál.

A falu lakossága a 18. században növekvő tendenciát mutatott, ekkor erdőirtással növelték a szántóterületeket, de a termőföld, rossz minőségű, így csak kevés termést ad.

A 20 században sokan a lakosok közül napszámosként vállaltak munkát. Ezekben az időkben a népesség száma folyamatosan csökkent.

A településen jelenleg 400 fő körüli a lakosság száma, a falut elöregedés veszélye fenyegeti. 1959.-ben alakult meg a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, később 1973.-ban vonták össze a Mihályi Táncsics Termelőszövetkezettel

Látnivalók

  • Római katolikus templom, 1794.-ben építette a szentgyörgyi Horváth család. A mennyezeten látható barokk freskó id. Dorfmeister István alkotása,
  • Vízimalom a Répce partján épült a 19. században, ma romos állapotban látható.

FertőszéplakAz első legrégibb oklevél, amely a falu nevét Siplak néven említi 1250. február 16-án keletkezett, amelyben Osl Miklós birtokrészeit, így Széplakot is öt részre felosztják. Majd ezt követi egy 1261-ben íródott oklevél, amit a győri káptalan előtt hitelesítenek, amely Széplak hatodrészének elzálogosítását rögzíti.Fertőszéplak a Kisalföld és az Alpok keleti nyúlványának találkozási helyén települt.Szomszéd települései: kelet felé Fertőd (az egykori Eszterháza , délkeletre Fertőszentmiklós, nyugatra Hegykő. A falutól északra a Fertő-tó víze csillog. A rómaiak Pannónia meghódítása révén e területet is birtokba vették Plinius római író e vidéket DESERTA BOIORUM-nak nevezte.

E korból egy szép emléke is van Széplaknak. A plébánia épületének keleti falába illesztett sírkő igazolta a rómaiak ittlétét. A népvándorlás e vidéket az V.század második felében éri el, s ezzel végetért itt a rómaiak uralma.

A magyarság e vidéken való megjelenéséről, a honfoglalásról nincsenek konkrét történelmi ismereteink. (feltevések szerint Harka törzse élt a környéken.). Ezt bizonyítják a Farkas-tanya kavicsbányájából előkerült Árpád kori nyílhegyek, melyeket a soproni múzeum őriz.

A község négy dombra települt.

A Halom-domb a településtől délre található, mélyét az emberi munka már feltárta. A domb kiváló agyagot kínált, s ez alapozta meg a helybeli téglagyárat. A domb mammut maradványokat rejtett, sajnos ezeket az ősállati maradványokat széjjelhordták. Valamikor a Halom-domb volt a jobbágyok gyülekezőhelye.

A szájhagyomány szerint – ezt egy 1262-ben keletkezett levél is megerősíti – jobbágymegmozdulás volt a községben a hetivásár-tartási jog megvonása miatt. Beszél a szájhagyomány arról is, hogy Zsigmond király korában a széplaki jobbágyok a dézsma megtegedásakor is a Halom-dombra vonultak, emiatt vezetőiket ötven botütéssel sújtották.

A Lóránt-domb, a községtől északra terül el. Feltárásával Belle Lajos soproni muzeológus foglalkozott. A dombot feltehetően a Fertő ölelte körül. Innen származik a dűlő mai neve: Alsósziget. A feltáráskor bronz disztű, agyagbögre került napvilágra. Feltárt az ásatás egy kelta települést is, mely a felszíntől három méter mélységben ma is megtalálható.

A Templom-domb, a község harmadik dombja búvóhelyül szolgált. A szájhagyomány szerint a domb alatt alagútak húzódnak. A muzeológusok nem tartják ezt valószínűnek, de az itt észlelt beszakadások erre engednek következtetni. Egyes elbeszélők azt állítják, jártak is az alagútban, téglával befalazott, füsttől kormos folyosókon.

A monda szerint a tatárok megtanultak magyarul, előcsalták a község lakóit az alagútból, rabszíjra fűzve hajtották el őket a jelenleg Bíró-dombnak nevezett részéről.

Az Eresztén-domb a község negyedik dombja, a településtől nyugatra található. A területen még ma is megtalálhatók a szőlő és gyümölcsültetvények.

A dombon lévő kiserdőben található az Eszterházy család által készíttetett

Csonka Torony, ami a trianoni békeszerződésre emlékeztet.

A talapzatába helyezett tábla már hiányzik.

A falu sokszor cserélt gazdát. Legrégibb birtokosa az Osl nemzetség volt.

A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Nevezetesebb birtokosai a Nádasdyak voltak. A falu gazdája volt Nádasdy Ferenc is, akit 1671-ben, mint a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét kivégeztek.

1682-vel Széplak történetében új fejezet kezdődik, Széplak a Széchényiek birtoka. A család anyagi alapjainak biztosításában a vezető szerep Széchényi György esztergomi érsek nevéhez fűződik. 1643-ban már csanádi püspök, később győri, pécsi, kalocsai püspökké is kinevezik. 1685-től esztergomi érsek. Számos jezsuita kollégiumot, apáca és szerzetes kolostort, iskolát, papnaveldét alapított.

Partnerünk

Reklám

Reklám

Keresés az oldalon

Programok

YouTube

Kapcsolat

9400 Sopron, Remetelak u. 12/a
Telefon: 06 20 457 00 77
Web: tigaman.hu
e-mail: tigaman@tigaman.hu

to top