Az első legrégibb oklevél, amely a falu nevét Siplak néven említi 1250. február 16-án keletkezett, amelyben Osl Miklós birtokrészeit, így Széplakot is öt részre felosztják. Majd ezt követi egy 1261-ben íródott oklevél, amit a győri káptalan előtt hitelesítenek, amely Széplak hatodrészének elzálogosítását rögzíti.Fertőszéplak a Kisalföld és az Alpok keleti nyúlványának találkozási helyén települt.Szomszéd települései: kelet felé Fertőd (az egykori Eszterháza , délkeletre Fertőszentmiklós, nyugatra Hegykő. A falutól északra a Fertő-tó víze csillog. A rómaiak Pannónia meghódítása révén e területet is birtokba vették Plinius római író e vidéket DESERTA BOIORUM-nak nevezte.

E korból egy szép emléke is van Széplaknak. A plébánia épületének keleti falába illesztett sírkő igazolta a rómaiak ittlétét. A népvándorlás e vidéket az V.század második felében éri el, s ezzel végetért itt a rómaiak uralma.

A magyarság e vidéken való megjelenéséről, a honfoglalásról nincsenek konkrét történelmi ismereteink. (feltevések szerint Harka törzse élt a környéken.). Ezt bizonyítják a Farkas-tanya kavicsbányájából előkerült Árpád kori nyílhegyek, melyeket a soproni múzeum őriz.

A község négy dombra települt.

A Halom-domb a településtől délre található, mélyét az emberi munka már feltárta. A domb kiváló agyagot kínált, s ez alapozta meg a helybeli téglagyárat. A domb mammut maradványokat rejtett, sajnos ezeket az ősállati maradványokat széjjelhordták. Valamikor a Halom-domb volt a jobbágyok gyülekezőhelye.

A szájhagyomány szerint – ezt egy 1262-ben keletkezett levél is megerősíti – jobbágymegmozdulás volt a községben a hetivásár-tartási jog megvonása miatt. Beszél a szájhagyomány arról is, hogy Zsigmond király korában a széplaki jobbágyok a dézsma megtegedásakor is a Halom-dombra vonultak, emiatt vezetőiket ötven botütéssel sújtották.

A Lóránt-domb, a községtől északra terül el. Feltárásával Belle Lajos soproni muzeológus foglalkozott. A dombot feltehetően a Fertő ölelte körül. Innen származik a dűlő mai neve: Alsósziget. A feltáráskor bronz disztű, agyagbögre került napvilágra. Feltárt az ásatás egy kelta települést is, mely a felszíntől három méter mélységben ma is megtalálható.

A Templom-domb, a község harmadik dombja búvóhelyül szolgált. A szájhagyomány szerint a domb alatt alagútak húzódnak. A muzeológusok nem tartják ezt valószínűnek, de az itt észlelt beszakadások erre engednek következtetni. Egyes elbeszélők azt állítják, jártak is az alagútban, téglával befalazott, füsttől kormos folyosókon.

A monda szerint a tatárok megtanultak magyarul, előcsalták a község lakóit az alagútból, rabszíjra fűzve hajtották el őket a jelenleg Bíró-dombnak nevezett részéről.

Az Eresztén-domb a község negyedik dombja, a településtől nyugatra található. A területen még ma is megtalálhatók a szőlő és gyümölcsültetvények.

A dombon lévő kiserdőben található az Eszterházy család által készíttetett

Csonka Torony, ami a trianoni békeszerződésre emlékeztet.

A talapzatába helyezett tábla már hiányzik.

A falu sokszor cserélt gazdát. Legrégibb birtokosa az Osl nemzetség volt.

A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Nevezetesebb birtokosai a Nádasdyak voltak. A falu gazdája volt Nádasdy Ferenc is, akit 1671-ben, mint a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét kivégeztek.

1682-vel Széplak történetében új fejezet kezdődik, Széplak a Széchényiek birtoka. A család anyagi alapjainak biztosításában a vezető szerep Széchényi György esztergomi érsek nevéhez fűződik. 1643-ban már csanádi püspök, később győri, pécsi, kalocsai püspökké is kinevezik. 1685-től esztergomi érsek. Számos jezsuita kollégiumot, apáca és szerzetes kolostort, iskolát, papnaveldét alapított.