Egy 2009. évi kormányrendlet szabályozza a szálláshely szolgáltatások rendjét, annak engedélyezési procedúráját. Ugyanezen jogszabály azt is előírja, hogy a szálláshelyekről nyilvántartást kell vezetni. Az előírás szerint az engedélyt kiadó önkormányzat legalább hat évente köteles hatósági ellenőrzést tartani az egyes szálláshelyeknél. Ezeknek néztük néztünk utána, nézzük hát mekkora valójában a soproni szálláspiac. Illusztráció: cyberpress.hu archívum A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásból nem csak egy egyszerű darabszámot ismerhetünk meg, hanem számos más kérdésre is választ ad. Noha a szálláshelyek kialakításuk és felszereltési szintjük szerint különböző kategóriába sorolhatóak, a gyakorlati tapasztalat nem mutatja a típusmegjelölések pontosságát. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy Sopron város közigazgatási határain belül jelenleg érvényes működési engedélyel 11 szálloda, 23 panzió, 1 üdölőház, 6 közösségi szálláshely, 1 kemping, 56 magánszálláshely és 57 egyéb szálláshely üzemel. A Kormány egy tavaly elfogadott rendeletében határozta meg az egyéb-szálláshely mellett a magánszálláshely kategória fogalmát. Továbbá kötelezővé tették a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) használatát, valamint a 16 ágy alatti szállásoknál mobilapplikációval is segíti a nyilvántartás vezetését. Az előírás lehetővé teszi a forgalmai adatok naprakész mérését, és a vendégnyilvántartás online bevallását is. Módosultak a bírságolási tarifák is, például magánszálláshely esetében 100 ezer Ft, egyéb szálláshely esetében legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft, 21 ágy befogadóképesség felett [...]
Egy 2009. évi kormányrendlet szabályozza a szálláshely szolgáltatások rendjét, annak engedélyezési procedúráját. Ugyanezen jogszabály azt is előírja, hogy a szálláshelyekről nyilvántartást kell vezetni. Az előírás szerint az engedélyt kiadó önkormányzat legalább hat évente köteles hatósági ellenőrzést tartani az egyes szálláshelyeknél. Ezeknek néztük néztünk utána, nézzük hát mekkora valójában a soproni szálláspiac. Illusztráció: cyberpress.hu archívum A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásból nem csak egy egyszerű darabszámot ismerhetünk meg, hanem számos más kérdésre is választ ad. Noha a szálláshelyek kialakításuk és felszereltési szintjük szerint különböző kategóriába sorolhatóak, a gyakorlati tapasztalat nem mutatja a típusmegjelölések pontosságát. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy Sopron város közigazgatási határain belül jelenleg érvényes működési engedélyel 11 szálloda, 23 panzió, 1 üdölőház, 6 közösségi szálláshely, 1 kemping, 56 magánszálláshely és 57 egyéb szálláshely üzemel. A Kormány egy tavaly elfogadott rendeletében határozta meg az egyéb-szálláshely mellett a magánszálláshely kategória fogalmát. Továbbá kötelezővé tették a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) használatát, valamint a 16 ágy alatti szállásoknál mobilapplikációval is segíti a nyilvántartás vezetését. Az előírás lehetővé teszi a forgalmai adatok naprakész mérését, és a vendégnyilvántartás online bevallását is. Módosultak a bírságolási tarifák is, például magánszálláshely esetében 100 ezer Ft, egyéb szálláshely esetében legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft, 21 ágy befogadóképesség felett [...]
A kormány célterületeket jelölt meg abban a tekintetben, hogy hol használná fel az EU-s támogatásokat a 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszakban, amelyben Budapest mellett a nyugati régió sem szerepel. – számol be hosszú és részletes írásában a Népszava, amely a birtokába került dokumentumokra hivatkozik és amellyel kapcsolatban az alábbi térképet is publikálta. A térképen jól látszik, hogy a főváros mellett Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megye maradna ki teljes mértékben abból az Uniós támogatásból, amely 2021 és 2027 között van hazánk számára ütemezve Brüsszelből és amely összeg egyébként a Kormányinfón elhangzottak szerint egyébként a mi pénzünk, ergo nem adomány. A Népszava ezt a térképet egy a szerkesztőségükbe eljutott prezentációból ollózta ki, amelyet megfogalmazásuk szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített. Ha a térképet nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy valóban nagy szükség van az ország azon részeinek a felzárkóztatására amelyek leszakadó térségeknek számítanak jelenleg Magyarországon és amelyek kiemeltnek számítanak a tervezet szerint, hiszen valahogy valóban jó lenne valami egyensúlyt teremteni végre minden téren, hiszen például pont az említett három “kimaradó” megye az, amelyben gyakorlatilag hazánk lakossága a megélhetését keresi és amely a belső migrációt és lakossági feszültségeket, a túlterheltségeket okozza. Persze ezek az Uniós támogatásnak nevezett tőkeinjekciók elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre, projektekre vannak szánva, azonban [...]
A kormány célterületeket jelölt meg abban a tekintetben, hogy hol használná fel az EU-s támogatásokat a 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszakban, amelyben Budapest mellett a nyugati régió sem szerepel. – számol be hosszú és részletes írásában a Népszava, amely a birtokába került dokumentumokra hivatkozik és amellyel kapcsolatban az alábbi térképet is publikálta. A térképen jól látszik, hogy a főváros mellett Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megye maradna ki teljes mértékben abból az Uniós támogatásból, amely 2021 és 2027 között van hazánk számára ütemezve Brüsszelből és amely összeg egyébként a Kormányinfón elhangzottak szerint egyébként a mi pénzünk, ergo nem adomány. A Népszava ezt a térképet egy a szerkesztőségükbe eljutott prezentációból ollózta ki, amelyet megfogalmazásuk szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített. Ha a térképet nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy valóban nagy szükség van az ország azon részeinek a felzárkóztatására amelyek leszakadó térségeknek számítanak jelenleg Magyarországon és amelyek kiemeltnek számítanak a tervezet szerint, hiszen valahogy valóban jó lenne valami egyensúlyt teremteni végre minden téren, hiszen például pont az említett három “kimaradó” megye az, amelyben gyakorlatilag hazánk lakossága a megélhetését keresi és amely a belső migrációt és lakossági feszültségeket, a túlterheltségeket okozza. Persze ezek az Uniós támogatásnak nevezett tőkeinjekciók elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre, projektekre vannak szánva, azonban [...]
2020. január 15-től, szerdától nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét. A rendelet szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni a vásárlók számára. Az ennél kisebb üzletekben a hús származását csak betűvel kell jelölni, azonban a rendelkezés a betűk méretéről is szól. fotó: MTI/Máthé Zoltán A rendelet kitér arra is, hogy a születés, a tartás helye és a vágás helye dönti el azt, hogy ki kell-e tenni a magyar zászlót, így tehát abban az esetben, ha ez a három megegyezik és az Magyarország, akkor származási helyként hazánkat kell megjelölni, mégpedig az említett nemzeti trikolórral. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni! A magyar rendelet vagy ha úgy tetszik szabályozás egy uniós jogszabályon alapul, amelynek magyarországi bevezetését szakmai szervezetek, az érdekelt gazdasági szereplők kezdeményezték még a 2019-es esztendő elején. A kezdeményezés indoklásában az is szerepelt, hogy a jelölések célja az, hogy a fogyasztók minél pontosabb tájékoztatást kapjanak a sertéshúsokról. Az előrecsomagolt termék vásárlása esetén a fogyasztó az említett származási helyről szóló információról egyébként már régóta tájékozódhat, hiszen azokon már jó ideje kötelező ezt [...]
2020. január 15-től, szerdától nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét. A rendelet szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni a vásárlók számára. Az ennél kisebb üzletekben a hús származását csak betűvel kell jelölni, azonban a rendelkezés a betűk méretéről is szól. fotó: MTI/Máthé Zoltán A rendelet kitér arra is, hogy a születés, a tartás helye és a vágás helye dönti el azt, hogy ki kell-e tenni a magyar zászlót, így tehát abban az esetben, ha ez a három megegyezik és az Magyarország, akkor származási helyként hazánkat kell megjelölni, mégpedig az említett nemzeti trikolórral. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni! A magyar rendelet vagy ha úgy tetszik szabályozás egy uniós jogszabályon alapul, amelynek magyarországi bevezetését szakmai szervezetek, az érdekelt gazdasági szereplők kezdeményezték még a 2019-es esztendő elején. A kezdeményezés indoklásában az is szerepelt, hogy a jelölések célja az, hogy a fogyasztók minél pontosabb tájékoztatást kapjanak a sertéshúsokról. Az előrecsomagolt termék vásárlása esetén a fogyasztó az említett származási helyről szóló információról egyébként már régóta tájékozódhat, hiszen azokon már jó ideje kötelező ezt [...]
NB I. B Zöld csoport, Fiú U20 – 18. forduló Tiszaújvárosi Phoenix Kosárlabda Klub U20 – SMAFC U20 2020. január 18. (szombat), 15.30 – Tiszaújvárosi Sportcentrum Játékcsarnok Farkas Dávid (beharangozó): „Ismét egy hosszú utazás után lépünk pályára, mely többször okozott már problémát, valamint sajnos a fásult kezdés is mostanában kezd a védjegyünkké válni, így nagyon
tovább →
NB I. B Zöld csoport, Fiú U20 – 18. forduló Tiszaújvárosi Phoenix Kosárlabda Klub U20 – SMAFC U20 2020. január 18. (szombat), 15.30 – Tiszaújvárosi Sportcentrum Játékcsarnok Farkas Dávid (beharangozó): „Ismét egy hosszú utazás után lépünk pályára, mely többször okozott már problémát, valamint sajnos a fásult kezdés is mostanában kezd a védjegyünkké válni, így nagyon
tovább →
Több tízezer madár bukkant fel a Fertőnél a közelmúltban. Az északról, több mint 4000 kilométerről érkező nagy lilikek a tél bizonyos részében összegyűlnek a nagyobb tavaink környékén.
Több tízezer madár bukkant fel a Fertőnél a közelmúltban. Az északról, több mint 4000 kilométerről érkező nagy lilikek a tél bizonyos részében összegyűlnek a nagyobb tavaink környékén.