KÖZPONTI BÁNYÁSZATI MÚZEUM
Sopron, Templom u. 2.

Városunk több mint egy tucat múzeumi kiállítása között különlegességnek számít a legnagyobb és legátfogóbb magyar bányászattörténeti kiállítás: a Központi Bányászati Múzeum. Az Esterházy barokk palota méltó helyet ad az értékes gyűjteménynek. A kiállítás megtekintését követően a múzeum mögötti városfalnál megbúvó bástyakert, a kis barokk zenepavilonnal alkalmat nyújt a pihenésre.

A múzeumi kiállítás 2001-ben az Év múzeuma pályázat külön díját nyerte el, mely az évszázadokon át európai jelentőségű magyar nemesfémbányászat emlékei mellett bepillantást enged az elmúlt évszázad bányászatának eredményeibe, technikai vívmányaiba.

A kiállítás legizgalmasabb része egy XX. század eleji bányavágat, ahová a látogatók is bebújhatnak, ezen kívül megnézhetik az őskori kovabánya eredeti méretű rekonstrukcióját, a középkori bányák szűk vágatait, s az elmúlt évtizedek legnagyobb jelentőségű bányászati technológiai újítását, a hidraulikus pajzs beépített elemeit is.

A gépek működő makettjei mellett figyelemre méltó az értékes, csillogó ásványgyűjtemény, s nagyon kedveltek a bemutató moziban nyaranta vetítésre kerülő régi bányászati oktatófilmek, játékfilmek. Magyarország ezeréves bányászatának történetét folyamatában bemutató kiállítás valóban alkalmas arra, hogy akár a hazai, akár a külföldi vendégek igazán jól érezzék magukat, hiszen a magyar mellett német, angol és szlovák nyelvű feliratozással, ill. kiállítás vezetővel várja látogatóit.

ERDÉSZETI, FAIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI GYŰJTEMÉNY
Sopron, Templom u. 4.

Látott már a XIX-XX. század fordulóján készült erdészeti szerszámokat, asztalos eszközöket, földmérő és térképészeti műszereket? Az Erdészeti Múzeumban mindezeket megtekintheti! A gyűjtemény részét képezi több olyan érdekesség, amely mindenki számára tartogat újdonságot.

Több millió éves megkövesedett-kovásodott fák darabjai, 1656-os térkép, 1800-as évek végéről származó iratok, nagyméretű terepasztalok, 1870-ben készített rovargyűjtemények, fából készült múlt századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek, makettek és még számos más csodálni való.

Az állandó kiállítás mellett különféle időszakos tárlatok várják az érdeklődőket. Az Esterházy család palotája, amelyben a kiállítás megtekinthető, 1921-ben nevezetes esemény helyszíne volt. A soproni népszavazás eredményét az antant hatalmak kiküldött képviselői itt állapították meg, mely végérvényesen eldöntötte Sopron Magyarországhoz való tartozását.

EVANGÉLIKUS MÚZEUM SOPRONI GYŰJTEMÉNYE
Sopron, Templom u. 19.

A több évszázados múltra visszatekintő soproni evangélikus gyülekezet története egyidős a magyarországi reformáció megjelenésével. A soproni evangélikus templom a türelmi rendelet után épült templomépületek egyik legkorábbi, kiemelkedő alkotása Magyarországon. Nagyméretű, széphangú orgonáján gyakran rendeznek hangversenyeket.

A gyülekezet lelkészei mindig különös figyelmet fordítottak a művészetek és a tudomány pártolására. A templom gazdag kincstára a hit gyakorlásával összefüggő magyar és külföldi alkotások és műtárgyak gyűjteménye. Az úrvacsorai kelyhek, kancsók, cibóriumok, gyertyatartók, oltárterítők egyenként mesterművek.

A soproni gyülekezet életének története festmények, kéziratok, könyvek és metszetek tükrében tárul a látogatók elé. Az arcképcsarnok a bemutatott személyek munkásságát egészen a XX. századig átfogja.

A templom mellett áll a hajdani paplak. Ez a kétemeletes barokk palota ad otthont az Országos Evangélikus Múzeum soproni gyűjteményének. Levéltára a XVI. század közepétől őrzi az iratokat, több mint hatezer kötetes könyvtára pedig kéziratos bibliákkal, a teológia tárgykörébe tartozó alapművekkel áll a kutatók rendelkezésére.

RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY
Sopron, Orsolya tér 2.

A gyűjtemény a Katolikus Konvent tulajdonában és kezelésében áll. A kiállítás létrehozói az eredeti helyükről kikerült, megrongálódott tárgyakat megmentették, azokat restaurálás után a művészettörténet, a kutatók és a nagyközönség számára elérhetővé tették.

A gyűjtemény gazdag anyaga az egykori orsolyita zárda oratóriumtermében tekinthető meg, melynek összeállítása elősegíti a soproni barokk művészetről alkotott kép pontosítását. A témacsoportokba rendezett, jórészt barokk szakrális tárgyakat korábbi és XIX. századi emlékek egészíti ki.

A kiállítás gerincét a megőrzött liturgikus tárgyak gazdag összeállítása adja. A kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, keresztek, mise és keresztelő kancsók, pásztorbotok közül több valódi ötvös remekmű.

A szobrok és a megtekinthető oltárrészletek mesteri kezekre vallanak. Több kiállított festmény közül az egyik legértékesebb Martin Altamonte képe, amelyen Szent Domonkos átveszi a rózsafüzért. A barokk korból származó viseletek – miseruhák, díszpalástok – gazdag hímzései jól érzékeltetik az egykori gazdagságot.

SOPRONI HORVÁTH JÓZSEF GYŰJTEMÉNY
Sopron, Hátsókapu 2., “Cézár-ház”

A művészettörténet-írás „Sopron nagy festője”, ”Az akvarell klasszikusa”, ”Az akvarell poétája” jelzőkkel illette Horváth Józsefet (1891–1961), akit a szeretett város és az emlékezés utólag tisztelt meg a Soproni előnévvel. Nem a város szülötte, de az itt leélt, munkában töltött művészélet igazi sopronivá tette.

Soproné az életműve is, melynek legszebb akvarelljeiből szerveződött ez az állandó kiállítás. A festőművész a Képzőművészeti Főiskolán és Nagybányán tanult. Műfajteremtő mestere lett választott festési módszerének, az akvarellnek. Életművének érdeme, hogy a vízfestést az olajfestészettel egyenrangúvá emelte.

Mondanivalóját a festői naturalizmus nyelvén fejezte ki. Témáiban mély emberi érzések kifejezésére, technikájában az anyag átszellemesítésére törekedett. Minden témakörben maradandót alkotott, de hírét és szakmai sikerét páratlan akt- és zsánerképeinek köszönhette.

Ezekben teljesedett ki az őt mindenki mástól megkülönböztető művészi teljesítménye, melynek – ma már tudjuk – sem elődje, sem követője nem akadt. Hagyatékát, amelyből özvegye formált emlékmúzeumot a soproni Caesar-házban őrzik.

ZETTL-LANGER GYŰJTEMÉNY
Sopron, Balfi u. 11.

Több mint 120 évvel ezelőtt, egy fiatal férfiú választás előtt állt, vagy festőművész lesz, vagy apja tanácsát követve átveszi az 1844-ben alapított családi szeszfőzdét és ecetgyárat. A fiatal Zettl Gusztáv /1852-1917/ tisztelve szüleit, az utóbbit választotta, azonban sohasem adta fel a művészettel kapcsolatos elképzeléseit.

A bécsi festőakadémia rendkívül tehetséges tanítványa volt, s a festészet iránti rajongása végigkísérte életét. Művészi fejlődésére nagy hatással voltak külföldi tanulmányútjainak tapasztalatai. Nemes hajlandóságú műkedvelőként az igazi, nagystílű művészet rajongó lelkű megértőjévé vált, s az időközben megnövekedett gyári bevételből régiségek gyűjtésébe kezdett.

Nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a soproni ásatások munkájába, ahol minden épülő ház alapozásánál gazdag római leletekre lehetett bukkanni, s a múlt századi Sopron polgárházai a biedermeier bútorok, antik képek, ónedények, porcelánok gazdag tárházai voltak. Zettl Gusztávot a sors hosszú élettel ajándékozta meg, így a festés iránti szenvedély mellett a gyűjteménye anyagát is tovább gazdagíthatta.

Művészeti és szellemi örökségét leszármazottai – az itt lakó ükunoka és családja -, valamint egy közhasznú alapítvány ápolja. A lakásgyűjtemény változatlan formában 1955-től áll nyitva a nagyközönség előtt.

A család tagjai a város és környékének történetét az őskőkor, a középkor és az újkor tárgyain keresztül mutatják be. A kiváló üvegművészetről árulkodó ablakok, a faberakásos mennyezet a lakásnak egy különleges, romantikus színezetet kölcsönöznek.

A gazdag gyűjtemény sokféleségét a csiszolt üvegek sokasága, a korabeli bútorok szépsége, a habán korsók, a fajansz és porcelánedények, a különleges fegyverek, cégérek, óntárgyak, könyvek és értékes festmények adják. A művész dolgozó szobájának érintetlen lakrésze bemutatja, hogyan lehet egyedi megoldással meghitt otthont varázsolni.

PÉKMÚZEUM
Sopron, Bécsi utca 5.

A külvárosi területeket, melyeket az idők során szintén várfalak védték, őstermelő gazdapolgárok és kézművesek népesítették be. A Balfi, Bécsi, Fövényverem és Halász utcán sétálva érezni lehet a hajdanvolt gazda negyed egyedi hangulatát.

A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pékmúzeum, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal. 1686-1970-ig a ház tulajdonosai pékek voltak, majd a város a berendezések helyszínen történő megtartásával megnyitotta ezt a kiállítást.

A pékház jobb oldali szárnyában helyezkedik el maga a pékség. A tüzelőhelyiségben a hatalmas kemence látható, a sütőszobában dagasztóteknő, kelesztő ládák, szakajtók állnak készen a szinte azonnali munkakezdésre.

A hajdani lisztraktárat a XIX. század végén – a vasárnapi séta és a délutáni beszélgetés kívánalmainak megfelelően – cukrászműhellyé alakítottak át. Az éjszakai munka rövid pihenői alatt sem mehetett messze a mester a műhelytől, ezért egy kis szunyókálásra külön deszkakamrát választottak le.

Az utcai szoba volt a kenyérbolt, ezt később kettéosztva cukrászdát alakítottak ki, melynek berendezései szintén eredetiek. A pékcsalád lakásába a boltozatos kapubejárattól jobbra lehet bejutni, bútorzata a XIX. század végi iparos-gazdapolgár család életmódját, lakáskultúráját mutatja be.

A város épített értékei mellett csodálatos természeti környezete ejti rabul az idelátogatót. A parkerdő fajtagazdagságát a három különböző növény-, illetve állatföldrajzi tájegység találkozása adja, melynek központi része a Károly–magaslat, tetején a kilátóval.

Az erdőt sűrűn behálózó turistautakon a természet számos apró csodájával lehet megismerkedni. Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly, lelkes városszépítő, 1876-ban saját költségén építtette.

Az újabb, 23 méter magas terméskő kilátó első emeletén színvonalas emlékkiállítás tekinthető meg, amely három európai ismertségű természetkutató – Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán – munkásságát, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeit mutatja be.

A kilátótorony két felső szintjéről egész Sopron belátható, távolabb a Szárhalmi-erdőrésszel, mögötte a Fertő tó csillogó víztükrével. A pompás kilátást balról a Wienerwald kontúrja, nyugatra a Schneeberg havas tömbjei koronázzák.

első rész