Lócs település a Pós- patak mellett fekszik, Büktől 6 km.-re. Ezen a területen az ősidők óta élnek emberek. A Nagyhatalom nevű magaslaton kerültek elő késő bronzkori sír és cseréptöredékek, ez a lelőhely egy vezető ember temetkezési helyét sejti.

A Lócs név vadászattal kapcsolatos Szláv eredetű (lovci) jelentése fogók, vadászok. A honfoglalás előtti időkben valószínű, hogy itt szláv település állt, lakói vadászó, halászó szolganépek voltak.

A honfoglalás után, pedig török nyelvű segédnépek csatlakoztak a magyarokhoz és szállták meg a vidéket. Első írásos említése 1239.-ből származik ekkor Louch alakban, említik a települést. A 15. században a falu Alsó- és Felsőlócsból állt, ez a két falurész a 18. századig létezett.

Az evangélikus hitet a 16. században vette fel a lakosság. 1605.-ben a Bocskai- felkelés során feldúlták a császári zsoldosok a települést. 1910.-ben a Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott 508 lakossal, 40 évvel később csatolták Vas megyéhez.

Nevezetesség

• Római katolikus templom.