Nem egyszeri karbantartás, hanem folyamatos munka: a határsáv tisztítása jogszabályban előírt rendőrségi feladat, amelyet nemzetközi szerződés is előír. A beszerzés szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság két alkalomra rendeli meg a szolgáltatást 2020-ra. Rövid ízelítőt adunk a határszakaszok kezeléséről. Magyar-osztrák zöldhatár Zsira és Lutzmannsburg (Locsmánd) között. Fotó: Koszorú Mihály / cyberpress.hu Az egyes országhatárok többféle funkciót is ellátnak, azonban mindkét állam részéről alapvetően politikai és közizgatási szerepet töltenek be, éppen ezért annak pontos jelölése kiemelt feladat. A trianoni békediktátumot, és az azt követő államszerződéseket követően az 1922-1924. években a helyszínen állapították meg a magyar-osztrák határszakasz pontos menetét. Az államhatár 355,1 km hosszú, amely A, B, C szakaszból és mintegy 17 alaszakszból áll. A Magyarország és Ausztria közötti az államhatár láthatóságának biztosításával összefüggő kérdéseket a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között 1964. október 31-én aláírt szerződés tartalmazza, melyet az 1965. évi 10. törvényerejű rendelet hirdetett kis. Ezt később 1987-ben és 2002-ben is módosították. Érdekesség, hogy ez a bilaterális határszerződés úgynevezett vegyesbizottság működtetését is előírja, melyet feladatokkal ruház fel, hogy a határszakasz felismerhető állapotban tartsák: szükség esetén felújítsák azt, pótolják, helyreigazítják az elmozdult határköveket, vagy éppen ahol az államhatár menete nem eléggé látható, pl. különösen a Fertő tóban, ott póthatárjeleket helyezzenek el. Természetesen önhatalmúlag nem változtathatják meg [...]