Időpont: 2011.04.15 19:00
Helyszín: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

SZAKCSI JR. TRIÓ, BINDER KÁROLY – VARGA GÁBOR KÉTZONGORÁS KONCERTJE

A Szakcsi Trió előadása színpadi remekmű. Hangszínezetük leleményes, játékuk technikailag hibátlan, magabiztos és teljesen egységes. Zenéjük kivételes improvizációs tehetséget tükröz.
Programjukban saját kompozíciók és klasszikus standardek modern hangvételű feldolgozásai váltakoznak.
Ifj. Szakcsi-Lakatos Béla – zongora I Balázs Elemér – dob
Pecek Lakatos Krisztián – nagybőgő

Binder Károly és tanítványa, Varga Gábor két zongorán ad elő közösen és szólóban saját kompozíciókat, illetve két zongorára írt négykezes darabokat. Varga Gábor előszeretettel kalandozik a dinamikus, páratlan ritmusok világában, míg Binder Károly zenéjében a mélyértelmű és nagyívű kompozíciós értékek között gyakran felismerhetőek népzenei motívumok, Bartók és Kodály zenei öröksége.

A rendezvényt támogatja a

MAGYAR JAZZ SZÖVETSÉG

Sopron városa mély megrendüléssel értesült a Japánt sújtó természeti katasztrófáról. A világot bejárt felvételek minden jóérzésű embert megdöbbentettek. Sopron város, japán testvérvárosi kapcsolatán keresztül méginkább érintettként, adománygyűjtést szervez a testvérvárossal, Kazunoval közösen, továbbá a katasztrójasújtotta térségből japán fiatalok ellátását is vállalja

bővebben

Esti beszélgetés Hegyi Barbarával és Zoránnal
Helyszín: Hotel Szieszta
Időpont: 2011.március 19. 18.00

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak

A Lőver szó eredete, jelentése, használata.

A Lőver szónak a soproniak névhasználatában három jelentését ismerjük. Területet, kertet és házat egyaránt jelent. Az Alsó és Felsőlőver egymástól elváló fogalmai igazolják a kissé szokatlan hangzású többesszámot: Lőverek.

Egyébként a lőver általában kert, de ha valaki azt mondja, hogy épített egy lővert, akkor a házra gondol. A területre utaló Lővert nagy betűvel írjuk, a kertre és a házra vonatkozó lőver szó kisbetűs.

bővebben

A soproni színjátszásról már 1412.-ből ismerünk adatokat.

Az ország második kőszínháza, 1769.-ben épült fel a városban. Lakos János Hunyadi László című darabját 1792.-ben adták elő Sopronban, mely magyar nyelvű darabként került színre. bővebben

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. Az ország egyik legősibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között.

Az ország egyik legősibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között. A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel.

A Nyugat-magyarországi Egyetem nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény. 2008. január 1.-jén jött létre a Nyugat- magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével. Jelenleg tíz karral rendelkező intézmény. bővebben

A Soproni Kórház építése 1910-ben, a kórház mai helyén kezdődött. A város szélén ugyan, de a legforgalmasabb főút mellett és a Győr-Sopron-Ebenfurti vasútvonal közvetlen közelében. 1915-ben az uralkodó I. Ferenc József hozzájárul, hogy az épülő kórház Erzsébet királynő nevét viselje. Az Erzsébet Kórház megnyitásakor, 1919. június 23-án, négy osztály kezdte meg működését, sebészet, belgyógyászat, bőr és nemibeteg osztály valamint szülészeti és nőgyógyászati osztály. bővebben

1809-ben a magyarul egy szót sem tudó soproni poncichterek nem sejthették, hogy a lakásaikba bekvártélyozott napóleoni katonák, akik csak terhet és szenvedést jelentettek a városnak, utódaiknak milyen nagyszerű örököt hagynak. Történt pedig akkor, ahogy a nép emlékezete megőrizte, hogy a katonák élvezték a magyar hon ízletes és bőséges kosztját és a soproni történelmi borvidék ízeit. bővebben

Az 53.000 lakosú Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. A Dunántúl északnyugati kiszögellésében helyezkedik el, a Fertő-tó medencéje és a Soproni-hegység között. Ausztriától 6 km választja el, ezért nevezik az ország nyugati kapujának. bővebben