A napsütés mellett többször várható eső, kissé mérséklődik a szokatlan meleg, de továbbra is többfelé lesznek 20 fok közeli értékek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.  illusztráció / fotó: Leczovics Zsolt – cyberpress.hu archívum   Hétfőn és kedden inkább szűrt napsütésre van kilátás, csapadék nem valószínű. Ugyanakkor a szél napközben az ország középső részein megélénkül, néhol meg is erősödik. A leghidegebb órákban hétfőn 5-10, kedden 3-10 fok lesz.  Kedden is – az éjszaka képződő köd megszűnése után – napos idő várható többnyire kevés felhővel, de főként északkeleten, keleten helyenként csak lassan oszlik majd fel a köd. Csapadék nem valószínű. A délkeleti szél időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 15-22, kedden 15-20 fok között alakul. Szerdán és csütörtökön az éjszaka képződő köd megszűnése után napos idő várható többnyire kevés felhővel. Csapadék nem valószínű. Szerdán a legalacsonyabb hőmérséklet többnyire 3-10, csütörtökökön 3-9 fok között várható. A nappali maximumok szerdán 14-19, csütörtökön 12-18 fok között alakulnak. Pénteken reggel ködös idő valószínű, majd változóan felhős lesz az ég, több-kevesebb napsütésre is számíthatunk. Csapadék nem várható. A minimumhőmérséklet 1-7, a maximumhőmérséklet 12-17 fok között valószínű. Szombaton változó mennyiségű és vastagságú felhőzet alakul ki, főként reggel [...]

A Jereván lakótelep Szent Imre temploma 2018. november 4-én, vasárnap ünnepelte búcsúját, melyen kérte védőszentjének közbenjárását.

A Jereván lakótelep Szent Imre temploma 2018. november 4-én, vasárnap ünnepelte búcsúját, melyen kérte védőszentjének közbenjárását.

Országszerte számos megemlékezést, koszorúzást, mécsesgyújtást tartanak ma az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon

Országszerte számos megemlékezést, koszorúzást, mécsesgyújtást tartanak ma az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon

November negyedikét,  amikor az 1956-os események áldozatairól emlékeznek meg hazánkban és szerte a világ bármely táján élő magyarok, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá, amikor is emlékezünk és tisztelgünk a hősök előtt.  A nemzeti gyásznapon félárbocra engedték Magyarország lobogóját a Kossuth téren a Parlament előtt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján. A kegyelet jeleként a lobogó egész nap félárbocon marad. MTI/Kovács Tamás   Magyarországon 1956. október 23-án a békés tüntetéssel kezdődő majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarország tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A magyarok küzdelmét és sorsát azonban a szovjet Vöröshadsereg katonai inváziója pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány felmondta a Varsói Szerződést és kinyilvánította Magyarország semlegességét. Mint az kiderült erről a beavatkozásról – megszállásról –  már október 31-én döntöttek Moszkvában, és onnantól kezdve már folyamatosan érkeztek a szovjet csapatok Magyarországra, felkészülve a felkelés leverésére. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest illetve  a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői [...]

November negyedikét,  amikor az 1956-os események áldozatairól emlékeznek meg hazánkban és szerte a világ bármely táján élő magyarok, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá, amikor is emlékezünk és tisztelgünk a hősök előtt.  A nemzeti gyásznapon félárbocra engedték Magyarország lobogóját a Kossuth téren a Parlament előtt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján. A kegyelet jeleként a lobogó egész nap félárbocon marad. MTI/Kovács Tamás   Magyarországon 1956. október 23-án a békés tüntetéssel kezdődő majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarország tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A magyarok küzdelmét és sorsát azonban a szovjet Vöröshadsereg katonai inváziója pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány felmondta a Varsói Szerződést és kinyilvánította Magyarország semlegességét. Mint az kiderült erről a beavatkozásról – megszállásról –  már október 31-én döntöttek Moszkvában, és onnantól kezdve már folyamatosan érkeztek a szovjet csapatok Magyarországra, felkészülve a felkelés leverésére. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest illetve  a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői [...]

Kedves Szurkolók, barátok, barátnők, haverok, szomszédok, iskolatársak, osztálytársak, ismerősök! Arra buzdítunk mindenkit, hogy lelkes szurkolóvá váljon, értse és élvezze a kosárlabda szépségeit, és szurkoljon látványosan és „hallványosan” annak a csa...