A település Vas megyében, a Kőszegi kistérségben Kőszegtől 6 km.-re található, a Borzas patak szomszédságában.

Határában kőkorszaki és római emlékeket találtak, ezek is bizonyítják, hogy az őskorban is lakott volt a terület. 1248.-ban említik először írásos oklevelek Cha alakban.

Csói Márton volt az első ismert földesura a településnek. A nemes előtaggal először 1511.-ben , Nemes Cho néven említették. 1594-ben a Csói család 14 tagjának volt itt birtoka, érdekesség, hogy a nemesi lakosok 1641-ben, 18 pontban szabályozták a viselkedési és közösségi viszonyokat maguk közt.

A nemes előtag a falut megkülönbözteti a 16. században alapított Pusztacsótól is. A soproni országgyűlés 1681.-ben döntött arról, hogy a protestánsok megyénként két templomban fojtathatnak vallásgyakorlatot. Nemescsót jelölték ki (Nemesdömölk mellett) artikuláris helynek a Vas megyei evangélikusok szabad vallásgyakorlására.

A megye többnemzetiségű protestáns hívői, itt tarthatták istentiszteleteiket. A XVIII. század folyamán fontos szellemi központ alakult itt ki. A községnek kiemelkedő lelkésze volt Ács Mihály, Sartoris János, pedig több énekeskönyvet adott ki és megalapította a latin iskolát, melyhez az árvaház is kapcsolódott. 1784.-ben épült meg az evangélikus templom. 1910.-ben

Vas vármegye kőszegi járásához tartozott a település, 421 lakossal.

Nevezetességek

• 1784.-ben épült evangélikus templom, amely késő barokk stílusú

• 1876.-ban épült a római katolikus templom

• Weöres-kastélya.