A település a Kisalföld szélén a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik.1256.-ban említették az írásos oklevelek a falu nevét először. 1350.-től a Kanizsai család, majd a Násdy család birtokolta a falut, később királyi bírtok része lett. Az Eszterházyak 1683.-tól birtokolták a települést.

A lakosság évszázadokon keresztül halászatból élt, a környék egyik legnagyobb halásztelepülése volt. A faluban gyakori volt a tűzeset, így az Önkéntes Tűzoltó Egyesület már 1889.-ben megalakult.

A néprajzi kiállítás a művelődési házban látható. 1590.-ből származó egyházi összeírásból kiderül, hogy a településen már volt templom, 1680-ban leégett, majd újjá építették. A templomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.

A községben a lakosság száma a XIX. Században növekedett 1960.-tól a falu folyamatos fejlődésnek indult.