Gróf Széchenyi István 220. születésnapjának évében díjlovagló verseny, a Széchenyi Ilonáról elnevezett Ilona majorban Hidegségen.
2011. július 16 – 17. között Országos díjlovagló versenyt rendezünk Hidegség, Ilona majorban, melyre nagy szeretettel hívjuk meg Önt és kedves Családját. bővebben
Helyszín : Fertőrákosi Barlangszínház
Műfaj : Táncelőadás
Belépődíj :
I. kategória (B, C, D szektor) 5.000 Ft
II. kategória (E, D szektor) 4.000 Ft
III. kategória (A, E szektor) 3.000 Ft
Műsor
A tüzes temperamentumú, elsöprő energiájú szuperprodukció a világ legnagyobb színpadai után most a Barlangszínházban!
Helyszín : Fertőrákosi Barlangszínház
Műfaj : operett három felvonásban
I. kategória (B,C,D szektor) 5.000 Ft
II. kategória (E,D szektor) 4.000 Ft
III. kategória (A,E szektor) 3.000 Ft
Műsor
Mi muzsikus lelkek, Most, amikor minden virág nyílik, Gyere, te nímand!, Van a Bajza ucca sarkán egy kis palota, Látta-e már Budapestet éjjel, Asszony, asszony, csókos asszony, Asszonykám, adj egy kis kimenőt!, Los Angeles, Éjjel az omnibusz tetején – ugye ismerősek ezek a dalok!?
TÖRTÉNET
Pesten, a Józsefvárosban, a Nagytemplom utcában Katóka ünneplésére készül a háznép. Katóka, teljes nevén Pünkösdi Kató, ugyanis színinövendék és éppen előadása volt a színházban, ahol a Csókos asszony című operett címszerepét játszotta. Nevelőapja, Kubanek Tóbiás hentesmester és a háznép Katóka és Dorozsmai Pista eljegyzését szervezi.
Közben Báró Tarpataky, a híres mecénás érkezik a Nagytemplom utcába, mert látta Katókát a délutáni előadáson. A bárónak nagyon tetszett, és meghívja a lányt Bajza utcai palotájába. Katóka nem fogadja el a meghívást.
Dorozsmai nem tudta visszaszerezni a zálogba adott jegygyűrűket, ezért elmenekül az eljegyzésről egy esti privát orfeumi fellépésre.
Az eljegyzésre összegyűlt vendégek már csak a vőlegényt várják, de ő nincs sehol. Katóka teljesen összeomlik, és elrohan a Nagytemplom utcából a Bajza uccába…
SZEREPLŐK
| Báró Tarpataky | Huszti Péter Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész |
| Pünkösdi Kató | Kékkovács Mara |
| Dorozsmay Pista | Homonnay Zsolt |
| Ibolya Ede | Peller Károly |
| Hunyadiné | Oszvald Marika Érdemes és Kiváló művész, Erzsébet-díj, Hevesi Sándor-díj, |
| Rica – Maca | Szendy Szilvi |
| Kubanek, hentes | Faragó András |
| Salvotore, főkomornyik | Jantyik Csaba |
| János, házmester | Oláh Tibor |
| Hédi, orfeumi lány | Bódi Barbara |
| Tűzoltó | Magasházy István |
| Józsefvárosi háznép, hentes legények, szomszédok, lakájok, vendégek | Közreműködik: az Operettszínház ÉNEK- és BALETTKARA, valamint az Óbudai Danubia Zenekar |
| ALKOTÓK | |
| Rendező: | Böhm György Jászai – Mari díjas |
| Rendezőasszisztens: | Angyal Márta |
| Koreográfus | Bakó Gábor |
| Koreográfus-asszisztens: | Szűts Rita |
| Zenei vezető: | Silló István |
| Vezényel: | Silló István |
| Dramaturg: | Kállai István |
| Díszlet: | Túri Erzsébet |
| Jelmez: | Kemenesi Tünde |
| A Los Angeles c. dal szövegét írta: | Harmath Imre |
Előadások időpontjai:
Július 1. péntek 20:30
Július 2. szombat 20:30
Információ és jegyvásárlás:
Cím: 9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1. (Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ)
Jegyiroda nyitvatartás: hétfő-péntek 9 – 17 óráig , szombaton 9-12 óráig
Tel.: +36 99 / 517-517, 517-518
Fax: +36 99 / 517-542
E-mail: jegyiroda@prokultura.hu
Online jegyvásárlás: http://prokultura.jegy.hu
2011 Június 29. – Július 2.
A leggyakrabban feltett kérdés a VOLT Fesztivállal kapcsolatban talán az esemény nevére vonatkozik. „Miért éppen VOLT?” Valamikor a ’90-es évek elején nagyjából húsz számot élt meg a VOLT névre hallgató popkulturális magazin, amely a rendszerváltás utáni években igazán új színfoltot hozott a hazai lappiacra. bővebben
Az Ezeregyév az első egész estét betöltő produkció, mely a magyar történelmet dolgozza fel a Honfoglalástól napjainkig 260 kosztümre, fénytechnikára és fergeteges zenére épülve.
Történelmi áttekintés
Az Életben betöltött szerepünket a bennünk élő jó és rossz keveréke határozza meg. Az egyén befolyásolja a közösségek és a társadalmak alakulását. Ez a szerepvállalás múltat, jelent és jövőt teremt, alakítja történelmünket, törté-netünket. bővebben
Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kíséri az idei, 19. VOLT Fesztivált, amely június 28-tól július 2-ig várja vendégeit Sopronba. A világsztárok tömegét – mások mellett Moby-t, a 30 Seconds To Mars-t, a My Chemical Romance-t, a SUM41-t, a Pendulumot és Paul Kalkbrennert – felvonultató esemény egyben az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége hivatalos záróbulija is.
Most hunyja le a szemét néhány percre, és képzelje el, amint egy rövid időre kiszakad a hétköznapok könyörtelen világából! Egy nyitott elektromos kisbusz kényelmes bőrülésén ül. Sopron nevezetességei közel kerülnek Önhöz. A hangszóróból áradó lágy hang ismerteti a látnivalókat.
Az 53.000 lakosú Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.
Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemléki védelem alatt áll.
Sopron környékén a bortermelés több mint 2000 éves múltra tekint vissza. 2004 óta Sopron hivatalosan is a „Kékfrankos fővárosa” cím büszke birtokosa.
A Bécsi külváros a soproni gazdapolgárok vagy poncichterek és kézművesek negyede. Itt épült fel Sopron legelső temploma, majd további három templom. Ezért a Bécsi külvárost templom negyednek is nevezik.
A Római Birodalmat védelmező légiósok a III. századtól a városokat városfallal vették körül. Scarbantia városfalának helyét a Borostyánkő-út határozta meg. Két kapun keresztül lehetett Scarbantiába bejutni. A kapuknál fegyveres őrök teljesítettek szolgálatot. A várfal erősségének és a városlakók küzdelmének köszönhetően Sopront ritkán sikerült bevennie az ostromlóknak.
A Várkerület a régi várárok külső peremén jött létre, a régi városfalak ívét követve. A 12. századtól kezdve a város kereskedelmének fő színtere.
A Tűztorony Sopron jelképe. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható.
A Fő tér minden épülete műemlék. Sopron egyik legszebb épülete a Storno-ház. A család három nemzedéke rendkívül gazdag és értékes magángyűjteményt hozott létre.
A Lackner- vagy Generális-ház Sopron híres polgármesterének volt a lakhelye. Másik elnevezése onnan ered, hogy ebben a házban szállásolták el évszázadokon keresztül a város katonai parancsnokait.
A Fabricius-házat egy római kori középület maradványain emelték a középkorban. Fabricius Endre – mint líceumi diák – látta el a Sopronban katonáskodó Petőfit könyvekkel.
A Patika-házban a 16. századtól működött az Angyal Patika. Neves orvosok és gyógyszerészek éltek falai között.
A Gambrinus-házat tartják Sopron legrégebbi városházának. Az erkély mögötti szobában jegyezte le Gugelweit János, városi jegyző a Soproni virágéneket, amely a magyar nyelvű világi költészet legrégibb példája.
A Fő téren álló Kecske-templom több építési korszak jegyeit viseli magán. Az épület három koronázás és öt országgyűlés színhelye volt a történelem során.
A Fő tér közepén álló Szent Háromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. A fogadalmi szobrot a 18. század végén fellépett pestisjárvány idején emelték.
Kirándulásunk során felkeressük Fertőrákost is. Fertőrákos Soprontól 7 kilométerre, a Fertő partján fekszik. Természeti és történelmi emlékeiért turisták tízezrei keresik fel évről évre.
Fertőrákos környékét már a rómaiak is kedvelték. Ebből a korból származik a Magyarországon egyedülálló Mithras- szentély is, amely az egykori Scarbantia környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.
1002-ben lett a győri püspökség birtoka a település. Szép fekvése, jó levegője, a festői Fertő közelsége indíthatta a püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt maguknak. A kastély nyári rezidenciaként, olykor menedékként szolgálta a győri püspököket. A régi városfalakkal határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll.
A fertőrákosi lajtamészkő a történelem során a közeli és a távolabbi környék kedvelt építőköve volt. Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. Amikor az 1. világháború után a műkő és a vasbeton elterjedt, egyre jobban kiszorult az építkezéseknél a terméskő.
A fertőrákosi kőfejtőben 1948-ban megszűnt a bányászat. Az utókornak egy hatalmas katlan és ehhez kapcsolódó gigantikus termek földalatti labirintusa maradt vissza. Itt alakították ki a Barlangszínházat, amely 1970 óta a Soproni Ünnepi Hetek előadásainak egyik helyszíne.
Ön is szívesen felkeresné ezeket a helyszíneket? Akkor miért ne szakítana rá időt? Legyen része Önnek is egy felejthetetlen soproni kirándulásban!
Ismerje meg Ön is Szerdahelyi Gergely idegenvezető soproni kirándulóprogramjait!
A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon.
A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.
A Fertő az eurázsiai sztyep tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között.
Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el.
A Fertő-Neusiedler régió viszonylag kis területén különböző klimatikus viszonyok uralkodnak; a kontinentális, a szub-mediterrán és az alpesi éghajlati hatások találkozása változatos növény- és állatvilágot eredményez.
A tó partját a kontinentális szikes tavakra és tengerpartokra jellemző sótűrő vegetáció díszíti. A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madár-paradicsom.
A tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdő maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejéből.
Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertőrákosi kőfejtő ma színházi- és operaelőadások különleges díszlete. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete.
A Fertő-tó közelében található települések – Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő – középkori eredetűek. A környék jelentős kastélyai a XVIII. században épültek.
A fertődi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzőként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a “legnagyobb magyar” életművét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertőbozra. A klasszicista Gloriettről páratlan kilátás nyílik a tóra.
A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.
A táj állandó változását az itt élők mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez.
A Fertő-tó – Neusiedler See környéke olyan egyedülálló, természeti és földrajzi fejlődés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követő népcsoportok kultúraváltásainak.
A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet nem jellemez a földrajzi megosztottság.
SOPRONI SÖR – SOPRONI SÖRGYÁR
9400 Sopron, Vándor Sándor u. 1.
Sopron környékén nemcsak a bornak, hanem a sörnek is nagy hagyományai vannak. A sörgyártásra utaló első írásos emlékek a XVI. századból valók.
A soproni sörgyárat, Első Soproni Serfőzde és Malátagyár néven Lenck Gyula alapítja 1895-ben, a Brünni Serfőzde Részvénytársasággal közösen. 1918-ban a gyár fuzionál a Nyugat-magyarországi Serfőzde és Malátagyár Rt-vel. 1949-ben az államosítást követően, a gyár Soproni Sörgyár Nemzeti Vállalat elnevezéssel önállósul.
1971-ben a gyár csatlakozik az összes magyar sörgyárat magába foglaló Magyar Országos Söripari Tröszthöz. 1982-ben, az akkor már 500.000 hektoliter éves értékesítéssel bíró gyár, újra önálló lesz.
1992-ben a privatizáció során a gyár újra részvénytársaság lesz, majd a Brau Union Göss-Reininghaus Österreichische Brau AG. megszerzi a részvénytöbbséget. 1993-ban nagy fejlesztési program indul, melynek köszönhetően a gyár technológiája eléri a világszínvonalat.
1994-ben megtörténik az elsőbbségi részvények tőzsdei bevezetése. 1997-ben a Soproni Sörgyár Rt. fúzióra lép az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársasággal, és nevét megtartva folytatja működését.
1998. január 1-én a Soproni Sörgyár Rt. a konszernhez tartozás jegyében nevét Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatja.
2007.-ben a Soproni Sörgyár a Heineken tulajdonába kerül
A Soproni Sörgyár nemzetközi elismerései, Monde Selection Aranyérmek:
Sopron a múzeumok városa, múzeumváros. Mennyire találó ez a megállapítás! A belső városrész kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves kapui, míves erkélyei, műemlékei, középületei és az elő-elő bukkanó városfalai egyedülálló művészeti egységet alkotnak. Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városaként méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. A Fő tér különleges hangulatát színeinek és fényeinek játékossága adja, mely egy tavaszi napsugaras reggelen vagy egy aranysárga őszi délutánon a legszebb.
Először útikönyv nélkül – csupán a hangulatnak engedve – érdemes bejárni a történelmi városrész utcáit, benyomásokat szerezni egy-egy kapualjba bekukkantva. A legkülönbözőbb korokat és stílusokat képviselő emlékek a várost járó idegent azonnal rabul ejtik. A gótikus, barokk és reneszánsz építészeti megoldások mellett itt egyszerre jelen van a borpincékkel kialakított falusias városrészek hangulata.
A múzeumok és gyűjtemények értékes kiállítási anyagai teljes körű képet adnak Sopron történelmi emlékeiről, gazdag kultúrájáról és élénk művészeti életéről.
TŰZTORONY
Sopron, Fő tér 1.
Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált.
Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A város lakóinak figyelmét felhívták az idegen bort szállító szekerek és a katonák közeledtére. A muzsika terén is megmutatták tehetségüket, hiszen a városi tanáccsal kötött szerződés szerint esküvőkön, temetéseken és a városi mulatságokon ők szolgáltatták a zenét. A soproniakat az idő múlására trombitaszóval a körerkélyről negyedóránként figyelmeztették, a XVI. századtól pedig a toronyórát is kezelték. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és királynői koronázás emlékére.
A torony tetejére – csak a nagy tűzvész után – Lipót császár neve napjára rendezett ünnepség alkalmával került. 1893-ban, amikor a régi városházát lebontották, a torony alapja megingott, megerősítésére Schulek Frigyes építész tervei alapján a széles kaput befalazták.
A Tűztorony a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozásukat. Az esemény emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült, felette a szoborcsoport “Hungária előtt hódoló soproniak” Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása. A látogatók közel 200 csigalépcső után, az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában.
STORNÓ-HÁZ, STORNÓ-GYŰJTEMÉNY
Sopron, Fő tér 8.
Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége ez a palotaszerű barokk sarokház. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik 1482-83 telén Mátyás királyt is vendégül látták, midőn Bécset ostromolta. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics címerrel díszített toszkán féloszlopokkal közrefogott kosáríves kapu és a remekmívű Pelikános kopogtató. A XV. században a házban Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt működött.
A család Svájc Tessin tartományából származik. Idős Storno Ferenc 1821-ben Kismartonban született és Landshutban nevelkedett. Korán megmutatkozott rajztehetsége, ám a szegény kéményseprő család nem tudta taníttatni, így folytatni kényszerült apja mesterségét, de minden szabadidejét rajzolással töltötte.
Vándorlásai során 1845-ben telepedett le Sopronban, ahol azonnal munkába állt egy kéményseprő mesternél. Annak halála után az özvegyet feleségül vette, így a vállalkozás megélhetését biztosította. Pártfogói révén, akik felismerték és méltányolták művészi tehetségét, csakhamar a Monarchia egyik legkeresettebb restaurátora lett. Az 1850-es években hónapokat dolgozhatott Bécsben, ahol műemlékek felmérésével, tárgyak tervezésével foglalkozott, többek között Habsburg Lipót főherceg részére. Az 1860-as évektől bekapcsolódott a hazai műemlékfeltáró munkákba.
Nevéhez fűződik többek között a soproni Szt. Mihály templom, valamint a pannonhalmi bencés apátság kriptájának, majd templomának restaurálása. A hetvenes évektől már fiaival – Ferenccel és Kálmánnal dolgozott együtt, akik a családi hagyománynak megfelelően kitanulták a kéményseprést, majd külföldi akadémiákon a művészi mesterséget is elsajátították. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt műértéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Stornó-gyűjtemény alapjait.
A régiségekkel és a családtagok alkotásaival berendezett enteriőrök képet adnak a XIX. század végének lakáskultúrájáról. A kiállítás darabjait értékes bútorok, fegyverek, porcelán és üvegmunkák képezik, amelyek a második emeleti szobákban tekinthetők meg, ahol 1875-1984-ig a család lakott.
HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
Sopron, Fő tér 8.
A Storno-ház első emeletén a Helytörténeti kiállítás bemutatja Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. Az 1867 óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányozásával Sopron és környéke eseményekben, fejlődésekben és megtorpanásokban gazdag története tárul a látogatók elé.
A XVII. századot a török elleni honvédő- és a Habsburgok elleni függetlenségi harc jellemezte, mégis e század volt Sopron egyik fénykora. Öt országgyűlést, két királynő és egy királykoronázást tartottak itt, melyek emlékét az első terem őrzi.
Több iparág önálló céheinek kialakulását, dinamikus fejlődését a szabályzatok és mesterkönyvek bizonyítják, a kiállított kancsók, pisztolyok, szablyák, puskák és páncélöltözet pedig látványosabbá teszik a kiállítást.
Egy gazdag mészáros ebben az időben annyira fontosnak tartotta fia zenei műveltségét, hogy az evangélikus kántort felkérte tanítására. Wohlmuth János az oktatás megkönnyítésére zongoraiskolát írt a fiúnak, ezzel megszületett Magyarország első zongoratankönyve.
A XVIII. században a barokk kiteljesedését a különlegesen szép, szekrény nagyságú betlehem példázza. A XIX. századot bemutató anyagból Kossuth Lajos 1835-ből származó országgyűlési tudósításainak kézzel írott másolatát érdemes kiemelni. Széchenyi István is több szállal kötődött a városhoz. Magyarország második vasútvonala, a Sopron-Bécsújhelyi Vasút, 1847-ben az ő segítségével jött létre.
Liszt Ferenc többször adott hangversenyt Sopronban, e témakör emlékei között megtalálható annak a hangversenynek a plakátja, melynek meghallgatására Petőfi kiszökött a kaszárnyából.
A Csatkai Endre emlékszoba, a helytörténeti munka legnagyobb alakjának, a Kossuth-díjas művészettörténésznek állít emléket.
FABRICIUS-HÁZ
Sopron, Fő tér 6.
Az épület egyik érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. A XIV. században a telken két ház állt, a hátulsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű a gótikus nagyterme, figyelemre méltó a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is.
Az épület tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Névadója – Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg a házat. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. Az épület három kiállításnak ad otthont.
A pincében Scarbanciából, a római kori Sopronból ill. környékéről előkerült kőemlékek láthatók: sírkövek, oltárkövek, szobrok, kőúrnák, szarkofágok. Ugyan miről is mesélhetnek a Római kori kőtár unalmas kövei?
A figyelmes szemek előtt ezek beszélni kezdenek! A sírkövek felirataiból az egész élet kiolvasható! Itt látható a gyűjtemény legrégebben (1541) előkerült darabja, Marcus Vibius sírkőtöredéke, melynek alsó fele az 1676-os tűzvész során megsemmisült. A városi tanács nagyon fontosnak tartotta, hogy ez a becses emlék megmaradjon, ezért a formailag nem teljesen hű másolaton az eredeti szöveg jól olvasható.
A középkori pince impozáns nagyterme méltó környezetet biztosít a több méter magas capitóliumi istenek szobrainak. Jupiter, Juno és Minerva töredékesen is lenyűgöző hatalmas márványalakjainak szentélye hajdanán Scarbantia fórumán állt. Kivételes értéket képviselnek Caius Sextilius Senecio márványból faragott, gazdagon díszített síremléke, valamint a Mithras-szentély áldozati oltárának relifje.
Az épület hátsó traktusának két emeletén a „Háromezer év a Borostyánkő út mentén című régészeti kiállítás látható. A gazdag leletanyag az illírek, kelták, rómaiak és a honfoglaló magyarság életét, kultúráját, valamint Sopron várossá válásának történetét (XIII-XVI. sz.) demonstrálja. Itt látható az a világon szinte egyedülálló kora vaskori lelet, a napkorong, melynek eredeti funkciója ma sem ismert.
Érdemes megcsodálni az illírek fekete rovásdíszes halotti urnáit, a tüzikutyákat, valamint a kelták pénzeit és ékszereit. A római kori anyag rendkívüli gazdagságát a borostyánkő ékszerek, az arany- ezüst használati tárgyak villantják fel, a népvándorlás korának egyik legértékesebb darabja pedig a kb. 1200 esztendős Cunpald-kehely.
A homlokzati szárny első és második emeletén a XVII. és XVIII. századi polgári lakáskultúra változását – korabeli tárgyakon és a bútorművészet remekein – lehet végigkövetni. Megfigyelhető, hogy a korábbi puritánabb berendezkedést hogyan váltja fel egy már igényesebb, gazdagabb későbbi lakáskultúra.
KECSKE TEMPLOM ÉS KÁPTALAN TEREM
Sopron, Templom u. 1.
A Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, a Kecske templom (népies nevén) a bencések temploma lett.
Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt. Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek.
A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a káptalan teremhez, amely imahelyként szolgált, majd temetkezési, végül Lorettó kápolna lett. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
A szimbolikus alakokkal díszített oszlopfejezeteken a levélornamentikába bújtatott maszkok és állattestű, emberfejű figurák a főbűnöket jelenítik meg. Ez a terem a gótikus egyházépítészet egyik legszebb alkotása.
PATIKA MÚZEUM
Sopron, Fő tér 2.
E házhoz fűződik Magyarország első „műemlékvédelmi intézkedése. II. Lajos király idején a városi tanács a tér megnövelése érdekében le akarta bontani az épületet, azonban a király az engedély kiadását megtagadta azzal, hogy az a tér harmonikus szépségét megbontaná. Az épületben a XVII. század közepétől az egykori Angyal patika működött, s ettől kezdve gyógyszerész, orvos családok lakhelyéül szolgált. Közülük az egyik leghíresebb Gensel Ádám (1677-1720) orvos meteorológus volt, aki az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását már ekkor felfedezte. A ház az 1850-es átalakításig lábasház volt.
A Gensel család a patika bővítését azonban az árkádos homlokzat és a folyosórész elfalazásával oldotta meg. Az épületben az 1966-67-beli helyreállítás után a soproni Patika Múzeum nyert elhelyezést.
A kiállítás egy régi gyógyszerkiadó helyiség, melynek munkaasztala, szekrényei és a gyönyörű edényzete a XIX. század elejéről származik. Különösen szépek a bécsi, angyalfej díszítésű Altwien porcelántégelyek és az alkimistajelzéssel ellátott üvegcsék. Kuriózumnak számít az a szülésznő oklevél is, amelyen Semmelweis Ignác aláírása szerepel. A gyógyszerkészítés régi eszközei mellett a népi gyógymód ill. a kuruzslás, a babona tárgyi emlékeit is kiállították: ilyenek a szemmel verés ellen védő amulettek és a gyermekfrász ellen védő sapka. A kiállítás értékes könyvanyaga a gyógyászat és orvostudomány tárgyköréből került ki. Pl. Paracelsus: Colligatuma 1572-ből, vagy Agricola-Poppius: Observationese 1638-ból.
SCARBANTIA FÓRUMA
Sopron, Új u. 1.
Az egykori Római Birodalom Pannónia provinciájának egyik határállomása Scarbantia, a mai Sopron, volt. Kiemelt szerepét a Borostyánkő út, mint fontos kereskedelmi útvonal, menti fekvésének köszönhette.
A város magját, a mai belvárost, a középkorban várfal és várárok vette körül, mely erődrendszer az utcaszerkezet kialakulására is hatással volt. A római oppidum központja a fórum volt, melynek legfontosabb épületét – a capitoliumi templomot – 1893 telén a városháza építésekor találták meg. Az 1960- és 1970-es évek ásatásaival végül sikerült meghatározni a fórum teljes kiterjedését és elhelyezkedését.
Az egykori tér lajtamészkő burkolólapjait a fertőrákosi kőbányából szállították ide. A tér déli részén három bronz lovas szobor talapzata került elő, a fórum egyes oldalain pedig különböző istenek oltáraira bukkantak. A három főisten Jupiter, Juno és Minerva temploma a város legmagasabb pontján állt.
A gladiátorjátékok megrendezéséhez tágas oszlopközöket mértek ki, az oszlopcsarnokokban pénzváltó bódékat, az emeleten pedig erkélyeket alakítottak ki. Scarbantia igazi római városként működött, az itáliai utazó mindent megtalált, amit hazai földön megszokott: nyüzsgő piacot, istenek szentélyeit, kényelmes fürdőt és természetesen gladiátorjátékokat.
A kiállítás a hatalmas építészeti mű feltárt részleteivel felidézi a látogatóban az egykori római kori városberendezkedést. A lelet jelentősége abban rejlik, hogy ez az egyetlen Pannónia földjén megmaradt fórum, mely itáliai minta szerint épült.
Ó-ZSINAGÓGA
Sopron, Új u. 22.
A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert, az azonban bizonyos, hogy az Új utcában már a XIII. században 10-16 család élt. A kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdagok, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó vallás szerint csak egy olyan templom van, ahol a Teremtő a maga személyében jelen van, az pedig Jeruzsálemben található.
A zsinagóga tehát imaház, gyűlésterem, iskola is egyben. Mellette a vándoroknak is szállást adó ispotály állt, valamint a ma is megtekinthető rituális fürdő. A zsinagóga bejáratától folyosó vezet a nagyterembe, melynek csúcsíves, timpanonnal díszített főbejárata és két oldalsó kávája 1300-ból, a zsinagóga építési idejéből származik.
A zsinagóga két középpontja az Áronfülke és a szószék. Az Áronfülkét gazdagon díszített kőkeret és timpanon díszíti, rajta a természet színeivel kifestett szőlőfürtök és levelek motívumai. A hatszögletű szószéknek csak az alapja eredeti, de elrendezése, lépcsője, magas korlátja, kelet felé forduló olvasópultja az eredeti mintát követi.
A nőknek külön imatermük volt saját kijárattal, a nagyteremben zajló eseményeket csak a keskeny ablakréseken keresztül követhették. A műemlék múzeum érdekes része a rituális fürdő. A zsidó vallás ősidőktől szigorúan megkülönböztette a tiszta és a tisztátalan dolgokat, ezért a fürdőnek mindig kiemelt szerep jutott.
A mózesi törvények folyóvízben való alámerülést írnak elő, de ezt itt csak a kút természetes vizével lehetett megoldani. 1526-ban a zsidókat elüldözték Sopronból, így a zsinagóga is pusztulásnak indult, majd lakóházakká alakították át. Ez a különlegesen szép épület az 1967-es kutatások során kaphatta vissza régi fényét.
9400 Sopron, Remetelak u. 12/a
Telefon: 06 20 457 00 77
Web: tigaman.hu
e-mail: tigaman@tigaman.hu
