A település a Fertő és a Hanság között található a Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén. A terület már a kőkorszakban is lakott volt. 1313.-ban említtették először írásos oklevelek a falu nevét.

Birtokosai voltak az Eszterházy, Nádasdy, Széchenyi családok. A faluban jelentős foglalkozás a halászat és a gyékényfonás volt. 1710.-ben pestis járvány tombolt a faluban ennek következtében a lakosság egyharmada vesztette életét.

A hardekk szobrot 1741-ben emelték a járványban elhunytak tiszteletére.

A templomot 1752.-ben építették barokk stílusban majd klasszicista stílusba 1846.-ban építették át.

A településen található a Kócsagvár, amely az 1991.-ben alapított Fertő-Hanság-Nemzeti Park Igazgatóság központi épülete.

A település Sárvártó 18km-re a Metőc-patak partján fekszik.

A 2. században már rómaiak lakták a területet.

Először 1212-ben Kaal néven említették írásban oklevelek a falu nevét, a honfoglalás után Kál horka szállásterülete lehetett a település.

A Szent Péter tiszteletére szentelt templom 1234.-ben már állt. A település nevét híres sajtvásárairól kapta. 1372.-ben Niczky család birtoka volt a község, egészen 1846-ig, mikor is a soproni Rupprecht János lett a birtokos. A cukorgyárat az új birtokos építette a faluban ennek köszönhető, hogy Sajtoskál lett a környéken az egyik legjelentősebb település.

Nevezetességek

• A 13. században épült Római katolikus templom, 1754.-ben építették át Barokk stílusban.
• Rupprecht –kastély 1863-ban építették át emeletes tornyos kastéllyá.
• A Losonczy-kastély 1922.-ben épült át mai formájába.

Soprontól 30 km-re található a település Győr-Moson_Sopron megyében, a Sopron – Fertődi kistérségben.

1928.-ban Röjtök és Muzsaj egyesítéséből keletkezett a falu. A templomot Szent István király építette Szent Péter tiszteletére. 1232-ből való az első írásos bizonyíték Muzsaj község létezéséről.

A XVI. Században a Muzsaji család volt Muzsaj birtokosa. A törökök a falut felégették és a Szent Péter templomot is, lerombolták.

Az 1600-as években Széchenyi György létesített egy vízimalmot a községben. A településen többször pusztított árvíz mivel az Ikva patak Röjtök és Muzsaj között folyik.
A falu kápolnája 1923.-ban épült meg, a Szűzanya lourdi jelenésére szentelték fel. 1265-ben említették Röjtök nevét először írásos oklevelek.

A Verseghi-féle kastély Röjtök területén helyezkedik el, a 16. században még csak földszintes udvarház volt, majd 1750.-ben emeletesre építették. 1950 és 1980-as évek között SZOT Gyermeküdülőként üzemelt.

1999-től a Kastélyszálló Szidónia elnevezést kapta a négycsillagos szálloda. A római katolikus templomot 1869.-ben bontották le és kezdték meg az új jelenlegi templom építését.

A Répce-sík délkeleti peremén, a 86-os úttól csak néhány kilométerre található. Sárvár 19, a megyeszékhely 28 km távolságra van, de még a legközelebbi város, Csepreg is 16 km-re fekszik. A falu természeti adottságai kedvezőek.A falu lakossága 1870 és 1949 között 300-400 fő között ingadozott. A csúcsot 1960-ban érte el, 542 lakossal. Jelenleg 145 fő él a faluban, ami azt jelenti, hogy 1949-hez képest 64,2%-kal csökkent a népessége.

A községben a lakónépesség sokáig jóval több volt mint az állandó, mivel 1991-ig bentlakásos iskola működött itt.

Ennek megszűnte magyarázza az 1990 utáni nagymértékű lakónépesség-csökkenést. A rendszerváltás után többen költöztek a faluba, jó néhány külföldi (osztrák, német).

A település Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el, fertődtől 17, Soprontól 34-km távolságra.

1257.-ben említették először írásos oklevelek, Calha néven. Középkorban a Nagymartoniak voltak a település birtokosai. 17. században a Nádasdyak majd a 18. században a Festeticsek, később, pedig a Széchenyi család kezébe került a bírtok.

A falu területén a rossz minőségű, homokos, kavicsos talaj csak gyenge termést eredményezett, így a településre az állattenyésztés sertés és juhtartás volt a jellemző a 19. század elejéig. 1959.-ben alakult meg a Hajnalcsillag Termelőszövetkezet, majd 1970.-ben összevonták a Pusztacsalád, Iván, Répceszemere termelőszövetkezetet.

A falu népessége a 19. században növekedésnek indult, így 1930.-ban 701 lakost számoltak a településen, viszont a II. világháború után a népességcsökkenés lett a jellemző.

Nevezetességek a településen:

• Szent István szobor, ez az ország első Széchenyi István szobra.

•   A XVIII. századi római katolikus templom.

Győr- Moson- Sopron megyében a Sopron- Fertődi kistérségben található a Kisalföld északnyugati részén, az Ikva- Patak mellett fekszik, Soprontól 27 km.-re.

Petőháza név már az 1390.-es években szerepelt írásos oklevelekben, ekkor a Petőházi családot említették, a községnevével, pedig először 1437.-es évből találkozhatunk.

A terület már a kőkorszakban is lakott volt, 1880.-ban itt, Kelta sírokra bukkantak. A római kórból is találtak leleteket, pl. a Lés erdő alatt egy római kori villa maradványait találták.

A „Cunpald” – kelyhet Petőházán találták a frank püspök 9. századi sírjában. A Petőházi család a 15. században volt a falu birtokosa, a majorüzem 1548 körül indult be. A római katolikus templom még 1766.-os években is fatornyos volt, első említése 1754.-ből való és 1903.-ban építették mai fórmájára.

1535.-ben horvátok vándoroltak a területre ekkortól nagyobb részben már ők laktak a településen. A vasútvonal 1876.-ban épült meg Sopron-Győr között, ekkor már jelentős volt a répatermelés a területen.

A Petőházi Cukorgyár 1871 után épült. A II. világháborúban a gyárat légitámadás érte, amely szerencsére nagyobb károkat nem okozott, a németek, pedig a gyár felrobbantását tervezték, de tervük meghiúsult. Sajnos a gyár vesztesége így is nagy volt, a németek 65 vagon cukrot szállítottak el, a tűzoltókocsival együtt.

A gyárat 1973.-ban korszerűsítették. 2007.-ben elrendelte a Magyar Cukor Zrt. a Petőházi Cukorgyár bezárását.

Látnivalók

• Arborétum,

• Termálfürdő, amely főként mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, igaz még hivatalosan vize nincs gyógyvízzé nyilvánítva.

• A faluban védett falusi tornácos házakat láthatunk,

• A Katolikus Szent háromság templom 1902-ben épült, mely romantikus stílusú.

Győr- Moson- Sopron megyében a Sopron- Fertődi kistérségben található.
1291.-ből való első írásos említése Pereszteg néven. A cseh husziták égették fel a falut 1454.-ben. 1536.-ban a Nádasdyak voltak a falu birtokosai.

A XVII. Században a településen két malom működött az Ikva patakon. Az 1677.-es évtől a Széchenyyek lettek a birtokosok. A törökök (1683), utána, labancok majd kurucok pusztítottak a településen. A XVII. századtól németek és horvátok települtek a faluba, előtte csak magyarok éltek itt.

Pereszteg jelenleg önálló község, Pereszteg és Sopronszécsény egyesítéséből jött létre 1951.-ben.

Sopronszécsény

1261.-ben említik írásos oklevelek először, majd Zechun néven 1331.-ben írtak róla. A török teljesen elpusztította 1529.-ben.

A II. világháborúban a két faluból 24 lakos halt hősi halált. 1948.-ban kapott Pereszteg önálló körjegyzőséget, a termelőszövetkezet 1950.-ben alakult meg. A faluban 9 cigány család lakott, a múlt században a peresztegi cigányzenekar igencsak híres volt a vidéken.

Nevezetességek

• Plébánia templom mellett Mária szobor áll, mely 1810 körül készült.
• 1800.-as évekből való Szent Flórián, Szent Donát és Nepomuki szent János szobra,
• 1861.-ben készült el a soproszécsényi Szent Vid rk. templom, mellette látható az
• 1780.-as évből a Nepomuki Szent János szobor,
• 1783.-ból való a temető utcájában álló szentháromság szobor.

Vas megyében, a Kőszegi kistérségben Kőszegtől 10 km.-re található a település.
A falut horvát nemzetiségűek lakják, 1195.-ben említik először oklevelek Peresznyét.

Valószínű, hogy már a középkorban is szláv nyelvűek éltek ezen a területen. A törökök 1532.-ben feldúlták a falut, majd Jurisics Miklós a területre horvátokat telepített. A Jurisics család után a Nádasdyak, 1671.-től pedig Eszterházy Pál lett a földesúr.

A cseh származású Bershtold grófoké lett a 19-20. században a bírtok. 1910.-ben 744 főt számoltak a településen, a lakosság többsége horvát anyanyelvű volt. Vas megyéhez 1950.-ben csatolták a községet.

Nevezetességek

• Középkori templom, melynek védőszentje Szent Egyed,

• Kastély, ahol jelenleg szociális otthon működik.

A település Győr- Moson- Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben található, kapuvártól 10 km.-re.

Írásos oklevelek először 1230.-ban említik „Villa Osl” néven. Valószínű, hogy nevét a besenyő eredetű Osl nemzetségtől kapta. A település volt a Kanizsay, Nádasdy majd az Eszterházy családok birtokában is.

A falu a Hanság déli peremén helyezkedik el, ez a lápvilág biztosította az itt élőknek a táplálékot. Osliban 1570.-ben pestis járvány pusztított, majd 24 évvel később a török seregek dúlták fel a falut, 1683.-ban pedig ismét a törökök pusztítottak a településen.

Eszterházy Miklós 1694.-ben telepíttette újra a területet 3 évi adómentességet ígérve. A népesség a XVIII. században gyarapodni kezdett a faluban. A XIX. századtól takarmánynövényeket, gabonát termesztettek és az állattartás is igen jelentőssé vált.

A Petőfi Termelőszövetkezet 1959.-ben alakult meg.

Látnivalók

• Római katolikus templom

• Kálvária

A település Sopron és Sárvár között fekszik. Simaság néven 1928 óta szerepel a falu, ekkor egyesítették Simaházát Felsősággal. A terület a rómaiak idején is lakott volt, ezt bizonyítja az 1963.-ban talált római kori temető.

Felsőságot először 1265.-ben említik írásos oklevelek. A falunak több elnevezése is volt az idők folyamán, pl. Egyházasság, Pecsenyesütőság, Alsóság, Nagyság, Kenyérsütőság. A Felsőság elnevezést a 19. században kapta a település.

Az 1600-as években a Festetics család a birtokosok közé tartozott, majd a 19 század közepétől a Széchenyieknek adták el a birtokot, akik a Hohenlohe-családnak adták el. A területen 1787.-ben 431 lakos élt.

Simaházát 1357.-ben említik először írásos oklevelek, nemesi község volt, első birtokosai a Simaháziak voltak. Simaháza a reformáció idején Nagysághoz tartozott. 1787.-ben mindössze 109-en éltek a településen.

A két falu egyesítésével 1930.-ban Simaságnak 673 lakosa lett.

Látnivalók:
Festetics kastély a 18. században építették, mai formája klasszicista és késő barokk.

Középkori templomot ugyancsak a Festeticsek építették újjá 1800-as években, alakították át késő barokk stílusba.