Magyarország észak-nyugati részében, Ausztria és Szlovákia közé ékelődött megyét keletről Komárom-Esztergom, délről Veszprém, dél-nyugatról Vas megye határolja. Három tájegység találkozik itt: a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Pannonhalmi dombság.
A megye területe 4062 négyzetkilométer, a lakosság száma több mint 420 ezer fő. Területét tekintve az ország tizenharmadik megyéje. Két megyei jogú városa is van: Győr és Sopron. A megyeszékhely: Győr. További városok: Csorna, Fertőd, Jánossomorja, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét.
A régészeti leletek tanúsága szerint az ősidők óta lakott ez a hely. A rómaiak idejében itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánkő útvonal. Itt alakultak ki nyugat felé az első kereskedelmi utak is, melyek a török hódoltság idején fontos hadiutakká váltak.
Ezen a területen korábban négy magyar vármegye (Győr, Sopron, Moson és Pozsony) is volt. A trianoni döntés után 1924-ben vonták össze Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit, majd 1950-ben egyesítették Sopron vármegye megmaradt területeivel.
Ezt követően a közigazgatási egység hivatalos neve Győr-Sopron megye volt, majd 1990-ben, tekintettel a történelmi előzményekre, Győr-Moson-Sopron megyére változtatták az elnevezést.
A megye kedvező földrajzi fekvésének, az itteni természeti adottságoknak, az ipar és a mezőgazdaság hagyományainak köszönhetően ma is kiemelt szerepet tölt be a gazdaságban.
A rendszerváltás után a nyugat-európai országokból érkező befektetők közül sokan itt kerestek és találtak beruházási lehetőséget. Az autópálya-építésnek köszönhetően Ausztria felől, de Magyarország központjából is jól megközelíthető a megye.
Bár semmilyen ásványi nyersanyag nem található a megyében, mégis itt alakult ki az ország egyik ipari körzete. Mindez elsősorban az út- és vasúthálózatnak, az országhatár közelségének, a hagyományoknak köszönhető.
A mezőgazdaságot tekintve jelentős az itteni szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermesztésről. A rend tagjai számára megélhetési forrást jelentett a bor és a szőlő. A táj adottságai, fekvése, klímája kedvezett is ennek, így komoly borkultúra alakulhatott ki ezen a vidéken.
Győr-Moson-Sopron megye életében egyre nagyobb szerepet játszik a turizmus. Számtalan értékes műemlék található ezen a vidéken. A barokk stílus gyöngyszemének tekinthető Győr mellett sokan keresik fel Fertődöt, vagy a kisvárosok, falvak barokk templomait, kastélyait. Különleges értéket képvisel a világörökségi listán is szereplő pannonhalmi apátság és a Fertő-tó.
Ausztria közelségének és gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően először érintette a megyét a XIX. századi polgári fejlődés. Ennek hatása ma is érződik az itteni gazdaságon, kultúrán, de hatással van az idegenforgalomra is, hiszen például Nagycenk – a Széchenyi-emlékekkel – nemzeti zarándokhely lett.
A természetjárók is kedvelik ezt a vidéket, különösen népszerű a Szigetköz, bár itt a Duna-elterelés miatt a környezeti károk jelentősnek mondhatók.
Az országhatár közelsége miatt jelentős az átmenő forgalom. A statisztikák szerint a Magyarországra érkező turisták egyharmada érinti a megyét: vagy eleve idejön, vagy átutazik ezen a tájon.
Győr-Moson-Sopron megye
- Országrész: Északnyugat-Magyarország
- Megyeszékhely: Győr
- Terület: 4088,70 km2
- Népesség: 420 000 fő
- Népsűrűség: 103 fő/km2
- Települések száma: 174
Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Megyeszékhely: Győr.
Tartalomjegyzék
- Jelentősebb látnivalók
- Földrajz
- Nagyobb folyóvizei
- Legmagasabb pontja
- Történelme
- Kistérségei
- Települései
- Megyei jogú városok
- Városok
- Községek, nagyközségek
- Védett területek és természeti értékek
Jelentősebb látnivalók
Földrajz
Győr-Moson-Sopron három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a pannonhalmi dombság, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Kisalföld. Ásványkincsekben szegény.
Nagyobb folyóvizei
- Duna
- Rába
- Rábca
Legmagasabb pontja
Magas-bérc (Brennbergbánya, 557 m)
Történelme
A mai megye a megyerendszer 1950-es újraszabályozása során alakult ki, amikor Győr, Moson és Pozsony megyék határainkon belül maradt részeihez, melyeket 1924-ben összevontak, hozzácsatolták Sopron vármegye megmaradt területeit. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a neve 1990-ig, mikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.
Kistérségei
- Csornai kistérség
- Győri kistérség
- Kapuvári kistérség
- Mosonmagyaróvári kistérség
- Pannonhalmi kistérség
- Sopron–Fertődi kistérség
- Téti kistérség
Települései
Megyei jogú városok
- Győr (megyeszékhely)
- Sopron
Városok (Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)
- Mosonmagyaróvár (30 424)
- Csorna (10 848)
- Kapuvár (10 684)
- Jánossomorja (5998)
- Tét (4113)
- Pannonhalma (4098)
- Fertőd (3403)
Községek, nagyközségek
Abda, Acsalag, Agyagosszergény, Ágfalva, Árpás, Ásványráró, Babót, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Barbacs, Bágyogszovát, Beled, Bezenye, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Börcs, Bőny, Bősárkány, Cakóháza, Cirák, Csáfordjánosfa, Csapod, Csér, Csikvánd, Darnózseli, Dénesfa, Dör, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Ebergőc, Edve, Egyed, Egyházasfalu, Enese, Écs, Farád, Fehértó, Feketeerdő, Felpéc, Fenyőfő, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gönyű, Gyalóka, Gyarmat, Gyóró, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Harka, Hegyeshalom, Hegykő, Hédervár, Hidegség, Himod, Hövej, Ikrény, Iván, Jobaháza, Kajárpéc, Károlyháza, Kimle, Kisbabot, Kisbajcs, Kisbodak, Kisfalud, Kóny, Kópháza, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Levél, Lébény, Lipót, Lövő, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Máriakálnok, Mecsér, Mezőörs, Mérges, Mihályi, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Mórichida, Nagybajcs, Nagycenk, Nagylózs, Nagyszentjános, Nemeskér, Nyalka, Nyúl, Osli, Öttevény, Páli, Pásztori, Pázmándfalu, Pér, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Potyond, Pusztacsalád, Püski, Rajka, Ravazd, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Rábcakapi, Répceszemere, Répcevis, Rétalap, Románd, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Sopronnémeti, Szakony, Szany, Szárföld, Szerecseny, Szil, Szilsárkány, Tarjánpuszta, Táp, Tápszentmiklós, Tárnokréti, Tényő, Töltéstava, Und, Újkér, Újrónafő, Vadosfa, Vág, Vámosszabadi, Várbalog, Vásárosfalu, Veszkény, Veszprémvarsány, Vének, Vitnyéd, Völcsej, Zsebeháza, Zsira
Védett területek és természeti értékek
- Ásványrárói fekete nyár
- Hédervár-fekete fenyő
- Babóti kocsányos tölgyek 0,13 ha
- Hédervár-Árpád tölgyfa
- Damózseli-Zseli erdő 6,9 ha
- Hédervár-Kont emlékhely
- Dénesfa-fás legelő 25,0 ha
- Hédervár-lovaglópálya 10,0 ha
- Dénesfa-Cziráki-kastély parkja 12,0 ha
- Lipót-Damózseli vadgesztenyesor 1,0 ha
- Fertőd-Sarród-Hercegasszony-allée 1,0 ha
- Óvári három tölgy
- Fertőd-Eszterházy-kastély parkja 219,0 ha
- Mosonmagyaróvár- Wittmann-park 14,0 ha
- Győr-Rákóczi úti vadgesztenyefa
- Mosonszentmiklós-tiszafák
- Győr-Bácsai Szt. Vid domb és kömyéke 61,0 ha
- Röjtökmuzsaji bükkfák 1,0 ha
- Győr-Várkert 5,0 ha
- Sopron-Bécsi domb, Globularia cordifolia élőhely 8,0 ha
- Nagycenki eperfa sarok 5,0 ha
- Sopronhorpács-Széchenyi-kastély parkja 26,0 ha
- Hédervár-kastélypark 10,0 ha
- Vének-Aranykert 1,0 ha
