A város legmagasabb presztizsű, legfőbb idegenforgalmi vonzerejét képező, de legtöbb feladatot  is adó része. Itt találhatóak a legfontosabb hivatalok, oktatási-nevelési és kulturális intézmények,  templomok,   bankok  és   pénzintézetek,  műemlékek,   turisztikai   látnivalók.

A  gyalogosforgalom  szempontjából a szűk magon kívül a Deák téri közpark és a vasúti pályaudvar előtti tér is fontos.  A közlekedési problémák is itt koncentrálódnak.

Közülük a legfontosabbak az alábbiak:

• a belső úthálózat, a belső körút túlterheltsége, a közterület-kialakítás alacsony színvonala
• a parkolás megoldatlansága
• hiányosságok a gyalogos és kerékpáros közlekedés létesítményeiben
• az autóbusz-pályaudvar kérdése

A Város elkötelezett a Belváros közlekedési tehermentesítésében, amire a tervelőzmények számos  javaslatot adtak.  A belső körút   (Várkerület   –  Ógabona  tér-Petőfi   tér-Széchenyi   tér)  forgalmának mérséklését biztosító gyűrű irányú utak közül a városrész határán halad a Belvárosi
forgalmi gyűrű (Külkerület). Az útvonalnak viszonylag jelentős része már ma is működik, hiányzik  viszont a nyugati szakasz. Az útszakasz tanulmánytervi szinten kidolgozott.

A Várkerület  Sopron  legélénkebb kiskereskedelmi  szolgáltató területe.  Minden ház  földszintjén  divat- ékszer- és más üzletek,  gyorsbüfék,  vendéglők,  bankfiókok stb.  találhatók,  az emeleten  orvosi   rendelők,   irodák vannak.  A Várkerületen van Sopron patinás   szállodája  (ami  egyúttal
egészségügyi szolgáltató hely is).

A Várkerület lakófunkciója kevésbé jelentős. Abban az időszakban, amikor Sopron az osztrák bevásárló turizmus központja volt, a Várkerület
kiemelten   fontos   kereskedelmi   területnek   számított.   Azóta   vesztett   jelentőségéből,   amiben  közrejátszott   az   árviszonyok   kiegyenlítődése   és   a  bevásárló   turizmus   visszaesése  mellett   a  bevásárlóközpontok létrehozása.

Jelenleg Sopronban három bevásárlóközpont működik és most épül a negyedik. A helyi lakosság  bevásárlásait  már   jelentős  mértékben   ezekben   bonyolítja.   A   Várkerület   üzletei   közül   azok,  amelyek az olcsóbb árukra és a gyengébb  fizetőképességű osztrák bevásárlókra szakosodtak  nehéz helyzetbe kerültek, és a profilváltás kihívásával kell szembenézniük.

A   kereskedelem   helyébe   a   Várkerületen   egyre   inkább   a   szolgáltatás   lép.   Virágzik   az  egészségügyi,  ezen belül  a  fogászati   turizmus és a szépségipar   (plasztikai  sebészet,   fodrász,  kozmetikus,  műköröm,   szolárium  stb.).  Ezek a  lakossági   szolgáltatások még  jóval   olcsóbbak

Sopronban, mint a határ osztrák oldalán. (A számlaadási kötelezettség és adózás szigorodásával az árkülönbség nyilván csökkenni fog.)

A Várkerület építészetileg igen értékes terület, számos műemlék épülettel, Sopron karakterét adó  apró,  hangulatos kereskedő házakkal  és értékes épületekkel.  A korábbi  századokban a belső várfal körüli lejtős területen voltak a piacok, közösségi találkozóhelyek.

A Várkerület  városképi   jelentősége és a  történelmi  belvárost  körülölelő,  bevezető,   ráhangoló  funkciója ma alig érvényesül, ugyanis a Várkerület jelenleg dominánsan közlekedési terület.

Ez Sopron harmadik  legforgalmasabb útja  (15,5 ezer  egységjármű/nap)  az ÉNY-  DK-i  átmenő forgalom jelentős részét bonyolítja, itt a legnagyobb a városban a buszforgalom. A parkoló terület  és a közút a Várkerület felszínének több mint felét veszi el. A célforgalom az itt kialakított órás  parkolók révén egészen a történelmi belvárosig behatol.

A jelenlegi közlekedési, parkolási rend, jóllehet   a   várkerületi   szolgáltatók  megközelítését   lehetővé   teszi,   de   leértékeli   a   történelmi  belvárost.

A   természet   elemeként   a   várost   átszelő   patakok   (Rák,   Ikva),   valamint   a   városba   benyúló  erdőterületek  jelennek meg a belterületen.  A patakok ökológiai   szerepe  –  különösen Sopron  belvárosában  –  csekély,  a bennük  rejlő  zöldfelület-fejlesztési   lehetőségek kihasználatlanok.

A  várost kiterjedt erdőségek (Soproni-hegység erdőterületei, Dudlesz erdő, Szárhalmi erdő) övezik,  szerves   kapcsolata az  erdőterületekkel  ennek megfelelően  a  Lőverek-Bánfalva városrésznek,valamint  az egyéb belterületeknek,  Balfnak,  T ómalomnak és a Soproni-hegységben megbúvó  településrészeknek van.

Cirák kapuvártól 16 km.-re helyezkedik el. 1265.-ben említették a település nevét először írásos oklevelek „Terra Zyrak” alakban. A Czirákyak tulajdonába volt a község.

A szabadságharcban 7 cziráky vett részt.

A földosztás 1854.-ben történt meg a településen, ebben az időben a lakosság földművelésből és állattenyésztésből élt. Mivel megélhetésüket így nehezen tudták biztosítani, a közeli városokba mentek a lányok cselédnek, a férfiak közül, pedig páran Amerikában próbáltak szerencsét. Majd hazatérve házat építettek és gazdasági felszereléseket, állatokat vásároltak. A lakosság egy része kereskedéssel foglalkozott, a „ciráki kupecokat” a szomszédos megyékben is jól ismerték. A két világháború alatt 51 ciráki lakos vesztette életét. Jobblét termelőszövetkezeti csoport 1951.-ben alakult meg és 5 év múlva már meg is szűnt.

A településen a lakosság szám igencsak csökkenő tendenciát mutat.

A Szent Mihály plébánia templom barokk épület 1366.-ban már említették írásos oklevelek, a toronysisak 1870.-ben készült el.

Király kápolna Cirák és Dénesfa között található, IV: Károly 1921.-ben itt ért földet repülőgépével.

Sopronhorpács Soprontól délre és Kőszegtől északkeletre a Kisalföld nyugati peremvidékén, a Répce-síkságon fekszik.

Első okleveles említése az 1220-as évekből származik, egy későbbi oklevélben Hurpach néven szerepel, 1464-ben már Puztahorpacz néven említik. 1906-ban kapja a mai, Sopronhorpács nevet, hogy megkülönböztethető legyen a hasonló nevű Nógrád megyei településtől. 1536-tól Nádasdy birtok, 1677-től viszont már a Széchenyi család birtokolja.

Római katolikus temploma Szent Péter és Pál nevét viseli. A XII. század utolsó harmadában egyszerű falusi templomként épült, később az Osl család nemzetségi templommá építtette át. Az idők folyamán az alapjáig tönkrement templom helyére a XIII. század elején épített kegyúri templom került. A XVI. század első felében a templomot oly mértékű tűz pusztította, hogy következményeképpen beomlott a szentély és a szentély előtere. 1737-ben a szentélyt, majd 1741 és 1747 között az egész templomot beboltozták. A templom feltárása és felújítása 1957-60 között történt, s ennek eredményeként nyerte el mai alakját. A templombelsőben a román és a gótikus, a barokk és a modern építészet stílusjegyei egyaránt megtalálhatók.

A volt Széchenyi-kastély 1772-1773-ban épült barokk stílusban. 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött Horpácson, a kastélyban Liszt Ferenc. Itt zenésítette meg Jókai Mór Petőfiről írt „Holt költő szerelme” című versét.

Kőszegpaty község igazgatási területe ma egységes területtel rendelkezik. Korábban két településből állt. Kispaty és Nagypaty egyesítésével jött létre a XIX. század elején. Kispaty jelentéktelen község volt 6 házzal, ugyanakkor Nagypaty a mai Petőfi utca környékét ölelte fel. Kispaty elnéptelenedett, már korábban eltűnt a települések közül. A település jelenleg Kőszeg jelenleg a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása és az Írottkő Natúrpark része. A XIX. század elején önálló jegyzőség, majd a tanácsi korszaktól lukácsházi székhelyű jegyzőség tagja. A községben élők alapfokú ellátása, napi ellátás, igazgatás, posta, egészségügy, általános iskola, óvoda stb. részben helyben vagy a körjegyzőség más településével együtt működve főleg Lukácsházán biztosítható. Ennél magasabb fokú ellátást a szomszédos Kőszeg város tud nyújtani. Felsőfokú ellátást a megyeszékhelyen kell igénybe venni.
Népesség számának alakulása XX. század elején 484 fő, XX. végén 223 fő már a korábbi évtizedektől kezdődően fogyó települések közé tartozik alapvetően a község. Kiemelkedően magas halandóságokat tapasztalunk. Ugyanakkor a születések számában nem volt ilyen radikális változás.
Népesség vallás szerinti megoszlása: a lakosok 98,5%-a római katolikusnak vallja magát. Az evangélikus, református, görög katolikus egyenlő kicsiny arányban található meg. A nemzetiségűek jelenléte, arányuk nem kimutatható: Minden lakóterület rendezési terv szerinti beépítés 36 db telek áll rendelkezésre.
A település a korábbi éveknél dinamikusabb fejlődést indított el és ennek folytatását szolgálja a lakóterületi kínálat: legjelentősebb fejlesztések a Kossuth Lajos utca vonalán találhatók. A település közintézményei falusi lakóterületekbe kerültek besorolásra, a temető különleges besorolást kapott.

Polgármesteri Hivatal: Kossuth út, óvoda Petőfi út. Kultúrház, könyvtár orvosi rendelő Kossuth út. Római Katolikus templom és plébánia, élelmiszerbolt Petőfi út. Italbolt, falugondnoki szolgálat, Kossuth temető,Szociális otthon (Festetics kastély)

Fekvése

A falu Szombathelytől 15 km-re északkeletre a Gyöngyös-patak síkságának északi részén fekszik. Határos települések: Acsád, Csepreg, Tömörd, Vasasszonyfa, Salköveskút, Kőszegpaty.

Nevének eredete

Neve a szláv Mislen személynévből származik.

Története

Területe ősidők óta lakott, a falutól északnyugatra fekvő Zádorerdőben őskori halomsírok találhatók. Határában római emlékeket is találtak. 1255-ben Mezlen néven említik először. Alapítói a honfoglalók harcos középrétegének tagjai lehettek, utódaik a győri püspök harcos jobbágyai voltak. Egykor területén állt Világos földvára is. Temploma a 13. században már állott, de csak 1430-ban említik először. A 15. században a falu a Meszlényi család birtoka volt. 1592-ben a templom a protestánsoké lett. 1598-ban és 1599-ben megyegyűlést tartottak itt. A 18. században a katolikusok visszakapták a korábban megosztva használt templomot. A reformátusok 1786-ban építettek templomot maguknak.

Fényes Elek szerint „Meszlen, magyar falu, Vas vmegyében, 386 kath., 300 evang., 20 zsidó lak. Kath. és ágostai paroch. szentegyházak. Gazdag buzatermő határ. Nemes közbirtokosoké, de lakják szabadosok, mesteremberek és kereskedők is. Ut. p. Szombathely.” [1]

1910-ben 640 magyar lakosa volt.

A római katololikua templom román kori részei

Nevezetességei

• Római katolikus templomát 13. századi szentélyhez építették, Szűz Mária tiszteletére van szentelve. A 18. században barokk stílusban alakították át, ekkor készült a főoltár is.
• Evangélikus temploma 1786-ban épült.

Gyóró az ország észak-nyugati részén Kapuvártól délre helyezkedik el.
1241.-ben „Villa Gyorou” alakban említették először írásos dokumentumban.

A XVI. században birtokosai a Kisfaludy, Ladonyi és Monthor családok voltak. 1683.-ban török elleni harcok folytak a Répce-hídnál.

A falu lakossága a 18. században növekvő tendenciát mutatott, ekkor erdőirtással növelték a szántóterületeket, de a termőföld, rossz minőségű, így csak kevés termést ad.

A 20 században sokan a lakosok közül napszámosként vállaltak munkát. Ezekben az időkben a népesség száma folyamatosan csökkent.

A településen jelenleg 400 fő körüli a lakosság száma, a falut elöregedés veszélye fenyegeti. 1959.-ben alakult meg a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, később 1973.-ban vonták össze a Mihályi Táncsics Termelőszövetkezettel

Látnivalók

• Római katolikus templom, 1794.-ben építette a szentgyörgyi Horváth család. A mennyezeten látható barokk freskó id. Dorfmeister István alkotása,
• Vízimalom a Répce partján épült a 19. században, ma romos állapotban látható.

Az első legrégibb oklevél, amely a falu nevét Siplak néven említi 1250. február 16-án keletkezett, amelyben Osl Miklós birtokrészeit, így Széplakot is öt részre felosztják. Majd ezt követi egy 1261-ben íródott oklevél, amit a győri káptalan előtt hitelesítenek, amely Széplak hatodrészének elzálogosítását rögzíti.Fertőszéplak a Kisalföld és az Alpok keleti nyúlványának találkozási helyén települt.Szomszéd települései: kelet felé Fertőd (az egykori Eszterháza , délkeletre Fertőszentmiklós, nyugatra Hegykő. A falutól északra a Fertő-tó víze csillog. A rómaiak Pannónia meghódítása révén e területet is birtokba vették Plinius római író e vidéket DESERTA BOIORUM-nak nevezte.

E korból egy szép emléke is van Széplaknak. A plébánia épületének keleti falába illesztett sírkő igazolta a rómaiak ittlétét. A népvándorlás e vidéket az V.század második felében éri el, s ezzel végetért itt a rómaiak uralma.

A magyarság e vidéken való megjelenéséről, a honfoglalásról nincsenek konkrét történelmi ismereteink. (feltevések szerint Harka törzse élt a környéken.). Ezt bizonyítják a Farkas-tanya kavicsbányájából előkerült Árpád kori nyílhegyek, melyeket a soproni múzeum őriz.

A község négy dombra települt.

A Halom-domb a településtől délre található, mélyét az emberi munka már feltárta. A domb kiváló agyagot kínált, s ez alapozta meg a helybeli téglagyárat. A domb mammut maradványokat rejtett, sajnos ezeket az ősállati maradványokat széjjelhordták. Valamikor a Halom-domb volt a jobbágyok gyülekezőhelye.

A szájhagyomány szerint – ezt egy 1262-ben keletkezett levél is megerősíti – jobbágymegmozdulás volt a községben a hetivásár-tartási jog megvonása miatt. Beszél a szájhagyomány arról is, hogy Zsigmond király korában a széplaki jobbágyok a dézsma megtegedásakor is a Halom-dombra vonultak, emiatt vezetőiket ötven botütéssel sújtották.

A Lóránt-domb, a községtől északra terül el. Feltárásával Belle Lajos soproni muzeológus foglalkozott. A dombot feltehetően a Fertő ölelte körül. Innen származik a dűlő mai neve: Alsósziget. A feltáráskor bronz disztű, agyagbögre került napvilágra. Feltárt az ásatás egy kelta települést is, mely a felszíntől három méter mélységben ma is megtalálható.

A Templom-domb, a község harmadik dombja búvóhelyül szolgált. A szájhagyomány szerint a domb alatt alagútak húzódnak. A muzeológusok nem tartják ezt valószínűnek, de az itt észlelt beszakadások erre engednek következtetni. Egyes elbeszélők azt állítják, jártak is az alagútban, téglával befalazott, füsttől kormos folyosókon.

A monda szerint a tatárok megtanultak magyarul, előcsalták a község lakóit az alagútból, rabszíjra fűzve hajtották el őket a jelenleg Bíró-dombnak nevezett részéről.

Az Eresztén-domb a község negyedik dombja, a településtől nyugatra található. A területen még ma is megtalálhatók a szőlő és gyümölcsültetvények.

A dombon lévő kiserdőben található az Eszterházy család által készíttetett

Csonka Torony, ami a trianoni békeszerződésre emlékeztet.

A talapzatába helyezett tábla már hiányzik.

A falu sokszor cserélt gazdát. Legrégibb birtokosa az Osl nemzetség volt.

A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Nevezetesebb birtokosai a Nádasdyak voltak. A falu gazdája volt Nádasdy Ferenc is, akit 1671-ben, mint a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét kivégeztek.

1682-vel Széplak történetében új fejezet kezdődik, Széplak a Széchényiek birtoka. A család anyagi alapjainak biztosításában a vezető szerep Széchényi György esztergomi érsek nevéhez fűződik. 1643-ban már csanádi püspök, később győri, pécsi, kalocsai püspökké is kinevezik. 1685-től esztergomi érsek. Számos jezsuita kollégiumot, apáca és szerzetes kolostort, iskolát, papnaveldét alapított.

Sopron városának már több mint fél évszázados művészeti rendezvénye a Soproni Ünnepi Hetek mára hagyományossá érett programjai.

A Soproni Ünnepi Hetek keretein belül operettek, operák, musicalek, és egyéb izgalmas előadások várják a nézőket 2011 június 17-től július 9-ig. bővebben