1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelynek tétje az volt, hogy Sopron és környékének területe közel 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Sopron akkori 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga, akik 89,2%-os részvéti arány mellett 72,7%-al Magyarországra szavaztak. Ez volt egyébként az egyetlen esemény, amely a trianoni szerződést módosította és amely nap emlékére aztán az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel ajándékozta meg Sopront, amit a 61 méter magas Tűztorony déli részén a Hűségkapu is hirdet. fotó: Leczovics Zsolt Ez a történelmi esemény nekünk soproniaknak és a környékbelieknek ma is egy jeles nap és méltán is lehetünk büszkék elődeink döntésére, amelyre azóta is minden esztendőben valamilyen formában megemlékezik a város és környékének lakossága valamint vezetése. A jeles napon koszorút helyeznek el a Hűség Kapunál valamint Sopron akkori polgármesterének Sopronyi-Thurner Mihály szobrának talapzatánál is. fotó: Leczovics Zsolt Magyarok maradtunk! A népszavazáson a soproni 89 százalékos részvétel mellett annak 73 százaléka Magyarországra, míg 27 százaléka Ausztriára szavazott, a környék nyolc falujában viszont a 7 900 jogosult 54 százaléka Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben. Ne feledjük, a [...]