Lövő Győr-Moson-Soprom megyében a Sopron-Fertődi kistérségben található.
Időszámításunk előtt 34 évvel már rómaiak éltek a településen, az utak mentén őrállomásokat helyeztek el, az egyik ilyen őrállomás Lövőn volt. 568.-tól a Dunántúlt az avarok népesítik be.

A településen 950.-ben német krónikások „ad Lova” vagyis lövő melletti csatákat említenek. A tatárjárás idején a tatárok elűzték a falu lakosságát. Majd IV. Béla bajor telepeseket telepített a környékre. A 14. századtól a falu földesúri fennhatóság alá került. 1532.-ben a török seregek pusztítottak a faluban. Majd a 17. században a törököt kiűző katonák végeztek hatalmas pusztítást a területen.

A települést a tűz sem kímélte 1664.-ben és 1683 is tűzvész pusztított. 1873.-ban volt a legnagyobb tűzvész faluban. 1711.-ben pestis járvány tőrt ki kb. 100 fő volt az áldozatok száma. A „déli-vasút” 1865.-ben indult meg a Sopron-Kanizsa útvonalon, ekkor a falu állomásként szerepelt. Az I. világháborúban 70 lövői lakos nem tért vissza.

A településen jelenleg 1435 főt számolnak.

A település Vas megyében, a kőszegi kistérségben található, Szombathelytől 13 km. távolságra a Gyöngyös-patak mentén fekszik.

I. e. 5000 körül már éltek a környéken emberek, később a lengyeli kultúra népe, majd a kelták laktak itt. A rómaiak idején is éltek a vidéken. Az avar kórból, 92 sírból álló temetőt találtak a Csömötei-hegy területén.

A mai Lukácsháza helyén három falu volt Lukácsháza, Kiscsömöte és Nagycsömöte, utóbbit 1283.-ban említették először írásos oklevelek Chemetey alakban.

Lukácsháza 1412.-ben szerepelt először írásos oklevélben. A falut 1412.-ben a Garaiak birtokolták, később pedig Kőszeg várának volt a tartozéka.

Nevezetességek

• A 16. századból való Nagycsömöte római katolikus temetőkápolnája
• Lukácsháza kápolnája
• Nagycsömötei harangláb
• 1940.-ből való Aradi vértanuk kopfája
• A művelődési ház udvarán áll Tolnay Sándor szobra Millenniumi emlékmű.

A község vas megyében a Csepregi kistérségben található, Sárvártól 15km.-re a Répce mellett fekszik. A település neve a történelem során átalakult, eleinte Vesterházaként tartották számon, így 1426.-ban említették írásos oklevelek.

Az első Mesterháza változat 1479.-ből maradt fenn. A 13. században volt egy Vester nevű birtokosa, a név német eredetű, régi magyar személynévből származik. Másik elképzelés szerint, az eltűnt faluként számontartott Pusztaládonnyal azonosítható.

Így tulajdonosa az a Ládonyi Vester mester volt, akinek családja Puszta- és Bánládonyban is birtokos volt. Mai nevén először 1479.-ben említik.

A Mesterháza köznemesi község volt, az itt élők zabot, árpát termesztettek és juhtenyésztéssel foglalkoztak.

1910.-ben Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott, 299 magyar lakossal.

Nevezetességek

• Szent Anna kápolna,

• Jekelfalussy- kastély.

A település Vas megyében, a Kőszegi kistérségben Kőszegtől 6 km.-re található, a Borzas patak szomszédságában.

Határában kőkorszaki és római emlékeket találtak, ezek is bizonyítják, hogy az őskorban is lakott volt a terület. 1248.-ban említik először írásos oklevelek Cha alakban.

Csói Márton volt az első ismert földesura a településnek. A nemes előtaggal először 1511.-ben , Nemes Cho néven említették. 1594-ben a Csói család 14 tagjának volt itt birtoka, érdekesség, hogy a nemesi lakosok 1641-ben, 18 pontban szabályozták a viselkedési és közösségi viszonyokat maguk közt.

A nemes előtag a falut megkülönbözteti a 16. században alapított Pusztacsótól is. A soproni országgyűlés 1681.-ben döntött arról, hogy a protestánsok megyénként két templomban fojtathatnak vallásgyakorlatot. Nemescsót jelölték ki (Nemesdömölk mellett) artikuláris helynek a Vas megyei evangélikusok szabad vallásgyakorlására.

A megye többnemzetiségű protestáns hívői, itt tarthatták istentiszteleteiket. A XVIII. század folyamán fontos szellemi központ alakult itt ki. A községnek kiemelkedő lelkésze volt Ács Mihály, Sartoris János, pedig több énekeskönyvet adott ki és megalapította a latin iskolát, melyhez az árvaház is kapcsolódott. 1784.-ben épült meg az evangélikus templom. 1910.-ben

Vas vármegye kőszegi járásához tartozott a település, 421 lakossal.

Nevezetességek

• 1784.-ben épült evangélikus templom, amely késő barokk stílusú

• 1876.-ban épült a római katolikus templom

• Weöres-kastélya.

A település a Fertő és a Hanság között található a Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén. A terület már a kőkorszakban is lakott volt. 1313.-ban említtették először írásos oklevelek a falu nevét.

Birtokosai voltak az Eszterházy, Nádasdy, Széchenyi családok. A faluban jelentős foglalkozás a halászat és a gyékényfonás volt. 1710.-ben pestis járvány tombolt a faluban ennek következtében a lakosság egyharmada vesztette életét.

A hardekk szobrot 1741-ben emelték a járványban elhunytak tiszteletére.

A templomot 1752.-ben építették barokk stílusban majd klasszicista stílusba 1846.-ban építették át.

A településen található a Kócsagvár, amely az 1991.-ben alapított Fertő-Hanság-Nemzeti Park Igazgatóság központi épülete.

A település Sárvártó 18km-re a Metőc-patak partján fekszik.

A 2. században már rómaiak lakták a területet.

Először 1212-ben Kaal néven említették írásban oklevelek a falu nevét, a honfoglalás után Kál horka szállásterülete lehetett a település.

A Szent Péter tiszteletére szentelt templom 1234.-ben már állt. A település nevét híres sajtvásárairól kapta. 1372.-ben Niczky család birtoka volt a község, egészen 1846-ig, mikor is a soproni Rupprecht János lett a birtokos. A cukorgyárat az új birtokos építette a faluban ennek köszönhető, hogy Sajtoskál lett a környéken az egyik legjelentősebb település.

Nevezetességek

• A 13. században épült Római katolikus templom, 1754.-ben építették át Barokk stílusban.
• Rupprecht –kastély 1863-ban építették át emeletes tornyos kastéllyá.
• A Losonczy-kastély 1922.-ben épült át mai formájába.

Soprontól 30 km-re található a település Győr-Moson_Sopron megyében, a Sopron – Fertődi kistérségben.

1928.-ban Röjtök és Muzsaj egyesítéséből keletkezett a falu. A templomot Szent István király építette Szent Péter tiszteletére. 1232-ből való az első írásos bizonyíték Muzsaj község létezéséről.

A XVI. Században a Muzsaji család volt Muzsaj birtokosa. A törökök a falut felégették és a Szent Péter templomot is, lerombolták.

Az 1600-as években Széchenyi György létesített egy vízimalmot a községben. A településen többször pusztított árvíz mivel az Ikva patak Röjtök és Muzsaj között folyik.
A falu kápolnája 1923.-ban épült meg, a Szűzanya lourdi jelenésére szentelték fel. 1265-ben említették Röjtök nevét először írásos oklevelek.

A Verseghi-féle kastély Röjtök területén helyezkedik el, a 16. században még csak földszintes udvarház volt, majd 1750.-ben emeletesre építették. 1950 és 1980-as évek között SZOT Gyermeküdülőként üzemelt.

1999-től a Kastélyszálló Szidónia elnevezést kapta a négycsillagos szálloda. A római katolikus templomot 1869.-ben bontották le és kezdték meg az új jelenlegi templom építését.

A Répce-sík délkeleti peremén, a 86-os úttól csak néhány kilométerre található. Sárvár 19, a megyeszékhely 28 km távolságra van, de még a legközelebbi város, Csepreg is 16 km-re fekszik. A falu természeti adottságai kedvezőek.A falu lakossága 1870 és 1949 között 300-400 fő között ingadozott. A csúcsot 1960-ban érte el, 542 lakossal. Jelenleg 145 fő él a faluban, ami azt jelenti, hogy 1949-hez képest 64,2%-kal csökkent a népessége.

A községben a lakónépesség sokáig jóval több volt mint az állandó, mivel 1991-ig bentlakásos iskola működött itt.

Ennek megszűnte magyarázza az 1990 utáni nagymértékű lakónépesség-csökkenést. A rendszerváltás után többen költöztek a faluba, jó néhány külföldi (osztrák, német).

A település Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el, fertődtől 17, Soprontól 34-km távolságra.

1257.-ben említették először írásos oklevelek, Calha néven. Középkorban a Nagymartoniak voltak a település birtokosai. 17. században a Nádasdyak majd a 18. században a Festeticsek, később, pedig a Széchenyi család kezébe került a bírtok.

A falu területén a rossz minőségű, homokos, kavicsos talaj csak gyenge termést eredményezett, így a településre az állattenyésztés sertés és juhtartás volt a jellemző a 19. század elejéig. 1959.-ben alakult meg a Hajnalcsillag Termelőszövetkezet, majd 1970.-ben összevonták a Pusztacsalád, Iván, Répceszemere termelőszövetkezetet.

A falu népessége a 19. században növekedésnek indult, így 1930.-ban 701 lakost számoltak a településen, viszont a II. világháború után a népességcsökkenés lett a jellemző.

Nevezetességek a településen:

• Szent István szobor, ez az ország első Széchenyi István szobra.

•   A XVIII. századi római katolikus templom.

Győr- Moson- Sopron megyében a Sopron- Fertődi kistérségben található a Kisalföld északnyugati részén, az Ikva- Patak mellett fekszik, Soprontól 27 km.-re.

Petőháza név már az 1390.-es években szerepelt írásos oklevelekben, ekkor a Petőházi családot említették, a községnevével, pedig először 1437.-es évből találkozhatunk.

A terület már a kőkorszakban is lakott volt, 1880.-ban itt, Kelta sírokra bukkantak. A római kórból is találtak leleteket, pl. a Lés erdő alatt egy római kori villa maradványait találták.

A „Cunpald” – kelyhet Petőházán találták a frank püspök 9. századi sírjában. A Petőházi család a 15. században volt a falu birtokosa, a majorüzem 1548 körül indult be. A római katolikus templom még 1766.-os években is fatornyos volt, első említése 1754.-ből való és 1903.-ban építették mai fórmájára.

1535.-ben horvátok vándoroltak a területre ekkortól nagyobb részben már ők laktak a településen. A vasútvonal 1876.-ban épült meg Sopron-Győr között, ekkor már jelentős volt a répatermelés a területen.

A Petőházi Cukorgyár 1871 után épült. A II. világháborúban a gyárat légitámadás érte, amely szerencsére nagyobb károkat nem okozott, a németek, pedig a gyár felrobbantását tervezték, de tervük meghiúsult. Sajnos a gyár vesztesége így is nagy volt, a németek 65 vagon cukrot szállítottak el, a tűzoltókocsival együtt.

A gyárat 1973.-ban korszerűsítették. 2007.-ben elrendelte a Magyar Cukor Zrt. a Petőházi Cukorgyár bezárását.

Látnivalók

• Arborétum,

• Termálfürdő, amely főként mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, igaz még hivatalosan vize nincs gyógyvízzé nyilvánítva.

• A faluban védett falusi tornácos házakat láthatunk,

• A Katolikus Szent háromság templom 1902-ben épült, mely romantikus stílusú.